Módszertani hiányosságok és tárgyi tévedések a Freedom House legújabb, médiaszabadsággal is foglalkozó jelentésében

Közzétéve: 2024. március 22.

A korábbi évekhez hasonló módszertani hiányosságokkal és tárgyi tévedésekkel találkozhatunk a Freedom House Freedom in the World 2024 című jelentésében, amely a szabadságjogok helyzetének általános vizsgálata keretében a médiaszabadság magyarországi állapotát is értékelte.

Az NMHH tavaly átfogó elemzést készített a létrejötte óta kiadott médiaszabadság-jelentések módszertanáról és tartalmáról. Annak érdekében, hogy a médiaszabadság hazai helyzetéről a jövőben minél megalapozottabb és szakmai alapokon nyugvó értékelések születhessenek, a Hatóság az idei évben is nyomon követi és véleményezi az ezzel foglalkozó jelentéseket.

A Freedom House Freedom in the World című, évente kiadott jelentése a politikai és polgári szabadságjogok helyzetének általános értékelését tűzi ki célul globálisan, valamint az általa vizsgált hozzávetőleg kétszáz ország vonatkozásában. Az egyes államok médiaviszonyait döntően a média szabadságával és függetlenségével foglalkozó indikátor keretében értékelik, ahol mindössze négy pont érhető el a megítélhető százpontos összpontszámból. Magyarország számára – ahogy az önálló médiaszabadság-indikátor 2018-as bevezetése óta mindig – ezúttal is két pontot ítéltek meg.

A Freedom in the World országjelentésével kapcsolatban korábban tett kritikai észrevételeinket az idén megjelent kiadvány vonatkozásában is fenntartjuk. A vizsgált 195 állam és 15 vitatott státuszú terület értékelésére mindössze 132 elemzőt kértek fel, így egy-egy személynek akár több ország átfogó, a politikai, illetve jogrendszer számos elemére kiterjedő bemutatást kellett elvégeznie. Az idei jelentés kapcsán ugyancsak kérdésként merül fel, hogy az adott országgal foglalkozó elemző rendelkezhet-e kellően mélyreható ismeretekkel egy ilyen szerteágazó és komplex elemzés elkészítéséhez. A kiegyensúlyozottság esélyét az idei értékelés tekintetében is csökkenti, hogy nem vontak be különböző területekről érkező és eltérő nézőpontokat megjelenítő szakértőket.

A jelentés ezúttal sem tünteti fel az értékelés alapjául szolgáló forrásokat, továbbá a pontozást alátámasztani hivatott leírásban idén is foglalkozik olyan eseménnyel, amely kívül esik a vizsgált időszakon. Utóbbira szolgáltat példát, hogy a 2023-as év vizsgálata során a médiaszabadság indikátorához tartozó indoklásban többek között a 2021-es Pegasus-ügyre hivatkoznak.

Az előző évek jelentéseihez hasonlóan továbbra is alapvető módszertani hiányosság, hogy a mindössze négy pontig terjedő pontozás nem teszi lehetővé egy ország médiaviszonyainak komplex értékelését, a médiaszabadság állapotában bekövetkezett esetleges változások megfelelő kifejezését, valamint az egyes államok közötti eltérések szemléltetését. A Magyarország által elért kétpontos eredmény például megegyezik annak az Ecuadornak a pontszámával, ahol a jelentés szerint tavaly halálos fenyegetések miatt öt újságíró kényszerült emigrációba, a sajtó további tagjai pedig robbanószerkezeteket tartalmazó küldeményeket kaptak.

A módszertani következetlenségek mellett ezúttal is több alaptalan kijelentéssel, tárgyi tévedéssel találkozhatunk. A jelentés szerint például a magyar médiában a választópolgárok megalapozott döntések meghozatalára való képességét politikai elfogultság akadályozza, miközben a hazai médiapiac sokszínű, a legjelentősebb médiapiaci szereplők között számos eltérő nézőpontot megjelenítő orgánumot találunk. A Freedom House nem támasztja alá azon állítását sem, miszerint Magyarországon tilos a nemi és szexuális sokszínűség kérdésének megvitatása a médiában. Ilyen rendelkezést a jogszabályok nem tartalmaznak.

Az NMHH továbbra is támogat minden olyan kezdeményezést, amely a médiaszabadság helyzetének szakmai igényű felmérésére irányul. Az idei Freedom in the World jelentés módszertani hiányosságainak és tárgyi tévedéseinek korrigálása növelné annak szakmai megalapozottságát és kiegyensúlyozottságát.