Mégis hajlandó felejteni az internet?

Közzétéve: 2018. április 4.

Egy spanyol ügy hatására, 2014 óta van lehetőség rá, hogy a „feledéshez való jogunkkal” élve eltávolítási kérelemmel forduljunk – többek között – a Google-höz. A feledéshez való jog értelmében a felhasználók arra kérhetik a különböző keresőmotorokat üzemeltető cégeket, hogy távolítsanak el bizonyos keresési eredményeket, rájuk vonatkozó adatokat a keresési találatok közül. A Google legújabb jelentése szerint az elmúlt négy évben több mint 2,4 millió URL-cím eltávolítását kezdeményezték az európai felhasználók. A feledéshez való jog alapelvként került be az új európai általános adatvédelmi rendeletbe is.

Mit tehetünk akkor, ha olyan, rólunk szóló, a nevünket is tartalmazó információval találjuk szembe magunkat az interneten, ami nem igaz, sosem volt az vagy már nem aktuális és ránk nézve éppenséggel kellemetlen? Régen elkövetett botlásaink, hibáink a keresési találatok között például nagyban megnehezíthetik, hogy állást találjunk, és más komoly hátrányokat okozhatnak életünkben. A törléshez való jog, más néven a „feledéshez való jog” 2010-ben vált égető kérdéssé, amikor egy spanyol állampolgár a helyi adatvédelmi hivatalhoz fordult. Azt sérelmezte, hogy egy korábbi társadalombiztosítási tartozásával kapcsolatos hirdetmény még akkor is elérhető volt az interneten, amikor ügyét már rendezte. A panasztevő azt szerette volna elérni, hogy a hirdetmény közzétevője, egy online portál törölje az érintett cikket vagy úgy változtassa meg a tartalmát, hogy a személyes adatai ne legyenek elérhetőek benne. A másik célja az volt, hogy a Google is törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, és azok ne jelenjenek meg többé a keresési találatok között.

A Google szinte minden második kérésnek helyt ad

A spanyol hivatal az Európai Unió Bíróságához fordult, amely a 2014 májusában hozott határozatában kimondta, hogy a magánszemélyek jogosultak arra, hogy a keresőmotorokat üzemeltető vállalatoktól (mint például a Google, a Bing (Microsoft) és a Yahoo) bizonyos, rájuk vonatkozó keresési eredmények eltávolítását kérjék. A Google nemrég kiadott jelentése szerint 2014 óta összesen 655 786 eltávolítási kérelmet kapott, melyekben összesen több mint 2,4 millió URL-cím eltávolítását kérték a felhasználók. A Google akkor törli a bejelentő nevét tartalmazó, sérelmezett tartalmat, ha az „nem megfelelő, nem vagy már nem releváns, illetve ha túlzó”. E kritériumok alapján a cég a beérkezett kérelmek 43,8 százalékának adott helyt és távolította el a kifogásolt keresési találatot. A legtöbb URL-cím eltávolítását Franciaországból (483 ezer), Németországból (408 ezer) és az Egyesült Királyságból (305 ezer) kérték, Magyarországról mindössze 20 727 URL-cím eltávolítását kezdeményezték.

A Google által felállított szakértői csoport a kérelmeket eseti alapon bírálja el, és bizonyos, kevésbé egyértelmű ügyekben további információt is igényel a kérelmezőtől. A döntéshozatali eljárás során végig személyesen járnak el, automatizálás nélkül. A fő kérdés az, hogy a személyes adatok védelme vagy a közérdekű adatok nyilvánossága, a véleménynyilvánítás szabadsága élvezzen-e prioritást. Az elsődleges cél minden kérelem kapcsán a polgárok jogbiztonsága.

Az eltávolítási kérelmekben foglalt URL-címek 33 százaléka olyan közösségi médiához vagy linkgyűjteményhez kapcsolódó tartalom volt, amely személyes információt tartalmazott a kérelmezőről, 20 százalékuk pedig a kérelmező jogi, bűnügyi előéletével állt összefüggésben. A legnépszerűbb keresőmotor gyakorlati példákat is hoz: hazánkból például befutott egy olyan kérelem, amelyben egy magas rangú köztisztviselő kérte a Google-t, hogy távolítson el olyan, a közelmúltban megjelent cikkeket, amelyek egy több évtizeddel korábbi büntetőítéletével foglalkoznak. A Google nem tett eleget a kérelemnek. Egy német panaszban egy nemi erőszak áldozata kérte, hogy távolítsák el a bűncselekményről szóló újságcikkre mutató linket, és a Google el is távolította az oldalt a személy nevére vonatkozó keresési találatok közül.

Google-infografika: A fejeltés joga, avagy URL-eltávolítási kérelmek 2014–2017 között

A kép forrása: https://blog.google/topics/google-europe/updating-our-right-be-forgotten-transparency-report/

Szabályozott felejtést hozhat a GDPR

A törléshez való jog továbbra is aktuális kérdés, a május 25-én életbe lépő új európai általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation – GDPR) is részletesen foglalkozik vele. Az új szabályozás, amely minden, valamilyen módon személyes adatokat kezelő vállalatra érvényes, pontosan meghatározza, hogy egy cég milyen esetekben köteles adatokat törölni. Ilyen például az, amikor az érintett visszavonja hozzájárulását adatainak kezeléséhez, és annak nincs más jogalapja. Törölni kell azokat az adatokat is, amelyekre már nincs szükség arra a célra, amelyre eredetileg gyűjtötték.

Ha úgy érzi, eltávolítási kérelemmel élne a Google-nél, a bejelentésre szolgáló űrlapot ITT érheti el.

***