A hírközlés már nem csak egy szektor a sok közül – az NMHH az Internet Hungaryn

Közzétéve: 2019. október 3.

A játék hívószava köré szervezték a 20. Internet Hungary konferenciát, amelyet Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója nyitott október 1-jén Siófokon. A kétnapos szakmai konferencián részt vett Beke Nándor, az NMHH szabályozási igazgatója, aki az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hazai alkalmazásáról beszélt és Bartolits Istvánt, az NMHH technológiaelemző főosztályvezetője is, aki a magyar 5G stratégiáról rendezett kerekasztalon vett részt.

Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója megnyitó beszédet mond az Internet Hungary konferencián, a siófoki Azúr Hotelben 2019. október 1-jén

Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója megnyitó beszédet mond az Internet Hungary konferencián, a siófoki Azúr Hotelben 2019. október 1-jén

Társas-játék – ez volt az október 1-2. között megrendezett Internet Hungary konferencia hívószava. A rendezvényt az NMHH főigazgatója, Aranyosné dr. Börcs Janka nyitotta meg, aki a témát körüljárva hangsúlyozta: „A játék akkor élvezetes, akkor tudunk belefeledkezni, kibontakozni benne, ha a szabályok egyértelműek és kiszámíthatóak.” A főigazgató szerint az NMHH felelőssége, hogy ennek feltételeit megteremtse. A jó játékhoz a szabályok mellett jó csapat is kell, a jó játék mindig társas. Az infokommunikációban a részvétel és a győzelem egyszerre fontos, sőt, a kettő egymást feltételezi. Az együttműködés és a verseny is a fejlődés alkotóeleme, hiszen a hírközlés pedig nem zéró összegű játszma: nem csak egy maradhat. Éppen ellenkezőleg: a hírközlés egyre kevésbé egy szektor a sok közül, inkább az összes többit is átszövő erő, amit az Internet Hungary szerteágazó tematikája és az NMHH sokrétű tevékenysége is jól lekövet.

A 2400 fő részvételével megtartott konferencián az NMHH szakértői is előadtak. Beke Nándor, az NMHH szabályozási igazgatója a hírközlési kódex hazai alkalmazásáról tartott előadást, és két szakmai kerekasztalon is részt vett. Előadásának fókuszában az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hazai alkalmazása által generált változások álltak. Megállapításai szerint a változások a hírközlés jövőjének széles spektrumát érintik, hiszen maga az elektronikus hírközlési szolgáltatás definíciója is kiszélesedik: a számfüggő személyközi hívásokon és az internet-hozzáférés biztosításán túl magában foglalja a számfüggetlen (online) hívásokat és az internet és a gépek közötti jelátvitelt (M2M, IoT) is. A további kerekasztalbeszélgetéseken vett részt az NMHH részéről dr. Orosz Brigitta hatósági osztályvezető, Baboss Csaba piacelemzési főosztályvezető és Bartolits Istvántechnológiaelemző főosztályvezető is.

„Az 5G olyan lesz, mintha mindenki tíz másodperc alatt futná a száz métert”

A Magyarország 5G stratégiája címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen Holló Márta moderátor Kovács Brigittát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, Mácz Ákost, az 5G Koalíció szakmai vezetőjét és Bartolits Istvánt, az NMHH Technológiaelemző Főosztályának vezetőjét kérdezte az újgenerációs hálózatok hazai helyzetéről.

A képen Kovács Brigitta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője, Bartolits István, az NMHH Technológiaelemző Főosztályának vezetője, valamint Holló Márta moderátor az Internet Hungary konferencián 2019. október 2-án a siófoki Azúr Hotelben

A képen Kovács Brigitta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője, Bartolits István, az NMHH Technológiaelemző Főosztályának vezetője, valamint Holló Márta moderátor

Bár több nagy szolgáltató is bejelentette egyes országokban az 5G szolgáltatás elindítását, Bartolits szerint ez jórészt marketingfogás. Mivel még nincs kész a végleges, teljeskörűeurópai 5G-szabványosítás, a most elindított 5G szolgáltatások valójában 4G infrastruktúrára épülő 5G rádiós interfésszel valósulnak meg. Tévedés lenne tehát azt hinni, hogy Magyarország lemaradásban lenne, hiszen remélhetőleg nálunk valódi 5G-infrastruktúra épül optikai gerinchálózattal és pl. villanyoszlopokra telepítendő, mikrocellákat létrehozó antennarendszerrel. Kovács Brigitta ezzel kapcsolatban elmondta: az állam csak a bázisállomások bekötését megvalósító optikai összeköttetések kiépítésére 35 milliárd forintot szán, a teljes infrastruktúraberuházás azonban többszázmilliárdos nagyságrendű vállalkozás.

Miután a legtöbb kérdés az 5G egészségügyi kockázatait firtatta, Bartolits István leszögezte: az aggodalom érthető, de alaptalan. A legtöbb félelem a 26 GHz-es frekvenciatartomány bevezetésével kapcsolatos, amit viszont eddig is használtak a távközlésben, csak éppen nem bázisállomásokon.  A kis cellák miatt ezek teljesítménye viszont igen kicsi lesz, így az emberi testre vonatkozó terhelése még kevesebb is lesz.

Ahhoz, hogy mindezt a felhasználók is lássák és kihasználják majd, az 5G társadalmasítása szükséges. Tájékoztatással, percepciómenedzsmenttel lehet eloszlatni az aggodalmakat – fűzte hozzá Mácz Ákos. Vannak persze káros sugárzások is, de azok nem az antennából, hanem a hangszóróból jönnek – utalt némi iróniával Bartolits arra, hogy valódi kockázattal nem a technológia, hanem a tartalom bír.

Arra a kérdésre, hogy mit tud az 5G, amit a 4G nem tudott, Bartolits azt felelte: alapvetően mindent meg lehet oldani 4G-n is, amit az 5G-vel terveznek, de sokkal kisebb tömegben. Egy hasonlattal így festette le a két hálózat viszonyát: ma is van néhány élsportoló, aki 10 másodperc alatt lefutja a száz métert, de az 5G olyan lesz, mintha mindenki 10 másodperc alatt futná ezt a távot.