A gyermekek egyre fiatalabb korban jutnak okostelefonhoz és csatlakoznak közösségi oldalakhoz, ami – többek között – növeli az online veszélyekkel való találkozás esélyét is.

Erre az aggasztó tendenciára mutatott rá az NMHH digitális szülőség (Digital Parenting) kutatása. Különösen riasztó, hogy három év alatt a duplájára nőtt, 9 százalékról 18 százalékra azoknak a 11-16 éves gyermekeknek az aránya, akikkel idegen személy már megpróbált kapcsolatban lépni online.

Emellett az is kiderült, hogy a megkérdezett gyermekek közül minden 10. visszajelöli az őt bejelölő idegent.

Szülőként azonban sokan nincsenek tisztában ezekkel az információkkal, hiszen nem találkoztak még az online behálózás vagy a kortárs online bántalmazás problémájával.

Így, ha gyermekük egy, a fentiekhez hasonló szituáció következtében visszaélés áldozatává válik, tanácstalannak, dühösnek és kétségbeesettnek érezhetik magukat, nem tudják, hová, kihez fordulhatnak.

A kampányban arra biztatjuk a szülőket, akik azzal szembesülnek, hogy gyermeküket online sérelem érte, hogy merjenek segítséget kérni, hiszen szülőként sincsenek egyedül, nem kell egyedül megoldaniuk egy számukra ismeretlen helyzetet.

Online visszaélések: nyugtalanító trendek

Míg az offline veszélyek kivédését már egészen kisgyermekkortól kezdve tanítjuk, a digitális térben történő biztonságos jelenlét korai elsajátítása legalább ennyire fontos volna.

Az INHOPE nemzetközi szövetség 2023-ban több mint félmillió, gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló felvétel eltávolítását kezdeményezte világszerte, a felvételek 80%-án ráadásul 13 évnél fiatalabb gyermekek szerepeltek.

A helyzet sajnos itthon sem jobb: az NMHH által működtetett Internet Hotline jelentése szerint Magyarországon a 2023-ban érkezett bejelentések 42%-a érkezett gyermekek online szexuális bántalmazásával, azt ábrázoló felvételekkel összefüggésben.

E körben a vizsgált bejelentések közel 17 százalékánál, azaz majdnem minden 6., gyermekpornográfia kategóriában érkezett bejelentésnél feltételezték azt az elemzők, hogy a felvételt online behálózás (grooming) során csalták ki a gyermektől.

Ez az a folyamat, amikor egy felnőtt próbál egy gyermek bizalmába férkőzni az online térben szexuális célból.

Szintén jelentős probléma a kortársak online bántalmazása (cyberbullying) is, amikor a kortársak közötti zaklatás nemcsak az iskolában, hanem az otthoni környezetben is folyamatos stresszhelyzeteket teremt.

A felnőttek körében az intim képpel történő visszaélések jelentenek kihívást: az Internet Hotline hozzájárulás nélkül közzétett tartalom kategóriájában tavaly a bejelentések harmada szólt olyan intim, szexuális képekről és videókról, amelyeket a bejelentő, a felvételen szereplő személy engedélye nélkül tettek közzé az interneten.

Merj segítséget kérni! Kampány a fiatalok védelmében

Az Internet Hotline tapasztalatai szerint a gyermekek gyakran próbálják egyedül megoldani ezeket a helyzeteket, azt feltételezve, hogy a felnőttek úgysem tudnak segíteni, és csak eltiltanák őket az eszközhasználattól.

Súlyos problémaként jelenik meg mind a gyermekek, mind a felnőttek körében az áldozathibáztatás is, ami tovább növeli az áldozat szégyenérzetét és csökkenti a segítségkérési hajlandóságát. Pedig lenne hova fordulni: az NMHH által 2011-ben létrehozott Internet Hotline jogsegélyszolgálat fennállása óta már több mint 18 000 bejelentést kezelt online visszaélésekkel kapcsolatban.

A bejelentéseket – amelyeket akár anonim módon is meg lehet tenni – szakképzett elemzők kezelik. Ha visszaélés gyanúja merül fel, a szakértők a szolgáltatókhoz fordulnak a sérelmezett tartalmak vizsgálata céljából, illetve bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrséggel veszik fel a kapcsolatot.

Az Internet Hotline szoros együttműködésben áll a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával, valamint a legnagyobb közösségimédia-platformokkal is, így például a Metával, a Google, a YouTube, a TikTok és a Discord munkatársaival.

A bejelentések kezelése mellett kiemelten fontos a tájékoztató tevékenység is: az edukációs kampány elsősorban a szülőket célozza, hiszen fontos, hogy felismerjék, ha gyermekük online visszaélés áldozatává vált, és tudják: van hová fordulni és merjenek is segítséget kérni.

Az IH a kampány részeként különböző digitális felületeken szólítja meg a szülőket, melyet a sajtóban és rádiókban megjelenő szerkesztőségi cikkek, beszélgetések egészítenek ki a téma mélyebb és sokrétűbb feldolgozása érdekében.

A felnőttek mellett legalább annyira fontos az érintettek, gyerekek, fiatalok elérése és megszólítása. A 18 év alattiak hír és médiafogyasztási szokásaikat figyelembe véve influenszerekkel indít közös együttműködést az IH.

A népszerű, elsősorban TikTok, Insta és Youtube feleületeken aktív influenszerek online jelenlétük és tevékenységeik révén maguk is ismerik azokat a veszélyeket, melyek a kampány középpontjában állnak, miközben az általuk feldolgozott témákkal széles kört el tudnak érni a közösségi média felületeiken, hatékonyan terjesztve az üzenetet: #merjsegitsegetkerni