Az ország különböző pontjain tevékenykedő gyermekjogi képviselőknek tartottak workshopokat az IH munkatársai egy képzési nap keretében. Az IH 2023 nyarán kereste meg az IJSZ-t egy lehetséges együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás érdekében. Az együttműködést az inspirálta, hogy az IJSZ irányítása alá tartoznak a beteg-, valamint az ellátottjogi képviselők mellett a gyermekjogi képviselők is, akik közel 21 ezer szakellátásban lévő gyermek jog- és érdekvédelmi képviseletét látják el. Megállapodás született a felek között, amelyben az IH vállalta, hogy tájékoztató előadás keretében bemutatja a gyermekjogi képviselők számára az IH tevékenységét és segítségnyújtási lehetőségeit, valamint bővíti a szakemberek biztonságos internethasználattal és online veszélyekkel kapcsolatos ismereteit. A megállapodás további eleme volt a közös projektek tervezése, lebonyolítása, amelynek egyik eredménye, hogy a két szervezet figyelemfelhívó plakátokat helyezett el közel 4500 köznevelési intézményben. A plakátok célja felhívni a gyermekek figyelmét arra, hogy az őket megillető jogok a digitális térben is érvényesek, és visszaélés esetén a védelem online is megilleti őket, van hová fordulniuk.

A képzés mellett az IH célul tűzte ki, hogy szükség esetén közvetlen segítséget nyújt a gyermekjogi képviselőknek, amennyiben online visszaéléseket érintő esetekkel találkoznak a mindennapi munkájuk során, és kiemelten kezeli a tőlük érkező bejelentéseket.

A képzés több pillérre épült. Elsőként az IH vezetője, dr. Csalár Dorina tartott előadást az Internet Hotline működéséről, valamint a gyermekjogok és az IH bejelentési kategóriái közötti összefüggésekről. A képzés második részében négy online jelenség – az online zaklatás, a szexting, az online behálózás és a gyermekek szexuális célú zsarolása – témakörét járták körül a szakértők workshopok keretében, részben az IH kollégáival kiegészülve négyfős kis csoportokban, részben közösen dolgozva.

Az első, online zaklatásról szóló blokkban egy gyakorlatból vett esetet dolgoztak fel közösen a résztvevők, majd kis csoportokba rendeződve rövid időre egy fiktív online zaklatás szereplőinek helyzetébe képzelték magukat. Minden csoport egy-egy szereplőt képviselt, és arra keresték a választ, hogy miért kerülhet az adott szereplő ilyen pozícióba, milyen érzései, dilemmái lehetnek, és milyen lehetséges következményekkel járhat számukra a kialakult helyzet. Végül rövid akciótervet dolgoztak ki a csoportok az áldozatok, a szemlélők és az online zaklatással kapcsolatos incidenst tapasztaló felnőttek számára.

A második blokkban egy kamaszok közötti, képzeletbeli csetbeszélgetés mondatait elemezték a résztvevők. Abból a szempontból vizsgálódtak, hogy a kivetített mondatok vajon „red flagnek”, intő jelnek minősülnek-e, azaz alkalmasak-e például arra, hogy érzelmi nyomást helyezzenek a csetelő félre, aki ennek hatására szexuális tartalmat küld magáról. Az online behálózás, becserkészés jelensége kapcsán a szakemberek a gyermek bizalmába férkőző, behálózó fél által felépített stratégiát elemezték, amelynek sokszor része a gyermekek szexuális célú zsarolása is.

A szakmai napot óravázlat összeállításával zárták a résztvevők, amely jó alapként szolgálhat a gyermekjogi képviselők számára ahhoz, hogy a velük kapcsolatba kerülő, szakellátásban lévő gyermekeknek tájékoztató foglalkozást tarthassanak. A szakmai napon az IH munkatársai is értékes tudással gazdagodtak, hiszen a hatalmas ügyteher alatt dolgozó gyermekjogi képviselők is számos tapasztalatot megosztottak velük, amelyeket a mindennapi tevékenységük során szereztek a gyermekek körében. A gyermekjogi képviselőkkel folytatott diskurzus, véleménycsere, közös tanulás inspiráló volt.

A képzés egy online alkalommal folytatódik, ahol a gyermekjogi képviselők feltehetik a képzésen elhangzottakkal kapcsolatban, utólag felmerült kérdéseiket, és lehetőség nyílik konkrét esetek, problémák kapcsán folytatni a szakmai beszélgetést.