Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2015-ben döntött arról, hogy minden év november 18-át a gyermekekkel szembeni szexuális bántalmazás és kizsákmányolás elleni napként tartja nyilván.  Ezen visszaélések elleni fellépés minden nap fontos, de az állami, illetve a civil szféra szakemberei és más érintettek ezen a napon kifejezetten a saját szakterületükhöz, tevékenységi körükhöz kapcsolódóan hívhatják fel a figyelmet erre a témára.

Mi, az Internet Hotline-nál  a bejelentéskezelési tevékenység mellett rendkívül fontosnak tartjuk az online veszélyekkel kapcsolatos edukációt és a visszaélések áldozatainak helyzetével kapcsolatos társadalmi érzékenyítést, tudatosítást is. Ennek keretében ajánljuk az INHOPE kiadványát mind szakembereknek, mind pedig a téma iránt érdeklődőknek. A gyermekek online védelme érdekében mindenki tehet valamit: ha gyermekekkel szembeni bármely visszaélést vagy rájuk nézve veszélyes tartalmat észlel az interneten, kérjük, jelezze azt bejelentő űrlapunkon vagy az internethotline@internethotline.hu e-mail címen!

A kiadvány öt kontinens 53 hotline-jának és a hotline-t nem működtető, de a Lanzarote- i Egyezményben részes állam, összesen 60 ország gyermekek online szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával összefüggő jogszabályait és gyakorlatát tekinti át. Részletes terminológiai és technológiai bevezetést követően kontinens- és nemzeti szinten is röviden összefoglalták a vonatkozó szabályokat, majd az egyes hotline-okról is információt nyújt a szakmai anyag.

A dokumentumban helyet kap többek között a megfelelő terminológia használatával kapcsolatos kérdés is, hiszen fontos, hogy a gyermek szexuális bántalmazását jelölő kifejezés ténylegesen képes legyen éreztetni a sérelem mértékét és a cselekmény súlyát. A „pornográfia” utótag ugyanis inkább felhasználás-fókuszú és nem magára a gyermek szexuális bántalmazására, kizsákmányolására helyezi a hangsúlyt. Továbbá sugallhatja azt, hogy a gyermekek önszántukból, konszenzuális résztvevők, ugyanakkor ez semmilyen esetben nincs, nem lehet így. A tagországok közül azonban mindössze kilenc alkalmazza kifejezetten a gyermek szexuális bántalmazása vagy kizsákmányolása kifejezést (child sexual abuse or exploitation material), hat ország terminológiája nem utal szexuális abúzusra vagy a pornográf jellegre, míg a többi ország jogi szabályozása sajnálatos módon még mindig a gyermekpornográfia kifejezést használja.

Az összefoglalóban továbbá áttekintették az egyes tartalomtípusokat és az azokkal kapcsolatos szabályozási megoldásokat az egyes tagországok gyakorlatában. Eszerint igen diverz képet mutat a rajzok, mangák, valamint az AI generált tartalmak szabályozása, de például a gyermekeket szexualizáló, azonban nem a szexuális bántalmazásukat ábrázoló tartalmak jogi megítélése is.

Az összefoglaló az alábbi linken érhető el: https://inhope.org/media/site/3d8e81440d-1728893673/executive-summary-global-csam-legislative-overview-2024.pdf

A hosszabb, részletesebb verziót ezen a linken található: https://inhope.org/media/site/e3bb326ed7-1729001643/global-csam-legislative-overview-2024-full-report.pdf