Általánosan elfogadott vélemény, hogy a korai televíziós tehetségkutató műsorok még valós értékeket hordoztak, és céljuk a magyar zenei paletta színesítése, a fiatalok felkarolása volt. A szakma szerint a gond a sorozatgyártással kezdődött, s ez a tényező, valamint a csatornák közötti versengés degradálta a tehetségkutatókat egyszerű „celebgyárrá”. A következőkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen célt látnak el valójában a zenés tehetségkutató műsorok, az ily módon felfedezett tehetségek fel tudnak-e nőni a feladathoz, hogy később önállóan boldoguljanak, illetve egyedi jelenséggé nőjék ki magukat a hazai zenei palettán. Célunk a tehetségkutató műsorok és a magyarországi zenei élet kapcsolatának boncolgatása, különös tekintettel a két legrégebben jelen lévő formátum, az X-faktor és a Megasztár műsorainak felfedezettjeire.

A tehetségkutató műsorok népszerűsége

A Megasztár 2003-ban indult a TV2 műsorán, és eddig hat évadot tudhat a háta mögött. Az RTL Klub 2010-ben jelentkezett az X-faktorral, amely azóta öt évadot élt meg. Az állandó jelleggel programon tartott műsortípusok legfőbb veszélye a kifáradás, a nézők elfordulása. A TV2 és az RTL Klub 2010-ben ütköztette először a zenés tehetségkutató műsorait. A piacvezető ekkor indította frissen vásárolt licencét (az X-faktor első szériáját), a TV2 pedig a Megasztár ötödik évadával jelentkezett. A két csatorna azóta majdnem minden évben párhuzamosan tűzi programjára a különböző tehetségkutató formátumokat.
A 2010-ben indított X-faktor első évadának átlagos nézőszámát és közönségarányát egyetlen újabb széria vagy rivális műsor sem tudta túlszárnyalni, a zsáner azóta évről évre veszít a nézői bázisából (1. ábra). A TV2 más utat választott, és két gyenge nézettségű Megasztár évad után kétszer is vadonatúj formátummal jelentkezett. A Voice és a Rising Star című licencek nézőszám tekintetében hoztak némi javulást, azonban a közönségarány romló tendenciáit nem sikerült megállítaniuk. Az adatok tehát arra mutatnak, hogy a korábbi tehetségkutatók újabb szériái nem alkalmasak a nézők megtartására.

1. ábra: A tehetségkutató műsorok nézettsége a teljes népesség körében 2010 és 2014 között

Forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH Monitoring

A tehetségkutató műsorok legfőbb célközönségének továbbra is a fiatalabb korosztály számít, a versenyzők is többnyire ebből a csoportból kerülnek ki, valamint e korcsoport a szavazásnál is jobban motiválható. Az elemzett időszakban a 15-24 évesek között a tehetségkutató műsorok nézettsége meredekebb esést mutatott, mint a teljes népesség körében. A célközönség tehát hamarabb és gyorsabban ábrándult ki a formátumokból (2. ábra).

2. ábra:  A tehetségkutató műsorok átlagos közönségaránya a különböző korcsoportokban 2012-2014 között

Forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH Monitoring

A műsorok médiapartnerei folyamatosan változtak, így az előadók későbbi karrierjét meghatározó kapcsolat nem alakult ki a „társmédiumokkal”. A Megasztár 5 szériájának fő médiapartnere pl. - az akkor még működő - Rádió 1 Budapest volt. A győztes Tolvai Renáta dalait azonban nem játszotta többször, mint a többi országos rádió csatorna. Az X-Faktor széria médiapartnere a Class FM volt, amely ennek ellenére nem preferálta a nyertesek dalait, zenei kínálatát nem befolyásolta érdemben a szerződéses viszony - amit mi sem mutat jobban, mint hogy a Megasztár nyerteseinek dalait is hasonló arányban sugározta.

A győztesek

A tehetségkutató műsorok vitathatatlan érdeme, hogy számos előadót ismertettek meg a magyar közönséggel, aminek következtében több győztes, illetve döntős felfelé ívelő zenei pályára lépett. Többen közülük a hazai zenei élet tevékeny szereplőivé váltak. Számos saját lemezt és slágerlistás dalt jegyeztek, műveik a hazai rádiók zenei repertoárjának szerves részévé váltak. A következőkben az élen végzett szereplők rádiós karrierjét vettük nagyító alá, így próbáltuk feltárni az egyes időszakok, illetve programok közötti különbségeket.

Az elmúlt évek győzteseinek nyilván kevesebb ideje volt bizonyítani, mint a korábbi szériák sikeres előadóinak, azonban hosszan a pályán maradni legalább akkora érdem, mint hirtelen berobbanni a köztudatba (3. ábra). A rádiós megjelenések szempontjából azonban egyértelműnek tűnik, hogy a Megasztár szériák győztesei termékenyebbnek bizonyultak, mint az X-faktorból győztesen kikerülő versenyzők. A differenciák mögött a két televíziós társaság eltérő „utódgondozási” gyakorlata állhat. Míg a TV2 esetében a Megasztár készítői felelősnek érzik magukat a felfedezett sztárok utóéletéért és sikereiért, addig az X-faktor producere szerint „ez egy valóságshow-szerű műsor, amelyben az emberek nem arra kíváncsiak, hogy mi lesz a sztár sorsa a műsor után, hanem hogy hogyan küzd meg a műsorban, mi történik vele a műsor közben. Ami utána van, az egy másik élet.” A tehetségkutató műsorok célja tehát a készítők szerint sem feltétlenül a hazai zenei élet színesítése, sokkal inkább egy szórakoztató valóságshow szerkesztése, amelyben nem árt, ha a versenyzők énekelni is tudnak.

3. ábra: A tehetségkutatók győzteseinek rádiós szereplése 2010-2014 között

Forrás: RadioMonitor/NMHH Monitoring

Ezzel összhangban a tehetségkutatók szereplői gyakran képtelenek megküzdeni a körülöttük hirtelen kialakult médiaérdeklődéssel, hiszen azt gyakorta nem a zenei tehetségüknek, hanem a magánéletüknek köszönhetik. Így a rivaldafény kihunyása utáni pálya göcsörtös, és az ily módon történt piacra lépés „celeb” státuszra predesztinálja a nyerteseket.

Mivel a tehetségkutató műsorok gyorsan követik egymást, így egy előadónak sokkal kevesebb ideje van „berobbanni” és valós sikereket elérni. A különböző formátumok kezdő szériái újdonságerejükből fakadóan mélyebbet tudtak meríteni a felfedezetlen talentumokból, továbbá a szériák első jelentkezőit feltételezhetően nem pusztán a televíziós megjelenés, hanem a saját zenei pálya megteremtése is motiválta. Ezt bizonyítja, hogy a Megasztár első sorozatának 12 döntős énekese közül nyolcan ma is a zenei élet aktív szereplői, és dalaik megtalálhatóak a rádiók kínálatában. Az X-faktor első megjelenése ugyancsak számos tehetséget termelt ki, akik közül hatan ma is előkelő helyen szerepelnek a slágerlistákon. Ezzel szemben a későbbi programok győzteseinek zenei boldogulását nehezítheti, hogy az elmúlt években a tehetségkutató műsorok jelentkezési korhatárát lejjebb vitték, így folyamatosan fiatalabb versenyzők kerültek ki győztesen. A Megasztár hatodik szériáját a 16 éves Radics Gigi nyerte, a legutóbbi X-faktorban pedig a 15 éves Tóth Andi győzedelmeskedett. A zenei pálya építése előtt így az iskola elvégzése és az érettségi megszerzése élvezhet prioritást.

Szemben az első tehetségkutatókkal, a későbbi szériák versenyzőinek céljává egyre inkább a televíziós szereplés vált. Számos, a tehetségkutatókban indult pálya vett egészen más irányt. Láthattunk X-faktoros döntősöket a Barátok közt gárdájában, illetve az Éjjel-nappal Budapest alapemberei között, televíziós műsorvezetőként és színészként, vagy horribile dictu a TV2 által műsorra tűzött Éden Hotel szereplőjeként.

Győztesek a rádiók zenei repertoárjában

Az elmúlt évben a tíz legtöbbet játszott zeneszám közül hét valamely tehetségkutatóban feltűnt előadó saját szerzeménye közül került ki (1. táblázat). Érdekes jelenség, hogy az RTL Klub tehetségkutatójából három előadó szerepelt a toplistán, akik mindannyian az első évad szereplői voltak. Az év leggyakrabban játszott zeneszáma a Megasztár első szériájának versenyzőjétől, Dér Henitől származott. A tehetségkutatóban feltűnt előadók tehát impozáns mértékben jelentek meg a hazai rádiók zenei kínálatában.

1. táblázat: A rádiók által legtöbbet játszott magyar zeneszámok (2014)

Forrás: RadioMonitor/NMHH Monitoring (A RadioMonitor által figyelt 41 rádióállomás összesített adatai alapján)

Hazánkban 2012 óta A Dal című televíziós műsor keretében választják ki azt a szerzeményt, amely Magyarországot képviselheti az évente megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztiválon. A győztes zeneszám kiválasztása korábban kevésbé publikus körülmények között zajlott, és sokak szerint az új formátum is elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a közszolgálati csatornának is legyen tehetségkutató műsora. A nevezés feltételeinek megfelelő zeneszámok közül egy tízfős szakmai előzsűri válogatja ki azokat, amelyek lehetőséget kapnak az élő műsorban való bemutatkozásra. Az első évben 20, azóta minden évben 30 előadó prezentálhatja dalát az esti főműsoridőben. Az évek során a legjobbak közé bekerült összesen 110 zeneszám közül 50 előadót különböző tehetségkutató műsorok tettek ismertté: 27 előadó a Megasztár felfedezettje volt, 16-an az X-faktorban próbáltak szerencsét, heten pedig a Voice műsorában tűntek fel. Eddig három alkalommal reprezentálta hazánkat olyan előadó, akit valamely tehetségkutató műsorból ismerhettünk meg. 2007-ben Rúzsa Magdi a harmadik Megasztár győztese, 2011-ben pedig Wolf Kati az első X-faktor széria hatodik helyezettje adott elő Magyarország „delegáltjaként”. 2014-ben Kállay-Saunders András a Megasztár ötödik évadának versenyzője érte el a második legjobb magyar eredményt, ötödik helyen zárt az 59. Eurovíziós Dalfesztiválon.

Összességében kijelenthető tehát, hogy a hazai tehetségkutató műsorok számos olyan kiváló előadót neveltek ki, akik ma is tevékeny résztvevői a zenei életnek. Ugyanakkor a csatornák között állandósult verseny következtében a zsáner egyre inkább elveszíti a jelentőségét. A formátum kimerülése nem csak a nézői tömegek elpártolásában, hanem a versenyzők későbbi boldogulása tekintetében is megmutatkozik. A tehetségkutató műsorok korai célkitűzései helyett így egyre inkább a valóságshow-jelleg dominál a műsorszerkesztésben.