Az internet és a közösségi oldalak biztonságos, etikus, tudatos használata

Közzétéve: 2016. február 1.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a Média-és Hírközlési Biztos (továbbiakban: Biztos) közreműködik az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve a médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat e szolgáltatások igénybevétele körében megillető, méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében.

2015 tavaszán az Európai Bizottság Biztonságos Internet Programja által támogatott „EU Kids Online II.” című, valamint a Biztos megbízásából, a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány megfélemlítés elleni programja keretében készített felmérések eredményei alapján „Ismerjük-e gyermekeink online világát?” címmel biztosi ajánlás került közzétételre. A fogyasztói magatartás és fogyasztói tudatosság felmérése céljából 2015 nyarán a Biztos Hivatalának megrendelésére kutatásra került sor a médiában megjelenő erőszak tárgyában, 2015 novemberében pedig az interneten, illetve a közösségi oldalakon megjelenő erőszakos, káros tartalom kérdéskörében.

A kutatások során megkérdezettek többsége szerint a médiában megjelenő erőszak mértéke indokolatlanul nagy. A megkérdezett szülők jelentős része szívesen fogadná a Média- és Hírközlési Biztos tájékoztatását is az érintett kérdésekben.

2015-ben az internettel kapcsolatos panaszok egyharmada közösségi oldalak használatával összefüggő érdeksérelemre hivatkozással érkezett a Biztos Hivatalához.

A fentiek figyelembevételével a Biztos az alábbi tájékoztatót teszi közzé az internet és a közösségi média tudatos használatával kapcsolatos, a fogyasztók jelentős részét érintő tárgykörben.

INTERNETHASZNÁLAT, KÁROS TARTALMAK ÉS VESZÉLYEK

Az internet elterjedése és az internet elérését lehetővé tevő infokommunikációs szolgáltatások átalakították életvitelünket, szokásainkat. Az internet segítségével szervezzük tevékenységeinket, programjainkat a munkában, az üzleti- és a privát szférában, ügyeinket mindinkább online intézzük, vásárlást is mind gyakrabban itt bonyolítunk le. Bármikor, bárhol, akár utazás közben is kapcsolatban lehetünk másokkal.

Az online kapcsolattartás minden formája elérhető a mobil telefonálásra használt eszközökön is, különösen az egyes élethelyzetekre kifejlesztett alkalmazások segítségével. A digitális kompetencia általános szükségletté, alapkövetelménnyé vált.

Miként a valós, ún. „offline” világban, az interneten is találkozhatunk veszélyekkel, és tudatosan fel is kell készülnünk az azokkal szembeni megfelelő védekezésre.

Ebben támogatni kell a veszélyeket az életkoruk miatt felismerni nem képes fiatal, illetve idősebb, vagy az internetezés terén egyébként tapasztalatlan felhasználókat – ez részben a szülők, hozzátartozók, részben az illetékes hatóságok, intézmények feladata.

Az internethasználat veszélyei mindenekelőtt az alábbiak:

Adatokkal való visszaélés, online csalások, kéretlen megkeresések

Az internethasználat egyik legfőbb veszélye az, hogy az ott elérhető adatainkat jogosulatlanul megszerezhetik, továbbíthatják, manipulálhatják, azokat személyiséglopás, akár (pl. internetes bankművelet vagy vásárlás kapcsán) csalás vagy más bűncselekmény elkövetése céljából használhatják fel, illetve azokkal máshogy is visszaélhetnek.

Internetezési szokásaink alapján rendszeres tartózkodási helyeink megismerhetők, mozgásunk nyomon követhető. A hirdetők információ-kereséseink alapján megismerhetik érdeklődési köreinket, fogyasztási szokásainkat és ajánlatokkal áraszthatnak el. Ilyen következményekkel akkor kell szembenéznünk, ha megfelelő védelem, ismeretek és elővigyázatosság hiányában nem előzzük meg, hogy vírusok, rosszindulatú programok kerüljenek az eszközeinkre, illetve akaratlanul nyilvánosságra hozunk bizalmas információkat.

Szemlélet, életmód megváltozása, függőség

Az információáradat elvonhatja a figyelmet az aktuális feladatoktól, a prioritásokról.

Az alapvetően passzív felhasználás átalakíthatja a valós környezetünkkel kapcsolatos felfogásunkat, érzékelésünket, hozzáállásunkat és szokásainkat, akár személyiségünket is károsan formálhatja. Az internetezéssel töltött idő kitolódásával a friss információ utáni állandósuló igény, az állandó online jelenlét függőséget okozhat.

Online zaklatás (cyberbullying), káros tartalmak - erőszak a médiában

Az online zaklatás (megalázás, nevetségessé tétel, fenyegetés, kiközösítés, bántó, sértő üzenetek, kommentek, képek küldése, a zaklató erődemonstráló, félelemkeltésre irányuló folyamatos magatartása stb.), valamint az internetes pedofília veszélyének különösen a gyerekek vannak kitéve, akik koruknál fogva nem tudják kellően megkülönböztetni egymástól a valós és virtuális világot, és nem tudják megfelelően kontrollálni, kezelni a nekik címzett üzeneteket és azok tartalmát. Ez a veszély elsősorban a közösségi oldalak használata során jelentkezik.

A médiában megjelenő erőszakkal kapcsolatos fogyasztói vélemények, magatartások és a fogyasztói tudatosság tárgyában 2015 nyarán lefolytatott közvélemény-kutatás során a 18 éven aluli gyermekek közel 20 százaléka állította azt, hogy internetezés közben rendszeresen találkozik erőszakos tartalommal. A megkérdezett szülők 60 százaléka hallott a televíziós vagy internetes tartalmak korlátozását, blokkolását lehetővé tevő megoldásokról, de csak 11 százalékuk használ internetes szűrőszoftvert. A szülők a velük egy háztartásban élő 18 éves, vagy fiatalabb gyermekeik számára csak bizonyos feltételek mellett engedik meg a média szabad használatát.

A 2015 novemberében az interneten, illetve a közösségi oldalakon megjelenő erőszak tárgyában lefolytatott kutatás során a megkérdeztettek többsége úgy ítélte meg, hogy az online felületeken is jelentős mértékben van jelen az erőszak, amit a többség megpróbál eleve elkerülni. És bár a közösségi oldalakat alapvetően nem tartják erőszakosnak, 62 százalékuk szerint itt is csökkenteni kell az erőszakos tartalmak arányát.

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA HASZNÁLATÁNAK VESZÉLYEI

Az interneten eltöltött idő egyre nagyobb hányadát online közösségi terek, fórumok, blogok, videó-, kép- és zenemegosztó portálok, adatbázisok, hírgyűjtő oldalak látogatásával töltjük.

A közösségi média („socialmedia”) általában nyilvános, ingyenesen elérhető, felhasználói számát és tartalmát tekintve „végtelen” média, ahol személyes profilt hozhatunk létre, közvetlenül kommunikálhatunk egymással, eseményeket szervezhetünk, közös játékokat folytathatunk, csoportokhoz csatlakozhatunk, információkat, tartalmakat (hír, weboldal, videó stb.) oszthatunk meg és terjeszthetünk, emellett lehetőségünk van mindezek azonnali véleményezésére, későbbi szerkesztésére is.

A közösségi média veszélyei elsősorban a következőkben érhetők tetten:

Adatvesztés, visszaélés adatokkal

A közösségi oldalak használata is hordozhat a felhasználóra nézve veszélyeket vírustámadás, adatlopás vonatkozásában. A nálunk is legnépszerűbb közösségi oldalon, a Facebook-on pl. a „Like” gomb használatával felhasználói szokásaink, netes viselkedésünk követhetővé válhatnak. Egy megnézni kívánt videóra kattintással akár egy láthatatlan „Like” gombot is megnyomhatunk anélkül, hogy a videotartalmat elérnénk (clickjacking). A közösségi oldalakon jelen lévő cégek többsége marketing célú felhasználásra célcsoportot, adatbázist építhet és ez minket is közvetlenül érinthet. Adatvadászok telefonszámunk, személyes adataink megadását a legváltozatosabb, akár ártatlannak tűnő módokon próbálják meg elérni – így az is előfordulhat, hogy egy nyereményjáték látszatát keltő felületen valójában emelt díjas sms-ek küldésére-fogadására regisztrálunk.

Személyiségtorzulás, depresszió fiatal felhasználók körében

A közösségi oldalakon a fiatalok identitásukat sokszor szerepjáték során megformált, akár önidegen karakter bőrébe bújva jelenítik meg.

Kiemelt kockázatot jelentenek a káros (erőszakos, pornográf, rasszista, fenyegetést jelentő) tartalmak és az idegenekkel (köztük anonim pedofilokkal, drogdílerekkel, öngyilkos-fórumok látogatóival) való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő társas alkalmazások, amelyek használata hosszú távú, rendkívül káros és nehezen reparálható hatással lehet a fiatalok életére. Az online zaklatás extrém esetben akár öngyilkossághoz is vezethet.

Önbizalomhiányos, depresszióra hajlamos tizenévesek a közösségi oldalak torzított tartalma alapján ítélhetik meg a világot, ha ott rendszeresen idealizált tartalmú hírekkel, csodás tájakon járó, sugárzóan szép, boldog, egészséges, sikeres emberek képeivel találkoznak. A közösségi oldalak tartalma alaptalanul befolyásolhatja, károsíthatja, rombolhatja a baráti, közösségi kapcsolatokat, a privát szférával kapcsolatos elképzeléseket, értékrendet.

A közösségi médiában megjelenő cégek profiljuk révén nagymértékben befolyásolhatják a leendő fiatalabb vásárlók fogyasztási szokásainak kialakulását.

A 2015 nyarán lefolytatott közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnően a közösségi oldalak legnagyobb veszélyének a megkérdezettek 68 százaléka a vagyonbiztonsági kockázatokat látja.

A kutatások alapján a szülők több, mint 50 százaléka szerint a gyermekek túl sok személyes információt osztanak meg magukról, veszélyes idegenekkel kommunikálnak és egyre gyakoribbak az online fenyegetések; viszont közel 25 százalékuk nem tesz semmit  gyermeke biztonságáért, és több, mint 50 százaléka pedig nem is beszél vele az online fenyegetésekről. A szülők fele ellenőrzi gyermeke internetes közösségi tevékenységét, döntően azt, hogy a gyermek kivel tart online kapcsolatot, milyen online csoport tagja.

Az idősebbek az internetezés otthoni szabályozásában látják a megoldást az internetezési szokások befolyásolására. Mások szerint fontosabb annak az ellenőrzése, hogy a gyermeknek milyen házon kívüli elfoglaltságai vannak, az offline térben kivel barátkozik.

Jellemzően a fiatalabb szülők kontrollálják gyermekeik közösségi oldal használatát.

A kontroll megfelelő eszközét a közvetlen tisztázó beszélgetésekben és otthoni szabályok felállításában látják, mintsem a különböző technikai megoldásokban. Az internetes tartalmak szűrésére a megkérdezettek 62 százaléka nem ismer és nem is használ szűrőszoftvereket, a válaszadók 25 százaléka ismer, de nem használ, és 10 százaléka ismer és használ is ilyen műszaki megoldásokat. A szűrőszoftverek alkalmazását leginkább a 60-69 évesek érzik jó megoldásnak; a fiatalabbak szerint ez nem igazán jó megoldás, mivel azt a gyerek úgyis kicselezné. A gyermeket nevelők 62 százaléka (a nők 71 százaléka) szerint segítséget jelentene az internetezési szokások felügyeletében, ha az internetezésre alkalmas készülékeket a szolgáltatótól úgy kapnák meg, hogy arra már eleve fel van telepítve valamilyen ingyenes, könnyen kezelhető szűrőszoftver.

SZABÁLYOZÁS, ETIKAI SZABÁLYOK

Az internet használatával kapcsolatos kérdések elsődlegesen a hírközlési jog, a médiajog, az adatvédelem, illetve a szerzői jog területére tartoznak. Az internet, illetve a közösségi oldalak tudatos, biztonságos használatának alapvető szabályaival magunk és gyermekeink biztonsága érdekében tisztában kell lennünk. El kell sajátítanunk azokat az ismereteket is, amelyek alapján megkülönböztethetjük egymástól a publikus és nem publikus adatokat, felismerhetjük és elkerülhetjük a nem megbízható forrásból származó információkat, elháríthatjuk az ezekkel kapcsolatos veszélyeket.

Mint minden közösségi tevékenységre, a közösségi oldalak használatára is érvényesek a kulturált együttélés, az etikus magatartás szabályai, amelyek kiegészülnek e specifikus média sajátos viselkedési szabályaival. Az internet etikett szabályait netikett (netiquette) címszó alatt aposztrofálják. A legáltalánosabb elvárás az, hogy se magunkat, se másokat ne hozzunk veszélyes, kényes vagy kellemetlen helyzetbe, előzzük meg az ilyen eseteket.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen az online felületen kora, személyiségi vonásai, vagy egy adott élethelyzettel összefüggő körülményei egyébként is kiszolgáltatottá, védtelenné tehetik a felhasználót. Saját magunk, hozzátartozóink és mások biztonsága érdekében mellőzni kell, illetve korlátok közé kell szorítani a személyes jellegű, bizalmas, illetve indokolatlanul részletes információk megosztását.

A közösségi oldalak etikus használatával kapcsolatos kívánalmak jó része – az akár személyesen nem ismert személyek közötti – cseteléssel kapcsolatos. A „csetikett” (chatiquette – chat etiquette) az internet etikett része, az online kommunikációnak a chatszobához való csatlakozásra, az ottani viselkedésre vonatkozó alapvető - közösségenként akár némileg eltérő - szabályait foglalja össze.

Csupán kíváncsiskodás céljából ne csatlakozzunk chatszobához. Tartsuk tiszteletben, hogy annak résztvevői leginkább anonimak, és különfélék lehetnek, eltérő véleményekkel. Igazodjunk az ott folyó kommunikációhoz. Vallási és politikai kérdésekben kerüljük a gyűlölködő, uszító tartalmat, a megbotránkoztató, sértő, félreérthető közléseket, a bizalmaskodó, tudálékos, agresszív, illetve önmutogató viselkedést, továbbá a szükségtelen megnyilvánulásokat.

MEGFONTOLANDÓ TANÁCSOK, SZEMPONTOK

Adatbiztonság, személyes biztonság

Az internetezésre használt eszköz biztonsági beállításainak megfelelő megválasztásával, friss, biztonságos szoftverekkel, az eszköz használatához, az internetes műveletek elvégzéséhez, weboldalakra történő bejelentkezésekhez használt jelszavak gondos megválasztásával és gyakori változtatásával megakadályozhatjuk, hogy az adott hivatkozásokra való kattintással elért weboldalakon az eszköz vírussal fertőződjön és hackertámadásnak legyen kitéve. Az ingyenes alkalmazások letöltése előtt célszerű felmérni az applikáció használatával járó esetleges veszélyeket.

Védjük meg magunkat, ismerőseinket és másokat is a jogosulatlan adatszerzés, a rosszindulatú adatfelhasználás, a személyiséglopás, és az adatokkal történő más visszaélés, illetve a zaklatás és más bűncselekmények beláthatatlan következményeitől.

A közösségi oldalakon a megfelelő biztonsági beállításokkal előzzük meg, hogy a nevünkben posztoljanak, illetve hogy még gondatlanságból, figyelmetlenségből se tegyünk közzé olyan tartalmat, ami később bajt okozhat. Tartózkodjunk a saját, illetve mások aktuális, vagy gyakori tartózkodási helyének beazonosítását lehetővé tevő információ közzétételétől. Privát képeket, illetve csoportképeket az érintettek megkérdezése nélkül ne tegyünk közzé.

Gyermekeink segítése az online térben

Mindenekelőtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy ma már a gyermekek életének szerves része az online tér, ahol a kamaszok ápolhatják kapcsolataikat, formálhatja véleményüket és ahol szociális érzékenységük fejlődhet, egyéniségük előnyükre is alakulhat.

Az internet veszélyeivel persze számolni kell. Elsősorban közvetlen, nyílt kommunikációval előzhetjük meg azt, hogy gyermekeink jogsértések, bűncselekmények áldozatai legyenek, lelkileg sérüljenek. Ilyen hozzáállással érhetjük el, hogy tisztában legyenek a veszélyekkel, azok elkerülésének lehetőségeivel, probléma esetén a segítségkérés és a segítségnyújtás feltételeivel - továbbá, hogy később az internetet tudatosan használó felnőttekké váljanak.

Kisgyermekes szülőként jó tudomással bírni a rendelkezésre álló technikai megoldásokról, szűrőszoftverekről, mert ezek használata nagymértékben hozzájárulhat az internetes veszélyekkel szembeni megfelelő védelemhez.

Ismernünk kell gyerekünk internetezési szokásait - ez is elsősorban bizalmi kérdés.

Megfontolandó ugyanakkor, hogy mindössze a gyermek ellenőrzése céljából regisztráljunk egy olyan közösségi oldalon, ahol ő profillal rendelkezik. Ez bizalomvesztéshez vezethet, illetve a gyermek itt is kijátszhat minket – az oldalt  más segítségével is látogathatja, más oldalon álnéven regisztrálhatja magát. Annak érdekében pedig, hogy a gyermek is megfelelően használja az internetet, meg kell tanítanunk a vonatkozó szabályokra, és az internetes tartalmak felelőtlen használatának, illetve az illegális letöltések lehetséges következményeiről is fel kell világosítanunk.

Megfelelő viselkedés, megjelenés a közösségi térben

Fogadjuk el és toleráljuk, hogy sokan szenzációsnak, közérdekűnek, bájosnak, viccesnek vélt tartalmakat, valamihez való csatlakozásra, segítségnyújtásra, közreműködésre buzdító vagy elvekkel, meggyőződéssel, elhivatottsággal kapcsolatos információt keresnek, illetve terjesztenek. Belátásunk szerint kerüljük a számunkra érdektelen, vagy zavaró közléseket, megosztásokat. A hírfolyamot tisztítsuk meg a nem kívánt tartalmaktól, a játékkérésektől, eseményértesítésektől. Válasszuk meg, kivel ismerkedünk, csevegünk.

Elsődlegesen az érintettek védelmében, de saját jól felfogott érdekünkben is indokolt kerülni a hozzátartozóinkkal, a munkáltatónkkal, illetve bárki mással kapcsolatos  bizalmas, nyilvánvalóan nem közérdekű kommunikációt, a rájuk vonatkozó adatok, fényképek megosztását, az őket érintő tartalmakhoz való folyamatos hozzászólást.

Végül, de nem utolsósorban, tudva, hogy az általunk közzétett képekkel, közlésekkel, megosztásokkal akaratlanul is egyfajta képet festünk magunkról, fel kell mérnünk, milyennek látszunk mások szemében az online világban. Mérlegelnünk kell, vajon nem lenne-e okunk a változtatásra.