A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) 32. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt előírásra tekintettel egy erre a célra kijelölt, pártatlan szervezeti egysége útján elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének célja

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének célja jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben megtehető bejelentés tárgya

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A bejelentés megtételére jogosultak

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bárki tehet bejelentést.

A bejelentés megtételének módja

Bejelentést a lentiekben meghatározott módon és csatornákon lehet megtenni.

Amennyiben a bejelentés ettől eltérő csatornán érkezik, vagy e bejelentések kezelésére kijelölt személyektől eltérő személyek által kerül a bejelentés fogadásra, akkor az NMHH biztosítja, hogy a bejelentést kézhez vevő személyek semmilyen olyan információt ne fedhessenek fel, amely azonosíthatná a bejelentő személyt vagy a bejelentésben érintett személyt, és azt, hogy e személy

módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítsák a bejelentést az arra kijelölt személyeknek.

Az NMHH felé a bejelentést:

1. írásban a visszaelesbejelentes@nmhh.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben
2. postai úton az NMHH 1525 Budapest Pf. 75. levelezési címére küldött levélben
3. személyesen – előzetes időpontegyeztetést követően, melyet a 06 1 457 7100 telefonszámon tehet meg – az NMHH székhelyén (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) lehet megtenni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az azonosíthatatlan személy által tett bejelentés kivizsgálását az NMHH mellőzi, kivéve, ha a bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

A bejelentés megtételét követő eljárásrend

Amennyiben a bejelentés megtételére személyesen kerül sor, azt az NMHH írásba foglalja, továbbá - annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett - másodpéldányban a bejelentőnek azonnal átadja.
Írásbeli bejelentés megtétele esetén annak kézhezvételétől számított hét napon belül az NMHH visszaigazolást küld a bejelentőnek, kivéve, ha

1. a bejelentő kifejezetten kérte ennek mellőzését
2. az NMHH ésszerűen feltételezi, hogy a bejelentés kézhezvételének visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személyazonosságának védelmét.

Az NMHH a bejelentést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kivizsgálja. Amennyiben a bejelentés elintézését megalapozó vizsgálat előreláthatólag 30 napnál hosszabb ideig tart, erről a bejelentőt tájékoztatja azzal, hogy a bejelentés elintézésének határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a 6 hónapot.

A bejelentés megtételét követően első körben az NMHH azt ellenőrzi, hogy áttételnek nincs-e helye. Amennyiben ugyanis a bejelentés elintézése más eljárás hatálya alá tartozik,

1. erre vonatkozó feladat- és hatásköre esetén a más eljárás megindításáról,
2. erre vonatkozó feladat- és hatásköre hiányában a más eljárás megindítására, illetve lefolytatására jogosult szervhez való áttételről haladéktalanul gondoskodik, és ezzel egyidejűleg erről a bejelentőt értesíti.

Áttétel hiányában az NMHH azt ellenőrzi, hogy a bejelentés kivizsgálása mellőzésének Panasztörvényben rögzített esetei fennállnak-e. Ugyanis a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha:

1. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,
2. a bejelentő a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 6 hónap után terjesztette elő bejelentését.

A bejelentés vizsgálata mellőzésre kerül, ha

1. a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 1 éven túl kerül a bejelentés előterjesztésre
2. azonosíthatatlan személy által kerül a bejelentés előterjesztésre, kivéve, ha a bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

A bejelentés kivizsgálása keretében az NMHH kapcsolatot tart a bejelentővel: a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívható fel, továbbá a bejelentő meghallgatásra kerülhet, ha azt a bejelentés tartalma szükségessé teszi.

Az NMHH a bejelentés elintézését megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével fejezheti be, ha számára nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt.

Amennyiben a bejelentés kivizsgálása során jogsértés vagy visszaélés megtörténtésének megállapítására kerül sor, az NMHH megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak mindezek orvoslására.

A bejelentető írásban tájékoztatásra kerül a bejelentés alapján megtett intézkedésről vagy az intézkedés mellőzéséről, az indokok megjelölésével.

A személyes adatok védelmének biztosítása az eljárás során

Az NMHH a bejelentő személyazonosságát a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli. Ennek keretében a bejelentés tartalmára, az abban érintett más természetes személyre, jogi személyre vonatkozó információkat kizárólag az eljárásra jogosult szerv feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységével vagy munkatársával oszthatják meg.

Amennyiben a bejelentés természetes személyre vonatkozik és e személy a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való jogát kívánja gyakorolni, a bejelentő személyes adatait az NMHH nem teszi megismerhetővé számára.

A bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem kerülnek nyilvánosságra hozatalra.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatai az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadásra kerülnek,
2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatai az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére átadásra kerülnek.

A bejelentőt megillető védelemről

A bejelentések kivizsgálása során az NMHH biztosítja, hogy a bejelentőt ne érje semmiféle hátrányos jogkövetkezmény a bejelentése megtétele okán.

A Panasztörvény szerinti bejelentővédelem kizárólag akkor tejed ki a bejelentőre, ha a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Panasztörvény 1. és 2. sz. mellékletében felsorolt európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik vagy a bejelentő alapos okkal feltételezi ezt.

Nem illeti meg a bejelentővédelem a bejelentőt, ha

1. bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
2. a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
3. a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
4. a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
5. bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
6. a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés megtétele akkor jogszerű, ha

1. a bejelentő a bejelentését az Panasztörvényben meghatározott visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,
2. a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
3. a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt,
4. a bejelentő a bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél teszi meg, és a fenti b) és c) pontja szerinti feltételek teljesülnek.

A Panasztörvény 46. §-a határozza meg azt, hogy mely esetekben kell jogszerűen megtett bejelentésnek tekinteni azt, ha a bejelentő a bejelentését nyilvánosságra hozta.

A bejelentő nem tehet nyilvánvalóan valótlan vagy rosszhiszemű bejelentést.

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és a Panasztörvény szerinti jogviszonyokkal vagy szerződéses kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Ugyanígy, minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

A hátrányos intézkedéseket a Panasztörvény 41. § (2) bekezdése sorolja fel.

Amennyiben a bejelentőt hátrányos intézkedés éri amiatt, mert bejelentést tett, akkor ezen hátrányos intézkedéssel összefüggésben hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezhet.

A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül az is, aki

1. a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
2. a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit a Panasztörvényben meghatározott hátrányos intézkedés érhet.