Kereskedelmi üzenetek

A Mttv. 203. § 20. pontja pontosan meghatározza a kereskedelmi közlemény fogalmát, amely gyűjtőfogalomnak tekintendő, speciális formái közé tartozik a reklám, támogatás és termékmegjelenítés is.

A törvényi szabályozás megállapítja a kereskedelmi közlemény közzétételének módját, valamint tartalmára vonatkozóan korlátokat telepít. Az előbbi kategóriába tartozóként ellenőrzi a Hatóság a kereskedelmi közlemények felismerhetőségét és megkülönböztethetőségét előíró kötelezettség teljesítését. A felismerhetőség és megkülönböztethetőség előírásának megsértését jelenti többek között a reklámok e jellegre történő figyelemfelhívás nélkül közzététele, valamint a burkolt kereskedelmi közlemény közzététele is, amely utóbbi olyan esetekben valósul meg, amikor egy tartalom a közzététel tekintetében megtévesztő a közönség számára, azaz, noha kereskedelmi érdekeket szolgál, e jelleg megjelölése nélkül kerül képernyőre.      A tartalomra vonatkozó előírások általános kritériumokat támasztanak a kereskedelmi közleményekkel kapcsolatban. Ilyenek például, hogy a kereskedelmi közlemény nem sértheti az emberi méltóságot, de léteznek kiskorúakat védő előírások is.

A Hatóság ezen felül rendszeresen ellenőrzi a rádiós és televíziós csatornákon esetlegesen megjelenő „hangerőugrásokat”, valamint a közzétehető kereskedelmi reklámok mennyiségét. A kereskedelmi médiaszolgáltatók óránként legfeljebb tizenkettő, a közszolgálati médiaszolgáltatók óránként legfeljebb nyolc, a közösségi médiaszolgáltatók óránként legfeljebb hat perc reklámot sugározhatnak, de ebbe nem számít bele többek között a támogatói üzenet, a termékmegjelenítés vagy a társadalmi célú reklám.

A Hatóság a támogatás és termékmegjelenítés szabályainak betartását is folyamatosan felügyeli, külön célvizsgálat keretében elemzi ebből a szempontból az országos vételkörzetű televíziók saját gyártású műsorait. A műsorszámba illeszkedve jogszerűen megvalósulhat a támogatói megjelenítés és a termékmegjelenítés egyszerre történő alkalmazása, azonban a Smtv. 20. § (9) bekezdése előírja, hogy a támogatott médiatartalom nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint pedig a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok közvetlenül nem hívhatnak fel áru megvásárlására (szolgáltatás igénybevételére), illetve nem adhatnak a műsorszám tartalmából nem következő indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek (szolgáltatásnak).