Az NMHH az elmúlt időszakban felülvizsgálta a hírközlési építésügyi szabályozás gyakorlatát, és számos változást vezetett be a hatályban lévő díjszabályozási rendszerben. A hatóság 3/2015. (IV.28.) rendelete május 28-tól lépett hatályba, amely csökkenti az egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak összegét. A jogszabály felülvizsgálatánál a hatóság saját eljárási tapasztalata mellett figyelembe vette a hírközlési szolgáltatók részéről érkező jelzéseket, észrevételeket is.

A 2015. július 16-ától hatályos 4/2015. (VII. 15.) rendelet több ponton megkönnyíti az építtetők helyzetét, mivel bővült azon esetek köre, amelyekben nem engedélyhez, hanem csak bejelentéshez kötött az elektronikus hírközlési építmények elhelyezése, létesítése. Például a rendelet szerinti hálózatkiváltás ezentúl csak bejelentéshez kötött, amely a hírközlő hálózatoknak főként a közműellátáshoz kapcsolódó fizikai infrastruktúrák építése, átépítése miatt szükségessé váló áthelyezését segíti elő.

A módosításokkal az NMHH célja, hogy ösztönözze a hírközlési beruházásokat azáltal, hogy az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésének díjai, illetve az eljárások ügyintézési ideje ne jelentsenek túlzott terhet az építtetőknek. Az engedélyezési eljárási díjak átlátható és egységes szabályozása a korábbi, több jogszabályi pillérre épülő gyakorlattal szakítva lehetővé teszi az ügyfelek számára a beruházás pontos pénzügyi tervezhetőségét, az eljárások egyszerűsítése pedig előrehozza a fejlesztések befejezési időpontját.

Legfontosabb változások a hatósági eljárások során

• Engedély és bejelentés nélkül építhető engedélyezett vagy nyilvántartásba vett elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó maximum 100 m hosszúságú hálózatrész. Az építtetők számára így lehetővé válik kisebb elektronikus hírközlési építmények (pl. torony megcsatlakozás, megszakító létesítmény áthelyezés, előfizetői bekötés) megépítése engedély és bejelentés nélkül.
• Nem kell építési engedély, csak bejelentés szükséges a rendelet szerinti hálózatkiváltáshoz, azaz a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény legfeljebb 1000 méter hosszúságú szakaszának olyan áthelyezéséhez, amely más fizikai infrastruktúra építése vagy átépítése miatt szükséges. E fizikai infrastruktúrák különösen a földgáz, a villamos energia, távhő előállításával, termelésével, szállításával elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúrákat jelentik. Ez a módosítás megoldást kínál az ún. 1000 m alatti építések jelenlegi problémájára úgy, hogy közben elkerülhető a hálózatok feldarabolása.
• Korszerűsítésként is végezhető az antennák cseréje. Építési engedély helyett bejelentéssel végezhető a 4 m-t meghaladó méretű antennák cseréje, ha ez a tartószerkezet megerősítését nem igényli és az építmény magassága nem nő.
• Egy használatbavételi engedély kérhető a több szakaszra bontott és külön-külön engedélyezett építésekre. Egy eljárásban kérhető a használatbavételi engedély a beruházás valamennyi megépült és építési engedéllyel rendelkező szakaszára.

Előzmények:

A hazai infokommunikációs szektor fejlesztésének a 2014-2020-as EU-s tervezési ciklussal egybeeső időtávra vonatkozó stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a 2014. február 5-én elfogadott, az uniós elvárás rendszerrel is összehangolt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia jelöli ki. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) a stratégiai dokumentum négy pillérének mentén (digitális infrastruktúra, digitális állam, digitális kompetenciák, digitális gazdaság) a digitális ökoszisztéma egyes elemeinek összehangolt fejlesztését tűzte ki célul, amelynek sikeres megvalósítása érdekében létrejött a Szupergyors Internet Projekt (SZIP). A SZIP egyik alapvető feladata volt az építésügyi szabályozás területén észlelt akadályozó tényezők feltárása, valamint ezek kiküszöbölésére alkalmas jogszabály-módosítási javaslatok elkészítése. A projekt eredményeként elkészült jogalkotási javaslat számos ponton módosult az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is.