Az NMHH elnöke első alkalommal adta át a Dr. Magyari Endre-díjat

Közzétéve: 2015. május 14.

null

Bartolits István és Fiala Károly vette át elsőként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által tavaly alapított Dr. Magyari Endre-díjat, amely a hírközlési piac fejlődéséért folytatott több évtizeden át végzett kiemelkedő munka, életmű elismerése céljából adományozható. A 48. távközlési világnap alkalmából átadott díjakat Karas Monika, az NMHH elnöke adta át csütörtökön Győrött.

Dr. Magyari Endre-díj (1)

Ahogyan a hírközlés-technológia mai helyzetét az elmúlt évtizedek tudósai és szakemberei írták meg, úgy a jövőt a ma szakemberei formálják, emiatt is fontos a jelenben mutatott szakmai teljesítmények elismerése – hangsúlyozta Karas Monika a győri Széchenyi István Egyetemen tartott díjátadón csütörtökön. A 48. távközlési világnap és a Nemzetközi Távközlési Egyesület alapításának 150. évfordulójának alkalmából szervezett egyetemi rendezvényen az NMHH elnöke Bartolits Istvánnak, az NMHH Technológia-elemző főosztálya vezetőjének és Fiala Károly hírközlési szakértőnek adta át a hatóság Dr. Magyar Endre-díj emlékérmét, amely évente legfeljebb két fő részére adományozható. 

Dr. Magyari Endre-díj (2)

Balról: Bartolits István, az NMHH Technológia-elemző főosztályának vezetője; Fiala Károly, hírközlési szakértő | Fotók: Sebestyén Gábor

Bartolits István a jelen és jövő technológiai fejlődési trendjeivel és ezeknek a szabályozási kérdéseivel foglalkozik elméletben és gyakorlatban egyaránt, és számos nemzetközi hírközlési szervezetekben képviseli az NMHH álláspontját. Fiala Károly az egyik legelismertebb spektrumszabályozási szakember, akinek a nevéhez fűződik az egyik legaktívabb spektrummunkacsoport életre hívása, amely az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, később pedig a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács keretében belül gyűjti össze az iparági véleményeket.

Dr. Magyari Endre-díj (3)

Balról: dr. Földesi Péter (Széchenyi István Egyetem, rektor); Aranyosné dr. Börcs Janka (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, főigazgató); Kara Ákos (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, államtitkár); dr. Borbély Gábor (Széchenyi István Egyetem, tanszékvezető) | Fotók: Sebestyén Gábor

A győri hírközlési szimpóziumon Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója szakmai tájékoztatást tartott Frekvenciák a mobilszélessávért címmel a mobil szélessáv szekcióban több száz érdeklődő előtt. A konferencián a hatóság több munkatársa is előadott a szélessávmérő rendszerek, a szélessáv jövőképe, az OTT-szolgáltatások hatásáról a jövő hálózataira témákban. Az előadásokkal párhuzamosan az iparág képviselői is lehetőséget kaptak, hogy az általuk végzett kutatásokat és fejlesztéseket bemutassák a szakmai napon.

150 éves a Nemzetközi Távközlési Egyesület

Május 17. a távközlés világnapja, melyet 1968 óta tartanak annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union) alapító okmányát. Az egyesület jelenlegi nevét Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) 1932-ben kapta. 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, és jelenleg 193 tagországa között van hazánk is. Magyarország az alapító húszakkal egyidőben csatlakozott, persze akkor még az Osztrák-Magyar-Cseh Királyság képviseletében Richard von Metternich írta alá az alapító okiratot. Érdekesség, hogy az alapító okirat aláírását követően csak évekkel később találta fel Graham Bell a telefont, noha a Marconi-féle szikratávíró már akkoriban olyan jelentős forgalmat bonyolított, hogy nemzetközi egyezményben kellett szabályozni a távírás országhatárt átlépő folyamatát.

Dr. Magyari Endre (1900-1968) – A hazai rádiózás egyik elindítója

Gépészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson helyezkedett el, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Tervei alapján valósult meg az 1 kW-os csepeli adóállomás. 1923-ban üzembe helyezte a Posta által vásárolt 250 W-os Huth adókat. Hamarosan a Gyáli úti épületből folytatódtak a kísérleti adások, ahol a „kísérleti stúdió” a híres bútorszállító kocsi volt. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása. Rendkívül gazdag irodalmi működését sok könyv és cikk mutatja. Az 1940-es évek közepén javaslatára a "gyengeáramú elektrotechnika" szót helyesbítették a lényeget jobban kifejező "híradástechnikára", illetve "távközléstechnikára".

Bartolits István a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Rendszertechnika ágazatán diplomázott és 2006 óta a BME címzetes egyetemi docense. 1998-tól már a NMHH jogelődjénél dolgozott, majd 2010 óta a hatóság Technológia-elemző főosztályát irányítja. Munkája során a jelen és jövő technológiai fejlődési trendjeivel és ezeknek a szabályozási kérdéseivel foglalkozik elméletben és gyakorlatban egyaránt. Az NMHH képviseletében tagja a nemzetközi Broadband Forum technikai munkacsoportjának, az a Nemzetközi Távközlési Egyesület, az ITU T SG 13, valamint az NGN GSI munkacsoportjának, valamint részt vesz az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC munkájában is.

Fiala Károly a spektrumszabályozás egyik legelismertebb szakértője Magyarországon. Jelen volt a magyar mobiltávközlés születésénél, szaktudását kezdetektől a mobil kommunikáció szabályozásának szolgálatába állította. 1994-től részt vett valamennyi spektrumértékesítési eljárásban, tevékenysége nem csak a hazai, hanem a nemzetközi frekvenciaszabályozás átfogó ismeretén alapul, a Deutsche Telekom csoport spektrumszakértői teamjének elismert tagja. Nevéhez fűződik az egyik legaktívabb spektrummunkacsoport életre hívása, amely az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége), később pedig a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács keretében belül gyűjti össze az iparági véleményeket és azokat konszenzusosra emelve tárja az NMHH elé. Munkájával nagyban hozzájárul a hazai spektrumszabályzási tevékenység hatékonyságához, szakmai véleményére a hatóság mindig is támaszkodott.