Jogászok, művészek és műgyűjtők színes, több mint harminc fős társasága jelent meg az akadémia elegáns dísztermében a kötet bemutatóján. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára és az este házigazdája hangsúlyozta, hogy a bemutató nem csak a hazánkban eddig szinte teljesen feldolgozatlan téma, de a Kiss Zoltán Károly– Kiss Dóra Bernadett apa-lánya szerzőpáros miatt is rendkívüli.

Kilenc év alatt közel negyven kötet Médiatudományi Könyvtár-sorozat mérlege – emelte ki Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője a sorozat 37. kötetének bemutatóján. Mint elmondta, a sorozat indulásakor a fő cél az volt, hogy szólás- és sajtószabadság témakörére nagyon széles perspektívában jelenjen meg a kiadott művekben. Így juthatunk el könnyen a szűk médiajogi vagy éppen, a fájlmegosztás jogi kérdéseitől a cenzúra történetén keresztül a vizuális művészetek, ezen belül pedig a képzőművészet szabályozási kérdéseinek tárgyalásáig.

A most megjelent kötet kapcsán Nyakas elmondta: ahogy az egyetemi oktatásban nap mint nap, úgy a szakkönyvek kiadásakor is állandóan jelen van a kérdés: tudományt vagy szakmát adunk át? A téma ugyanis olyan jogelméleti, jogfilozófiai kérdéseket is érint, amik önmagukban megtöltenének egy vaskos kötetet, másfelől igény mutatkozott egy praktikus, a mindennapokban haszonnal forgatható kézikönyvre is. Mindezt a szerzőkkel átbeszélve arra a megállapodásra jutottak, hogy a felmerülő elméleti kérdéseket gyakorlati példákkal szemléltetve egyszerre késztetnek a képzőművészet jogi környezetének szélesebb átgondolására és a gyakorlatban történő alkalmazására.

A kötetben számos olyan példát is megtalálunk, amit a szerzők dolgoznak fel először, de írnak a jól ismert „majomszelfi-perről” is, amelyben a fotós David Slater 2011-ben Indonéziában a dzsungelben elhelyezett fényképezőgépét használva készített egy tehetséges majom egy önarcképet. A kép később nagy népszerűségre tett szert az interneten, Slater pedig évekig hiába perelt a szerzői jogaiért, mert hiába ő vitte oda a gépet, a fotókat nem mind ő készítette. Az állatok vagy épp algoritmusok által létrehozott műalkotások pedig egyre gyakoribbak, így a peres esetek is. Hasonlóképpen jellemző az ingatlanok tulajdonosai és a rajtuk elhelyezett street art-alkotások művészeinek szerzői és tulajdonjoga közötti feszültség, vagy még nehezebb és érdekesebb ügy: a tetoválóművész és a bőrfelület tulajdonosának jogi vitái.

De felmerült egy hazai, talán kevésbé bulvárízű eset is: a festő, aki maga készíti a képei keretét, a mű részének tekintve azt, mit kezdjen a galériák újrakeretezési szokásával? És mi a helyzet akkor, ha egy ismert művészt kezd el másolni egy másik festő, vagy ha a kép tulajdonosa nem adja ki a művet egy időszaki kiállításra? Ilyen és hasonló kérdéseket gondolhatnak tovább a kötet olvasói.

A kötet egyik írója, Kiss Zoltán Károly szakterülete jó ideje a kulturális jog és szerzői jog; közel száz, a témában készített szakkönyv, tanulmány és szakcikk szerzője. A Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökségi tagja, PhD-dolgozatát is a szerzői jog és a médiajog kapcsolatrendszeréről írta. Több mint három évtizedes pályája döntően a közigazgatáshoz kötődik, de dolgozott kulturális állami cégeknél is; jelenleg a Miniszterelnökség kormány-főtanácsadója. Számos publikációja után a most megjelenő anyag a témaválasztás mellett a társszerző miatt is különleges, aki egyszersmind Kiss Zoltán lánya is.

Kiss Dóra Bernadett, az SBGK Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje szakdolgozattémáját bővítette a könyv egy részévé, ami a szerzőtárs-apa fejezeteivel egységben a téma hiánypótló át- és kitekintése. A kötet olyan hiánypótló szakirodalmat ad egyfelől a képzőművészet valamennyi jogi aspektusa, másfelől a szerzői jog határterületei iránt érdeklődők kezébe, amely a street art, a konyhaművészet vagy épp a művészeti alkotásként definiált használati tárgyak, ruhadarabok jogi kérdéseit is áttekinti.

Kiss Dóra elmondása szerint eredetileg iparjogvédelemmel szeretett volna foglalkozni, és egyetemi témavezetője tanácsára nézett utána a szerzői jog kevésbé kutatott határterületeinek, ami aztán magába is szippantotta.

Azok, akik jelen voltak a bemutatón, a helyszínen ingyen elérhető nyomtatott példányokat dedikáltathatták is a szerzőkkel. Azoknak sem kell aggódniuk, akik nincsenek azok között a szakmai érdekeltek között, akiknek a kiadó megküldi a példányt, hiszen az – akár a sorozat többi darabja – nonprofit kiadvány, így a digitális változathoz bárki hozzáférhet pdf formátumban a következő linken: