Az NMHH a francia médiahatóság módszertanát felhasználva, kb. egy évtizede követi nyomon a különböző társadalmi csoportok és magyarországi kisebbségek megjelenéseit a vezető médiaszolgáltatások hírműsoraiban. Az összefoglaló tanulmányok rendszeresen megjelentek a hatóság honlapján, illetve ez a másodelemzés képezte alapját a számos társszervezettől, minisztériumtól, illetve nemzetközi intézménytől érkező adatkérés teljesítésének.

Bevezetés

A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását.

A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, határon túli magyar kisebbségek) bemutatása.

A törvény 83. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,
b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,
c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,
e) nemzetiségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,
f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése,
g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,
k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,
l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára.

Mindezt figyelembe véve, az NMHH azt vizsgálta, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelentek meg a magyarországi hírműsorokban .

A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA – Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését.

A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a hírműsorokban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a hírműsorokra terjed ki.

A vizsgálat mintája

Elemzésünk az alábbi médiaszolgáltatókat, illetve műsorokat foglalta magába: M1: Híradó (esti); Duna TV: Híradó; Kossuth rádió: Jó reggelt, Magyarország!, Déli krónika, Esti krónika; TV2: Tények; RTL: Híradó; Magyar ATV: Híradó és Hír TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgálta a hatóság.

1. A gazdasági élet szereplői

A gazdasági élettel foglalkozó hírek szereplőinek megoszlása – a megszokott módon – a szolgáltatási szektor dominanciáját mutatta 76,1 százalékkal, az ipar reprezentánsai 15, míg a mezőgazdaság képviselői 8,9 százalékkal részesedtek.

2. Egyházak

A magyarországi egyházak hírműsorokban regisztrált megjelenéseit a történelmi felekezetekhez tartozó személyek dominanciája jellemezte. A legtöbb hívet felvonultató katolikus egyházhoz kapcsolódott a szereplések jóval több mint fele, a reformátusok, az evangélikusok és a zsidó felekezetek képviselői sokkal kisebb figyelmet kaptak. Méginkább igaz ez a görögkatolikusok reprezentánsaira. Érdekesség, hogy a zsidó szervezetek az átlaghoz képest kiemelten szerepeltek a közéleti hírműsorokban. Az egyesével külön kiemelésre nem került „egyéb” egyházak reprezentánsai a kereskedelmi televíziók híradásaiban jutottak nyilvánossághoz nagyobb arányban.

A magyarországi egyházak tíz leggyakoribb szereplője

Egyházi szereplő neve	Esetszám	Százalék
Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek	140	9,5
Balog Zoltán református püspök	68	4,5
Iványi Gábor lelkész, Magyar Evangéliumi Testvérközösség	49	3,3
Veres András elnök, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia	47	3,2
Lehel László evangélikus lelkész, az Ökumenikus Szeretetszolgálat elnöke	47	3,2
Fabinyi Tamás evangélikus püspök	37	2,5
Écsy Gábor országos igazgató, Katolikus Karitász	36	2,4
Heisler András volt elnök, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége	34	2,3
Juhász Márton ügyvezető igazgató, Magyar Református Szeretetszolgálat	34	2,3
Köves Slomó rabbi, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség	26	1,8

3. Civil szervezetek

A csoporton belül a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az országos szervezetek szerepeltek kiemelkedő arányban. Őket jócskán lemaradva követték a külföldi szervezetek magyarországi intézményeinek reprezentánsai, valamint a helyi társulások, végül a fogyatékkal élők képviselői.

A civil szféra tíz leggyakoribb szereplője

Civil szervezet képviselőjének neve	Esetszám	Százalék
Korányi Dávid alapító, Action for Democracy	264	7
Áder János kuratóriumi elnök, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és Regőczi István Alapítvány	110	2,9
Gáncs Kristóf kommunikációs igazgató, Ökumenikus Segélyszervezet	87	2,3
Víg Dávid igazgató, Amnesty International	82	2,2
Király Nóra alapító, Fiatal Családosok Klubja	62,0	1,6
Csáky Csongor elnök, Rákóczi Szövetség	56,0	1,5
Ligeti Miklós jogi igazgató, Transparency International	40,0	1,1
Herczeg Anita alapító, Regőczi István Alapítvány	38,0	1,0
Kardosné Gyurkó Katalin elnök, Nagycsaládosok Országos Egyesülete	32,0	0,8
Kovács Kázmér jogi bizottság elnöke, Magyar Autóklub	31	0,8

4. Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek

A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya a híradásokban összességében 26,9-73,1 százalék volt.

A civil szféra tíz leggyakoribb szereplője

Szakszervezeti/érdekvédelmi képviselő neve	Esetszám	Százalék
Nagy Erzsébet választmányi elnök, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete	147,0	5,7
Vámos György elnök, Országos Kereskedelmi Szövetség	84,0	3,2
Jakab István elnök, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége	81,0	3,1
Totyik Tamás elnök, Pedagógusok Szakszervezete	68,0	2,6
Lambert Gábor kommunikációs vezető, Magyar Biztosítók Szövetsége	65,0	2,5
Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara	55,0	2,1
Kincses Gyula volt elnök, Magyar Orvosi Kamara	54,0	2,1
Grád Ottó főtitkár, Magyar Ásványolaj Szövetség	54,0	2,1
Koji László elnök, Épitési Vállalkozók Országos Szakszövetsége	44	1,7
Neubauer Katalin főtitkár, Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség	43	1,7

5. Inaktívak

A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) és a nyugdíjasok megjelenései domináltak. Előbbiek elsősorban a közszolgálati, utóbbiak a közéleti híradókban. A munkanélküliek (0,1%) és a hajléktalanok (1,5%) szinte eltűntek a híradások tudósításaiból.

6. Kisebbségek

A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők a híradók teljes szereplőgárdájának 1,9 százalékát tudhatták magukénak, ami enyhén alatta marad a hosszú távon mért arányoknak.

A magyarországi kisebbségek megoszlása a hírműsorokban

Nemzeti kisebbség neve	Esetszám	Százalék
roma	947,0	96,4
ukrán	11,0	1,1
német	10,0	1,0
szerb	3	0,3
szlovák	3	0,3
horvát	2	0,2
lengyel	2	0,2
bolgár	2	0,2
görög	1	0,1
szlovén	1	0,1
összesen	982	100

A romák mellett jelentős szerepet töltöttek be a tudósításokban a határon túli magyarok is. A külhoni nevesített szereplők között továbbra is az erdélyiek szerepeltek leggyakrabban.

A tíz legtöbbet szereplő határon túli szereplő

Határon túli szereplő neve	Esetszám	Százalék
Böjte Csaba erdélyi szerzetes	44	3,1
Forró Krisztián elnök, MKP	33	2,4
Kelemen Hunor elnök, RMDSZ	27	1,9
Pásztor Bálint elnök, VMSZ	24	1,7
Ódor Lajos, volt szlovák miniszterelnök	20	1,4
Babják Zoltán polgármester, Beregszász	16	1,1
Tőkés László erdélyi református lelkész	14	1
Pásztor István volt elnök, VMSZ	14	1
Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete	13	0,9
Bocskor Andrea EP-képviselő	9	0,6

A határon túli magyar szereplők származási helyét tekintve a korábban megszokott módon Erdély állt az első helyen.

Megoszlás a határon túli magyar szereplők származási helye

Határon túli szereplő származási helye	Esetszám	Százalék
Erdély	411	29,3
Vajdaság	368	26,2
Kárpátalja	267	19
Felvidék	186	13,3
egyéb terület	116	8,3
nem beazonosítható	33	2,4
Horvátország	18	1,3
Szlovénia	3	0,2
összesen	1402	100

7. Fogyatékkal élők

A fogyatékkal élő szereplők megjelenése elenyésző, összességében 0,3 százalék volt a híradókban, azaz továbbra is gyakorlatilag „láthatatlanok” a médiafogyasztók számára. Leggyakrabban (0,5%) a kereskedelmi híradásokban szerepeltek.

8. A férfi–nő megoszlás

A nemek megjelenési aránya a híradások tudósításaiban átlagosan háromnegyedes többséget mutatott a férfiak javára. A nők legtöbbet (30,6%) a kereskedelmi hírműsorokban szerepeltek.