A művészet jogi szempontú megközelítése, vagy másképpen a művészet és a jog érintkezési pontjainak kijelölése több tudományterület irányából és különböző kutatási módszerekkel lehetséges. Az egyik – dogmatikai oldalról is megkerülhetetlen – vizsgálati perspektíva a művészeti élet szabadságának kérdésköre, amely kijelöli az állam tevőleges magatartását (aktív szerepvállalásának szükségességét) és tartózkodását a beavatkozástól egyfelől, valamint a művészi szabadság (pontosabban a véleménynyilvánítás szabadságának) határait másfelől.

A szerzők – több lépcsőben – tisztázzák a művészet fogalmát: az első lépés a művészet általános definiálása, a második lépés a művészet behatárolása, végül a jogszabályok által használt művészet-fogalmak számbavétele – ez utóbbi nélkül nem lenne minden esetben érthető és nem végezhető el a vizuális művészetek és a hozzájuk kapcsolódó jogágak, jogterületek átfogó elemzése.

A vizsgálat és az elemzés az egyes jogterületek (polgári jog, szerzői jog, kulturális jog, örökségvédelem, büntető jog, médiajog, iparjogvédelem) mentén halad, és csak érintőlegesen tesz művészetelméleti vagy művészettörténeti kitekintést.

A kötet az oldalsó linken keresztül, a „Kapcsolódó tartalmak” közül ingyenesen letölthető.