Ebben a főrovatban a média- és a hírközlési termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban kerülő felhasználók minden hasznos információt egybegyűjtve megtalálnak az ügyintézéshez szükséges címektől kezdve a jogszabályokon, határozatokon, nyilvántartásokon át az állampolgárokat segítő tájékoztató szolgáltatásokig, hírekig. Külön rovat foglalkozik a digitális átállással és azzal, mikor érdemes a média- és hírközlési biztoshoz fordulni.

Ebben a főrovatban elsősorban a hírközlési területtel foglalkozó szakemberek, hírközlési szolgáltatók jutnak információkhoz. Tájékoztatást kaphatnak többek között a piacelemzési eredményekről, az előírt adatszolgáltatások feltételeiről, a felügyeleti eljárások állapotáról, a frekvenciapályáztatások aktuális helyzetéről, a Nemzeti Filmiroda által kezelt nyilvántartásokról.

Ez a főrovat elsősorban az NMHH felelősségi területeivel foglalkozó sajtómunkatársak számára tartalmaz hasznos információkat. Itt jelennek meg a közérdeklődésre leginkább számot tartó információk, az NMHH-t érintő legfrissebb hírek, sajtóközlemények. Az érdeklődők itt tájékozódhatnak a Szóvivői iroda elérhetőségéről, letölthetik kiadványainkat.

Ez a főrovat az NMHH önálló hatáskörű szervéről, a Médiatanácsról és működéséről ad információkat. Az érdeklődők tájékozódhatnak a testület ülésein történtekről, a Médiatanács ajánlásairól, a médiaszolgáltatási pályázatok aktuális állapotáról, a médiaszolgáltatások és sajtótermékek nyilvántartásáról és bejelentéséről, a műsorelemzések eredményeiről.

Gyengénlátóknak English Magyar
 

A megfélemlítés feltárása nem árulkodás

NMHH-konferencia az iskolai zaklatások okozta károkról és azok lehetséges ellenszereiről

• Publikálva: 2015.04.15. 11:27 • Címke: gyermekek és kiskorúak védelme, konferencia, iskolai zaklatás, Bodonovich Jenő • Forrás: Kommunikációs Igazgatóság

Kizárólag a felnőttek felelős közreműködésével állítható meg az iskolai megfélemlítés – ez az egyik fő tanulsága annak a konferenciának, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Média- és Hírközlési Biztosának Hivatala tartott szerdán Budapesten Biztonság az iskolában és azon túl címmel. A rendezvényen ismertették a hatóság támogatásával végzett, március végén zárult Megfélemlítés Elleni Program eredményeit.

iskolai zaklatások konf. (ill1)

A szülők, pedagógusok és diáktársak felelős magatartása akkor érvényesül a megfélemlítéssel kapcsolatos esetek megoldásában, ha a társadalom egésze kiáll a megfélemlítés elleni küzdelem mellett – hangsúlyozta Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója, akinek nyitóbeszédével kezdődött meg a hatóság által szervezett Biztonság az iskolában és azon túl című konferencia. A rendezvényen előadást tartott többek között Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Huber Károly, a Felelős társadalomért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa és Oláh-Paulon László, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője is. A konferencia középpontjában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult Megfélemlítés Elleni Program 2014/15-ös tanévben két fővárosi iskolában elért eredményei, a tapasztalatok és a levonható tanulságok álltak.

704 diák, 75 pedagógus, 1200 szülő

Az előadók ismertetése szerint a pilot felmérésben összesen 704 diák, 75 pedagógus és 1200 szülő vett részt. Az eredmények alapján mindhárom célcsoport tájékozatlan a témában, az eseteket jelentőségükhöz képest bagatellizálják, az alkalmazott módszerek pedig sekélyesek. A szülők védettebbnek hiszik gyermeküket a valóságosnál. A szülők szerint gyermekük legtöbbször csak egy közösségi oldalon rendelkezik profillal, míg a gyerekek többsége, bevallása szerint 2-3 oldalra is regisztrált, amelyek ellenőrizetlenek maradnak. A gyermekek közül arányaiban több áldozat található az általános, mint a középiskolások között, a bevallott esetek, megfélemlítő üzenetek még legtöbbje egy-egy személytől és nem baráti társaságtól érkezik. Az idősebbek kritikusabban tekintenek a kényes helyzetekre, közöttük nagyobb jelentősége van a baráti társaságnak, és nagyobb súlyú bántalmazással összefüggő eseteket vallottak be, amelynek áldozatul estek, mint az általános iskolások. Az online megfélemlítési formák nemcsak, hogy elfogadottabbak a baráti körben, de itt jobban érvényesül a kortárscsoport húzóereje is, valamint a „deviáns mag” is jelen van.

iskolai zaklatások konf. (ill2)

A felmérés szerint figyelemre méltó eltérés mutatkozik a tanárok és a diákok véleményében arról, hogy megfélemlítés, bántalmazás esetén szankciót szab ki az iskola: a diákok 38,2%-a szerint választja az iskolavezetés az elkövető diák megbüntetését, míg a pedagógusoknak csak 4,0%-a vallotta, hogy ezt a megoldást alkalmazná. Fontos tudatosítani az iskolaközösségben és a diákokban, hogy a pedagógus által alkalmazott megoldás alapvetően nem szankcionáló-megtorló, hanem konstruktív-megelőző célzatú. A diákoknak szóló felvilágosító, illetve mentorprogramoknak tehát a kompetens személytől való segítségkérést, valamint a más segítő személyekkel való kooperációt is tanítani kell.

A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt, a diákok esetében szülői hozzájárulás ellenében zajlott. A Bárczi Géza Általános Iskola, valamint a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 5-8., valamint 9-13. évfolyamra járó diákjai körében elvégzett pilot, azaz előzetes helyzetkép-elemző állapotfelmérés célja az volt, hogy a felső tagozatos, valamint középiskolás diákok, szüleik és a pedagógusok körében felmérjék a megfélemlítéssel kapcsolatos ismereteket, az attitűdöt, valamint az alkalmazott kezelési módszereket, és megalapozzon egy átfogó, országos a teljes iskolaközösséget, valamint a szülőket is felkészítő, megelőző és intervenciós programot. A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány által lebonyolított program pilotja 2013 januárjában indult, és 2015 márciusának végén zárult.

Bodonovich Jenő, az NMHH média- és hírközlési biztosa záróbeszédében kiemelte, hogy mivel a diákok nagy része főként a médiából (televízióból, internetről) szerzi ismereteit a bántalmazásról, megfélemlítésről, a felelős újságírók, szerkesztők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megfélemlítéssel kapcsolatos tudósítások alkalmával térjenek ki a lehetséges megoldási módokra és a segítséget nyújtó szervezetekre.

Mi a megfélemlítés (bullying)?

Olyan fizikai-érzelmi bántalmazás, ami egyaránt jelenthet tettleges és szóbeli inzultust és/vagy közösségi befolyást. A megfélemlítés tovább fokozódhat a modern technológiák – telefon, sms, e-mail, chat, mobilalkalmazások, blogok, közösségi oldalak – használatával: ezt cyber-megfélemlítésnek (cyberbullying) hívjuk. A megfélemlítésben nem csak az elkövetőnek és a szenvedő alanynak van szerepe. Szemlélők, buzdítók, kívülálló aktív vagy passzív segítők, sőt érdektelen kívülállók is elősegíthetik vagy gátolhatják a folyamatot. A kezeletlen vagy rosszul kezelt megfélemlítésnek maradandó hatásai vannak minden résztvevőre. Ezeket a módosult szerepeket később továbbvisszük felnőttkorunkba: az otthonunkba, a munkahelyünkre, a kapcsolatainkba és a közéletbe is.

Hat tévhit és a tények:

1. Tévhit: „A megfélemlítés része a gyerek életének.”

Tény: NE keverjük össze az egyszeri veszekedéssel, vitával vagy összetűzéssel, amelyek minden közösség életében rendszeresen előfordulhatnak, sőt még a szocializációs fejlődésre is pozitív hatással lehetnek. A megfélemlítés viszont intenzív, szinte állandó jellegű, és komoly sérülést okoz.

2. Tévhit: „A megfélemlítés távol áll tőlem, tanítványaimtól, gyermekemtől.”

Tény: A megfélemlítés BÁRKIVEL előfordulhat! Az iskolai megfélemlítés általában a felnőttek látótávolságán kívül történik. Sok esetben nem is sejtjük, hogy a gyerekeink, tanítványaink megfélemlítés célpontjai, nézői, segítői vagy rosszabb esetben elkövetői.

3. Tévhit: Védekezésre biztatás.

NE biztassuk a gyerekeket passzív visszahúzódásra vagy visszavágásra, mert a helyzet komolyan eldurvulhat. A megfélemlítés kezelésére egyetlen hatékony eszköz van: a kívülálló felnőttek hozzáértő beavatkozása!

4. Tévhit: Az „árulkodás”.

A megfélemlítés feltárása NEM „árulkodás”! Minden esetben erősítsük meg a gyermeket, hogy helyesen járt el, amikor feltárta a megfélemlítés tényét.

5. Tévhit: A megfélemlítés pszichológiai probléma.

Tény: A megfélemlítés elsősorban szociológiai probléma, és szervezett társadalmi megoldást igényel. A megfélemlítés igényelhet a pszichológiai beavatkozást, mivel súlyos érzelmi és pszichológiai következményei vannak mind a célszemélyre, mind a megfélemlítőre és a szemlélőkre nézve.

6. Tévhit: Az iskolai környezet majd magától megoldja.
Tény: NEM! Fontos, hogy felhívjuk a tanárok, osztályfőnökök és az igazgató figyelmét, ha megfélemlítésre gyanakodunk, vagy annak szemtanúi vagyunk, és ők cselekedjenek. (megfelemlites.hu)