Az NMHH vezető tisztségviselői
Az NMHH vezető tisztségviselői
Mi az NMHH, és miért jött létre?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) 2010. augusztus 11-én hozta létre az Országgyűlés azzal a céllal, hogy egyesítse a korábban külön állami szervezetek által gyakorolt média- és hírközlési felügyeleti jogköröket. Az intézmény így egyszerre működik a média felügyeletét ellátó és hírközlési hatóságként:
- az elektronikus hírközlés,
- a bizalmi szolgáltatások,
- az elektronikus hirdetések,
- a postai szolgáltatások,
- a média- és médiatartalom-szolgáltatások, valamint
- 2024 óta az internetes közvetítő szolgáltatások, közte az onlineplatform-szolgáltatások uniós szinten szabályozott felügyelete tartozik a hatáskörébe.
Az NMHH célja biztosítani a piaci versenyt és a szolgáltatói szabadságot a hírközlésben és a médiában, de egyúttal megától értetődő feladata és küldetése megvédeni a fogyasztók és a közvélemény alapvető jogait és érdekeit, elősegíteni a digitális fejlődést, és garantálni az alapvető információkhoz való minél szabadabb és szélesebb körű hozzáférést.
Az NMHH különleges jogállású, önálló szabályozó szerv. Jogszabályi felhatalmazás alapján, a kormánytól szervezetileg és működésében is függetlenül látja el feladatát. Felügyeleti szerve a magyar Országgyűlés. Elnöke törvényi felhatalmazás alapján saját hatáskörében alkothat jogszabályokat (rendeleteket), de ez csak a hírközlésre vonatkozik; a média területén ilyen hatásköre nincsen. Az NMHH döntéseit csak a törvények kötik, nem utasítható.
Az NMHH-nak a média területén működő önálló hatáskörű, széles jogkörökkel felruházott szerve: a Médiatanács. A média felügyeletét Magyarországon 1996 óta egy parlament által kétharmados többséggel megválasztott testület látja el. Korábban ezt Országos Rádió és Televízió Testületnek hívták, 2010 óta Médiatanács a neve.
Elsődlegesen a Médiatanács felel a médiaszolgáltatási jogosultságok elosztásáért, az engedélyezésért és a médiapiac felügyeletéért, a médiatartalmak és a médiaszolgáltatók felügyeletéért, ez a testület hozza meg a legfontosabb döntéseket. Munkájához a médiatörvény alapján igénybe veszi az NMHH Hivatalának szakmai segítségét is.
A hatóság évente beszámol a tevékenységéről az Országgyűlésnek.
Törvényi keretek
Az NMHH tevékenysége több úgynevezett kerettörvényre épül. Ezek határozzák meg a hatáskörét, feladatait és működési kereteit:
2010. évi LXXXII. törvény
Összefogta a korábbi média- és hírközlési szabályokat, és megalapozta az integrált hatósági rendszert. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) módosításával létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot és a Médiatanácsot.
2010. évi CIV. törvény (Smtv.)
2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól. A médiaalkotmányként vagy sajtószabadság-törvényként is emlegetett jogszabály elsősorban a médiatartalom‑szolgáltatások és a sajtó működésének alapvető jogi kereteit szabályozza, beleértve a médiaszabadság, a pluralizmus, a korhatár‑besorolás és a tartalmak minősítésének kérdéseit Magyarországon.
2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.)
2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról. Közkeletű nevén médiatörvény. Az Smtv. alapvető jogi kereteire építve részletesen szabályozza a médiapiac működését a gyakorlatban. Konkrétan meghatározza a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételét, a jogosultságok és kötelezettségek érvényesítését, valamint a hatósági felügyelet és eljárások kereteit, így biztosítva a médiaszolgáltatók jogszerű, ellenőrizhető működését a mindennapi gyakorlatban. 2024. február 17. óta az NMHH látja el a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet szerinti Digitális Szolgáltatási Koordinátor számára meghatározott feladatokat (lásd a 2023. évi CIV. törvényt).
2003. évi C. törvény (Eht.)
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről. Meghatározza, hogy az NMHH felügyeli az elektronikus hírközlési piacot: szabályozza a szolgáltatók működését, biztosítja a versenyt, kiadja az engedélyeket, ellenőrzi a hálózatok és szolgáltatások megfelelőségét, valamint védi az előfizetők jogait.
2008. évi XLVIII. törvény (Grt.)
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. A törvény meghatározza az elektronikus hirdetésküldés azon szabályait, melyek megtartását az NMHH ellenőrzi.
2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.)
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről. A törvény kimondja, hogy elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek kizárólagos célja az elektronikus hirdetésküldéshez való hozzájárulás kérése, így azok jogszerű továbbításához is előzetes hozzájárulás szükséges.
2023. évi CIII. törvény (Dáptv.)
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól. A törvény szabályozza az elektronikus aláírás, az elektronikus időbélyegzés és a bizalmi szolgáltatások működését. Az NMHH feladatául szabja az elektronikus azonosításról és a bizalmi szolgáltatásokról szóló eységes uniós szabályozás, az úgynevezett eIDAS-renedelet szerinti bizalmi szolgáltatások felügyeletét, a bizalmi lista közzétételét, nyilvántartások vcezetését, a bizalmi szolgáltatók által szolgáltatásaik nyújtásakor használható biztonságos kriptográfiai algoritmusok meghatározását, így az NMHH biztosítja a bizalmi szolgáltatások biztonságos, megbízható és jogszerű működését. Az NMHH feladata továbbá az európai digitális személyiadat-tárcákra vonatkozó keret (angolul framework, azaz jogi, műszaki, technikai szabályok keretrendszere) felügyelete.
2023. évi CIV. törvény (Iszt.)
2023. évi CIV. törvény az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól. A törvény az internetes közvetítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók működésének, felelősségének és felügyeletének kereteit, valamint a jogellenes tartalom kezelésére vonatkozó kötelezettségeiket határozza meg. A jogszabály célja a felhasználók védelme, a digitális tér biztonságának erősítése, és a szolgáltatók átlátható, felelős működésének biztosítása.
Alapító okirat
Szervezeti és működési szabályzat
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 20120. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) szerinti az NMHH szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ) az Elnök fogadja el. Az SZMSZ-t a hatóságnál elnöki utasítás tartalmazza.