A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) szerint egy erre a célra kijelölt, pártatlan szervezeti egysége útján belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének célja

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének célja jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben megtehető bejelentés tárgya

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A bejelentés megtételére jogosultak

A belső visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést tehet:

1. az NMHH munkatársa
2. az NMHH volt munkatársa
3. az NMHH-val foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött
4. az NMHH-val szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, egyéni cég
5. az NMHH-val szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
6. az NMHH-nál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes
7. az NMHH-val a d) vagy f) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
8. az a személy, akinek a d) vagy f) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az NMHH-val megszűnt.

A bejelentés megtételének módja

Bejelentést kizárólag az alább meghatározott módon és csatornákon lehet megtenni, az NMHH egyéb úton bejelentést nem fogad.

Az NMHH felé a bejelentést:

1. írásban a visszaelesbejelentes@nmhh.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben
2. postai úton az NMHH 1525 Budapest Pf. 75. levelezési címére küldött levélben
3. személyesen – előzetes időpontegyeztetést követően, melyet a 06 1 457 7100 telefonszámon tehet meg – az NMHH székhelyén (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) lehet megtenni.

A bejelentés anonim módon is megtehető, ugyanakkor ebben az esetben

1. a bejelentés kivizsgálását az NMHH mellőzheti
2. amennyiben a bejelentő kapcsolattartási adatait sem adja meg, az eljárás eredmény nélkül kerülhet lezárásra. Ugyanis ezen adatok hiányában a bejelentés esetleges kiegészítése, pontosítása, a tényállás tisztázása, valamint további információk rendelkezésre bocsátása végett az NMHH a bejelentővel nem fogja tudni felvenni a kapcsolatot.
3. az eljárással kapcsolatban – amennyiben a bejelentő a kapcsolattartási adatait sem adta meg – az NMHH tájékoztatást nem küld.

A bejelentés megtételét követő eljárásrend

Amennyiben a bejelentés megtételére személyesen kerül sor, azt az NMHH írásba foglalja, továbbá – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – másodpéldányban a bejelentőnek azonnal átadja.

Írásbeli bejelentés megtétele esetén annak kézhezvételétől számított hét napon belül az NMHH visszaigazolást küld a bejelentőnek.

A bejelentés kivizsgálására a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül kerül sor. E határidő különösen indokolt esetben – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – meghosszabbításra kerülhet azzal, hogy a bejelentés kivizsgálásának határideje ez esetben sem haladhatja meg a 3 hónapot.

A bejelentés megtételét követően első körben az NMHH azt ellenőrzi, hogy a bejelentés kivizsgálása mellőzésének Panasztörvényben rögzített esetei fennállnak-e. Ugyanis a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha:

1. a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
2. a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
3. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
4. a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Amennyiben a bejelentés kivizsgálása mellőzésének esetköre fennáll, arról a bejelentő – amennyiben az ehhez szükséges kapcsolattartási adata rendelkezésre áll – írásban tájékoztatásra kerül.

A bejelentés kivizsgálása keretében az NMHH kapcsolatot tart a bejelentővel: a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívható fel.

Amennyiben a bejelentés kivizsgálása során jogsértés vagy visszaélés megtörténtésének megállapítására kerül sor, az NMHH megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak mindezek orvoslására.

A bejelentető – amennyiben az ehhez szükséges kapcsolattartási adata rendelkezésre áll – írásban tájékoztatásra kerül a vizsgálat eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről.

A személyes adatok védelmének biztosítása az eljárás során

Az NMHH a bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli.

Az NMHH biztosítja, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerhesse meg.

A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – az NMHH más szervezeti egységével vagy munkatársával kizárólag a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

Amennyiben a bejelentés természetes személyre vonatkozik és e személy a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való jogát kívánja gyakorolni, a bejelentő személyes adatait az NMHH nem teszi megismerhetővé számára.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között

1. a bejelentőnek,
2. annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, továbbá
3. annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,

a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kerül kezelésre. Az e célokból nem szükséges személyes adatokat az NMHH haladéktalanul törli.

A bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem kerülnek nyilvánosságra hozatalra.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatai az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadásra kerülnek,
2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatai az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére átadásra kerülnek.

A bejelentőt megillető védelemről

A bejelentések kivizsgálása során az NMHH biztosítja, hogy a bejelentőt ne érje semmiféle hátrányos jogkövetkezmény a bejelentése megtétele okán.

A Panasztörvény szerinti bejelentővédelem kizárólag akkor tejed ki a bejelentőre, ha a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Panasztörvény 1. és 2. sz. mellékletében felsorolt európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik vagy a bejelentő alapos okkal feltételezi ezt.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

Azt, hogy mely bejelentés tekinthető jogszerűnek, a Panasztörvény 45-46. §-ai határozzák meg.

A bejelentő nem tehet nyilvánvalóan valótlan vagy rosszhiszemű bejelentést.

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és a Panasztörvény szerinti jogviszonyokkal vagy szerződéses kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Ugyanígy, minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

A hátrányos intézkedéseket a Panasztörvény 41. § (2) bekezdése sorolja fel.

Amennyiben a bejelentőt hátrányos intézkedés éri amiatt, mert bejelentést tett, akkor ezen hátrányos intézkedéssel összefüggésben hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezhet.