A hatóság 2009 óta minden évben nagymintás országos felmérést készít a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások, közintézmények és nonprofit szervezetek körében. A kutatások célja, hogy pontosabb képet kapjunk az üzleti előfizetők távközléssel kapcsolatos döntéseiről, véleményéről és jövőbeli terveiről. A felméréseket minden évben ugyanolyan mintavételi és kérdezéstechnikai módszerek alapján végzi el a Bellresearch kutatócég a hatóság számára, így megbízható időbeli összehasonlításra is lehetőségünk van.

Legfrissebb kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a helyhez kötött hang üzleti piaca folyamatosan csökken, ami elsősorban nem az előfizetések csökkenésének, hanem más kommunikációs csatornák (mobiltelefon, email használata) erősödésének a következménye. A mobilhang üzleti piacának csökkenése viszont egyelőre megállt. Az internetpiac sem zsugorodott 2013-ban, igaz, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem is növekedett. A helyhez kötött internet piacának csökkenését a számítógépen és tableten használt mobilinternet piacának növekedése még ellensúlyozni tudta 2013-ban is. A hang- és internetpiacnál jóval kisebb az üzleti televíziós és adatkommunikációs piac (a közvetlenül előfizetők aránya mindössze 14 és 10%). A teljes távközlési piac üzleti előfizetői része 2013-ban körülbelül 139 milliárd forint volt.

Az előző évhez képest jelentősen megnőtt a távközlési szolgáltatásokra csomagban történő (vagyis több szolgáltatásért egy számlán, egy előfizetésként kezelt) előfizetések aránya. Mostanra a vállalkozások, közintézmények és nonprofit szervezetek fele csomagban vesz igénybe legalább két távközlési szolgáltatást. Az elmúlt évben egyébként a kis és közepes szervezetek zárkóztak fel „csomagolásban” a nagy létszámú vállalatokhoz és intézményekhez. Leggyakrabban a helyhez kötött telefont és internetet (61%), valamint a mobiltelefont és a számítógépen, tableten használható mobilinternetet (20%) veszik igénybe csomagban. A legalább 250 főt foglalkoztató szervezeteknél jóval gyakoribb a mobilcsomag, a kisebb szervezeteknél pedig a vezetékes, míg a közösségi funkciót ellátó intézményeknél az átlagnál gyakoribb, hogy tévéelőfizetés is van a csomagban.

A felhő alapú szolgáltatások egyelőre nagyon kevéssé elterjedtek Magyarországon: az internetkapcsolattal rendelkező, legalább 10 fős szervezetek 6 százaléka veszi igénybe. Ez a korábbi évhez képest nem változott és feltehetően a jövőben sem fog: a cégvezetők túlnyomó része számára ugyanis egyáltalán nem vonzó megoldás.

Egyre több szervezet lát viszont lehetőséget a közösségi oldalakon keresztül való kommunikációban. Igaz ugyan, hogy egyelőre jóval többnek van saját honlapja (72%), mint közösségi profilja (24%), akinek viszont van, az jóval aktívabb a Facebookon, Iwiwen, Twitteren: míg a honlapot csak minden harmadik frissíti legalább hetente, addig a közösségi oldalon a szervezetek valamivel több mint a fele posztol legalább heti egyszer.

A kutatási eredmények összefoglalóját jobb oldalon, a „Kapcsolódó dokumentumok” dobozból lehet letölteni. Bármilyen további kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal (info@nmhh.hu).