Feladatorientált robotok és adatvezérelt egészségügyi szolgáltatások a jövő technológiai trendjei között

A járványhelyzettől függetlenül az Európai Bizottság bejelentette, hogy az európai digitális stratégia részeként 2020 végére megjelenik a Digital Services Act (DSA), azaz a digitális szolgáltatások törvénye. A ComputerWeekly legújabb száma összefoglalta, hogy az előzetes tanulmányok milyen trendeket ajánlottak a Bizottság figyelmébe a törvény kidolgozásához, ezekből pedig körvonalazódnak az elkövetkező évtizedek digitális trendjei is.

A tanulmány szerint a rövid távú trendek között a feladatorientált robotok elterjedése várható, amelyek egyre inkább kiváltják majd a kétkezi emberi munkát a nehéz mezőgazdasági feladatoktól egészen az automatizált rendszerekig. Ezek előállítási ára erőteljesen csökkenni fog, és a gépi tanulás beépítésével sok célfeladatra lehet majd felhasználni őket, ami tovább csökkenti az előállított termékek árát is. Az 5G-hálózatok elterjedésével lehetőség nyílik majd az ipari IoT (Internet of Things, tárgyak internete), vagyis az IIoT-rendszerek (Industrial Internet of Things) széles körű alkalmazására. Megjelenik a seamless payment, magyarul az egyszerű, azonnali elektronikus fizetőrendszer, ami a hagyományos készpénz teljes eltűnése, a cashless payment irányába mutat.

Középtávon – 2022 és 2025 – között elterjednek az adatvezérelt és a személyre szabott egészségügyi szolgáltatások, melynek a célja már inkább a megelőzés, mint a gyógyítás lesz. Az on-line és off-line kereskedelem egyesül, a megrendelők azonosítását automatizálni fogják, ami hatalmas adatmozgással jár majd. Emiatt újabb megoldásokra lesz szükség a személyes adatok és a tulajdon védelméhez. A hagyományos ellátási láncok mellett egészen új lehetőséget adnak majd a 3D-nyomtatók, hiszen a szükséges termékek helyi előállításával a messzire szállítás fölöslegessé válik.

A ComputerWeekly összefoglalója alapján 2030 környékére elterjedhetnek az 5G-nél akár nyolcezerszer gyorsabb hatodik generációs, azaz 6G-hálózatok. A hálózat teljes mértékben megalapozhatja az önvezető autók szinte kizárólagos térhódítását, amelyek között már megjelenhetnek a levegőben közlekedő, „önrepülő szállítógépek” is. A jelentés szerint elterjednek a teljes mértékben személyre szabott termékek, amelyek akár a megrendelő DNS-e alapján készítenek majd egyedi termékeket, pl. ételeket. Általánossá válhatnak az adatok analitikáján alapuló technológiák, melyeket mesterséges intelligencia dolgoz fel, és mindennapi használatba kerülhet a kiterjesztett valóság, az augmented reality is.

Fejlesztések: FTTP vs. 5G

Az Analysys Mason májusi vizsgálata részletesen áttekinti, hogyan tervezik a távközlési szolgáltatók a jövőbeli beruházási költéseiket. A cég szerint az FTTP fejlesztése lesz a leginkább jellemző, amikor a vezetékes internethálózat kiépítésekor az optikai szálat egészen az ingatlanig, a lakásig vezetik. Kérdés, hogy mindez esetleg az 5G hálózatok rovására fog-e megtörténni. A 2019 utolsó negyedévében a legtöbb befektetési költséggel rendelkező európai vállalat aktuális helyzetén látható, hogy a járvány otthagyta a nyomát a pénzügyi mutatókon, de ennek mértéke az egyes szolgáltatóknál eléggé eltérő. A British Telecom, Deutsche Telekom, az Orange, a Telecom Italia, a Telefónica és a Vodafone jelentései alapján lesznek olyan szolgáltatók, amelyek újragondolják az 5G-hálózatok kiépítési ütemezését, de ez nem lesz általános európai trend. Nagy valószínűséggel összeurópai léptékben a mérleg nyelve sem az 5G, sem az FTTP felé nem fog kibillenni, bár néhány szolgáltató az egyik vagy a másik irányban mozdul majd el.

Viszont az 5G-hálózatok kiépítése sokkal gyorsabb az USA-ban és a távol-keleti országokban, mint Európában. Ezért is nagy előny, hogy az NMHH még a járvány elején megrendezte a frekvenciaértékesítést, így Magyarország az időben lépő országok közé tartozik. Az Európai Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 szerint az 5G tekintetében és a 100 Mbit/s feletti hozzáférésekben is előkelő helyet foglal el Magyarország, tehát itthon nem kell sokat dilemmázniuk a fejlesztéseken a szolgáltatóknak.

Megnőhet az IoT jelentősége a jövőben

A gazdasági válság rövid távon egyértelműen visszaveti majd az IoT-beruházásokat az NMHH szakemberei szerint, ennek egyik oka, hogy az ilyen eszközök nagy része még nem épült be szervesen az emberek életébe (pl. hordható eszközök, okosóra, okosotthon), csupán kényelmi előnyöket nyújtanak a fogyasztóknak. Az ipari termelés várható visszaesése is negatívan hat majd a piacra, hiszen a sok IoT-eszközt felhasználó autógyártókat is súlyosan érintette a járvány, többen csökkentették a termelést, néhol átmenetileg be is zártak gyárakat (pl. General Motors). Ugyanakkor a koronavírus-járvány megmutatta: az eszközök távfelügyelete, automatizált működtetése normál körülmények között is számos előnnyel járhat, extrém helyzetekben pedig nélkülözhetetlen lehet. Járvány idején például az autóipar minimális személyzettel folytathatja a termelést, a logisztikai társaságok pedig személyzet nélkül is használhatják raktárkészleteiket, az emberek bárhonnan, zavartalanul végezhetik a munkájukat, az energiaszolgáltatók pedig helyszíni mérőóra leolvasás nélkül is nyomon követhetik a fogyasztást.