Ebben a főrovatban a média- és a hírközlési termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban kerülő felhasználók minden hasznos információt egybegyűjtve megtalálnak az ügyintézéshez szükséges címektől kezdve a jogszabályokon, határozatokon, nyilvántartásokon át az állampolgárokat segítő tájékoztató szolgáltatásokig, hírekig. Külön rovat foglalkozik a digitális átállással és azzal, mikor érdemes a média- és hírközlési biztoshoz fordulni.

Ebben a főrovatban elsősorban a hírközlési területtel foglalkozó szakemberek, hírközlési szolgáltatók jutnak információkhoz. Tájékoztatást kaphatnak többek között a piacelemzési eredményekről, az előírt adatszolgáltatások feltételeiről, a felügyeleti eljárások állapotáról, a frekvenciapályáztatások aktuális helyzetéről, a Nemzeti Filmiroda által kezelt nyilvántartásokról.

Ez a főrovat elsősorban az NMHH felelősségi területeivel foglalkozó sajtómunkatársak számára tartalmaz hasznos információkat. Itt jelennek meg a közérdeklődésre leginkább számot tartó információk, az NMHH-t érintő legfrissebb hírek, sajtóközlemények. Az érdeklődők itt tájékozódhatnak a Szóvivői iroda elérhetőségéről, letölthetik kiadványainkat.

Ez a főrovat az NMHH önálló hatáskörű szervéről, a Médiatanácsról és működéséről ad információkat. Az érdeklődők tájékozódhatnak a testület ülésein történtekről, a Médiatanács ajánlásairól, a médiaszolgáltatási pályázatok aktuális állapotáról, a médiaszolgáltatások és sajtótermékek nyilvántartásáról és bejelentéséről, a műsorelemzések eredményeiről.

Gyengénlátóknak English Magyar
 

Eljárási tájékoztató az elektronikus hirdetésküldéssel kapcsolatos hatósági ellenőrzésről és felügyeleti eljárásról

• Címke: hatósági eljárás, eljárási tájékoztató, elektronikus hirdetés, kéretlen elektronikus hirdetés, spam

1. Ügytípus megnevezése

Elektronikus hirdetéssel kapcsolatos hatósági ellenőrzés és felügyeleti eljárás.

2. Eljáró szerv
Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság Hivatala
E-szolgáltatás-felügyeleti osztály
Cím 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
Levelezési cím 1525 Budapest, Pf. 75
Telefon (+36-1) 457-7390
Telefax: (+36-1) 457-7210
Ügyfélszolgálat 1133 Budapest, Visegrádi u. 106.
Telefon (1) 468-0673
Telefax (1) 468-0680
Ügyfélfogadási idő
Hétfő 8.00-12.00
Szerda 13.00-16.00
Péntek 8.00-12.00
3. Illetékesség
Országos
4. Illetékes ügyintéző(k)
dr. Bugyi Erika Telefon: (+36 1) 457-7234
5. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok

A hatóság által meghatározott „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” hiánytalan kitöltése és postai vagy elektronikus úton való beküldése, illetve személyes benyújtása. Az űrlapot elektronikus kitöltés és beküldés céljából a hatóság Internetes honlapján közzéteszi, illetve igény esetén ügyfélszolgálatain papíralapú dokumentumként biztosítja. Felhívjuk figyelmét, hogy az űrlap elektronikus beküldéséhez ügyfélkapu-azonosítóval kell rendelkeznie!

6. Útmutató

Az elektronikus hirdetések küldésével kapcsolatos előírásokat és az ezek megsértése esetén alkalmazandó eljárás feltételeit a többször módosított, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.), valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) írja elő.

Az Ekertv. hatálya a Magyarország területéről nyújtott, valamint a Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra terjed ki. A Magyarország területére irányuló szolgáltatásnak a fennálló gyakorlat szerint azt az elektronikus hirdetést kell tekinteni, amely esetében a feladó, a tárgy és a tartalom, valamint a nyelv együttes vizsgálata erre utal. Ennek alapján nem terjed ki az NMHH hatásköre az ismeretlen, idegen nyelvű feladó, idegen nyelvű, pl. gyógyszerhirdetést tartalmazó hirdetésére.

7. Tájékoztató

Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelem alapján, vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból indulhat.

A kérelemnek az a joghatása, hogy a kérelmező ügyfél lesz, és megilletik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott ügyféljogok, ebben az esetben a felügyeleti eljárás lefolytatása kötelező. Kérelem alapján a hatóság a kérelmező konkrét panaszát vizsgálja meg, pl. azt, hogy a kérelemben megjelölt elektronikus hirdetés vonatkozásában az elektronikus hirdető/ a hirdetés közzétevője/ a hirdetési szolgáltató rendelkezett-e a természetes személy kérelmező ahhoz való előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulásával, hogy elektronikus elérhetőségére elektronikus hirdetését elküldje.

Bejelentés esetén a hatóság mérlegeli, hogy indít-e hivatalból hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást. A bejelentő ezekben az esetekben nem minősül ügyfélnek, így az ügyfél jogai sem illetik meg. Amennyiben az NMHH hatósági ellenőrzés, vagy felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítása mellett dönt, akkor nem a bejelentő konkrét panaszát vizsgálja meg, hanem az eljárás alá vont elektronikus hirdető/ a hirdetés közzétevője/ a hirdetési szolgáltató elektronikus hirdetéssel kapcsolatos gyakorlatát, a vonatkozó követelmények megtartását – általánosságban.

Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve ilyen ügyben bejelentést az erre a célra szolgáló „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NMHH Hivatalának ügyfélszolgálatain, illetve elektronikusan is kitölthető az NMHH honlapján. Az űrlap benyújtható postai úton (NMHH Hivatala E-szolgáltatás felügyeleti osztály, 1433 Budapest, Pf. 198.) vagy személyesen az NMHH Hivatalának Ügyfélszolgálatain. Az elektronikus űrlap beküldése az Ügyfélkapun keresztül történik, ezért felhívjuk figyelmét, hogy az űrlap elektronikus beküldéséhez ügyfélkapu-azonosítóval kell rendelkeznie! Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a sérelmezett hirdetés közzétételét követő egy éven belül lehet benyújtani.

Az eljárás megindítására vonatkozó kérelem illetékköteles, az illeték mértéke az úgynevezett általános tételű eljárási illeték, amely jelenleg 3 000 Ft. Az illetéket, amennyiben a kérelmet elektronikus űrlapon nyújtják be: banki átutalással, vagy a postákon beszerezhető "Magyar Államkincstár Eljárási Illetékbevételi Számla" feliratú postai készpénzátutalási megbízás (sárga csekk) használatával a Magyar Államkincstár eljárási illetékbevételi számlájára (10032000-01012107) kell megfizetni. Az átutalás "közlemény" rovatában, illetve a készpénzátutalási megbízás „befizetőazonosító" rovatában fel kell tüntetni az elektronikus érkeztető azonosítót (érkeztetőszámot), amelyet az eljárás megindításáról értesítő levél első bekezdésében megtalál. Emellett ezt az azonosítót az elektronikus űrlap sikeres beküldését követően a rendszer a böngésző ablakban is megjelenít, illetve – amennyiben az ügyfél az ügy főbb adatairól értesítést kért – az automatikusan elküldött visszaigazoló elektronikus levélben is feltünteti. Amennyiben a kérelmet papíralapú űrlapon, postai úton, vagy személyesen az NMHH ügyfélkapcsolati pontjain nyújtják be, akkor az illetéket illetékbélyeg formájában kell megfizetni. Nem kell az eljárási illetéket megfizetnie annak, aki személyében illetékmentes, vagy annak, akit erre vonatkozóan az eljáró hatóság – erre irányuló kérelme alapján – kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján költségmentességben részesített. Amennyiben a kérelmező illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a költségmentesség megadását sem kéri, az NMHH a Ket. 31. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az eljárást megszünteti. Bejelentés esetén az illetéket nem kell megfizetni.

Kérelem benyújtásakor az NMHH a kérelmet megvizsgálja, és a fenti feltételeknek nem megfelelő, vagy hiányos kérelem benyújtóját 8 napon belül határidő tűzésével a hiányok pótlására szólítja fel. Amennyiben az NMHH megállapítja, hogy a kérelem a hiánypótlást követően sem felel meg a fenti követelményeknek, vagy a hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, akkor a felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasítja és erről a kérelmezőt írásban értesíti.

A hatóság a kérelmet 8 napon belül érdemi vizsgálat nélkül utasítja el végzésében, ha:

  • az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
  • a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
  • a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
  • a kérelem elkésett (a jogszabályban meghatározott egy éves határidő letelte után terjesztették elő),
  • a hatóság a kérelmet már érdemben elbírálta, újrafelvételnek nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki,
  • a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik,
  • a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

 

Bejelentés esetén az NMHH elsőként azt vizsgálja, hogy a bejelentett elektronikus küldemény vonatkozásában rendelkezik-e hatáskörrel. Amennyiben nincs hatásköre, mert

  • a kifogásolt elektronikus hirdetést nem természetes személy elektronikus elérhetőségére továbbították, vagy
  • a kifogásolt elektronikus hirdetés esetében a hirdető/ a hirdetés közzétevője/ a hirdetési szolgáltató nem magyarországi személy vagy szervezet, és a hirdetés nem is kifejezetten Magyarország területére irányul (például idegen nyelvű), vagy
  • olyan kéretlen üzenet, amely nem minősül az Ekertv. által definiált elektronikus hirdetésnek (például a vírusok által küldött, vagy az úgynevezett adathalász /phishing/ levelek, az elektronikus levelező-, tartalom – és vírusszűrő rendszerek által /olykor hibásan/ generált automatikus üzenetek, vagy a lánclevélszerűen terjedő „vicces” képek, videók, vagy éppen téves információk /hoax/), az NMHH a bejelentést tovább nem vizsgálja, a bejelentőnek a bejelentés fogadásáról, a hatáskör hiányáról, és annak okáról értesítést nem küld.

 

Amennyiben az NMHH a bejelentett elektronikus hirdetés kapcsán rendelkezik hatáskörrel, mérlegelés során hozott döntése alapján hivatalból hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást indíthat, különösen akkor, ha például:

  • egyetlen hirdetővel szemben több bejelentőtől is érkezik bejelentés;
  • olyan hirdetővel szemben érkezik bejelentés, akivel szemben az NMHH már korábban folytatott elektronikus hirdetésküldéssel kapcsolatos hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást;
  • a bejelentések, vagy a hatóság rendelkezésére álló más információk alapján valószínűsíthető, hogy súlyos, vagy tömeges jogsértés történt;
  • a hatóság tudomására jutott információk alapján egy-egy gyakrabban jelentkező konkrét probléma, vagy kifogásolható gyakorlat megvizsgálása indokolt.

 

A bejelentő csak abban az esetben kap visszajelzést beadványáról, ha az NMHH a bejelentett elektronikus hirdetés kapcsán hivatalból hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást indított, vagy a bejelentett elektronikus küldemény vonatkozásában a hatóság hatásköre megállapítható, és a hatóság megítélése szerint a továbbiakban esetlegesen felmerülő új körülmények, új információk ismeretében hatósági ellenőrzés vagy felügyeleti eljárás megindítása a későbbiekben indokolttá válhat.

Ha a kérelem megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, illetve, ha fentiek alapján a bejelentés kapcsán hatósági ellenőrzés vagy felügyeleti eljárás indokolt, az NMHH annak megindításáról írásban értesítést küld mind a kérelmező/ bejelentő, mind pedig az ellenérdekű fél (az elektronikus hirdető/ a hirdetési szolgáltató/ a hirdetés közzétevője) részére, amelyben tájékoztatja az ügy főbb adatairól, iktatószámáról, az ügyintéző elérhetőségéről. Ezenkívül a kérelemre indult eljárásokban az ellenérdekű felet határidő tűzésével arra hívja fel, hogy igazolja a kérelmezőtől származó előzetes hozzájárulást az ügyben szereplő elektronikus hirdetés elküldéséhez, valamint felszólítja a Grt.-ben foglalt, az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban hozzájáruló nyilatkozatot tett személyekről vezetett nyilvántartás ügyben releváns részének benyújtására. A hivatalból indult ügyekben a felhívás szerint az elektronikus hirdetőnek/ a hirdetés közzétevőjének/ a hirdetési szolgáltatónak nyilatkoznia kell az általa követett elektronikus hirdetésküldési gyakorlatról, valamint arról, hogy hogyan tartja be a Grt. vonatkozó szabályait ennek során. Az érintettek nyilatkozatai mellett az NMHH más bizonyítási eszközöket is felhasználhat a tényállás felderítésére.

Amennyiben az ellenérdekű fél a határidőn belül nem nyilatkozik, az az eljárás lefolytatásának nem akadálya. Ekkor az NMHH a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye.

8. Az ügyintézés határideje

Az NMHH kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései alkalmazandók. A hatóság érdemi határozatát a kérelem előterjesztésétől számított 21 napon belül köteles meghozni.

Ezt a határidőt a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján az eljáró hatóság vezetője kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja, melyről értesíteni kell az ügyfeleket és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.

A Ket. 33. § (3) bekezdés értelmében az eljárási határidőbe nem számít be:

  • hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

 

Az érdemi határozat elleni fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni.

9. Az eljárásában az ügyfelet megillető jogok, az ügyfelet terhelő kötelezettségek

Az elektronikus hirdetésküldéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásban csak a kérelmező minősül ügyfélnek, a bejelentő nem. Az ügyfelet a Ket. szerinti jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, amelyek magukba foglalják az eljárási alapelvekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket (pl.: az egyenlőséghez, ügyeik indokolatlan megkülönböztetés és a részrehajlás nélküli intézéséhez való jog, tisztességes ügyintézés, jóhiszemű eljárás, stb.), valamint az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket (pl.: nyilatkozattételhez való jog vagy annak megtagadása, a bizonyítékok megismeréséhez való jog, igazolási kérelem előterjesztéséhez való jog határidő-mulasztás esetén, stb.). Ugyanakkor a kérelmezőt terhelik az ügyfél kötelezettségei is, így mindenekelőtt az eljárási illeték megfizetésének kötelezettsége. A bejelentő nem minősül ügyfélnek, így az ügyfél jogai sem illetik meg, kötelezettségei sem terhelik.

10. Adatkezelés, az ügyfelet megillető adatvédelmi jog

A hatóság köteles gondoskodni az eljárás során megismert, törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban: hivatásbeli titok) megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. A hatósági eljárás tartama alatt – különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél – a hatóság gondoskodik arról, hogy a védett adat és a hivatásbeli titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. Az adat védelmére vonatkozó szabályok megtartása nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához.

Az eljárásban a „titkos” adatkezelésre nincs mód, a „bizalmas” adatkezelésre pedig csak bizonyos korlátok között. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény az ügyfelek részére biztosított jogaiból következően a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű fél jogosult megismerni a kérelmező nevét és azt az elektronikus levelezési címet/telefonszámot, amelyre a kifogásolt elektronikus hirdetések kiküldésre kerültek, hiszen e nélkül nem volna módja bizonyítani azt, hogy rendelkezett-e előzetes és egyértelmű hozzájárulással a részéről ahhoz, hogy elektronikus hirdetést küldjön. Más személyes adatot az eljárásban a hatóság az ellenérdekű ügyfélnek nem ad ki. Amennyiben egy bejelentés nyomán hivatalból eljárás indítására kerül sor, a bejelentő bejelentésében nyilatkozhat úgy, hogy természetes személyazonosító adatait a hatóság más személyeknek ne adja át, ebben az esetben azokat csak az ügyben eljáró hivatalos személyek ismerik meg.

Az elektronikus űrlap benyújtásakor kért természetes személyazonosító adatokat a hatóság a központi elektronikus kormányzati szolgáltató rendszer (magyarorszag.hu) számára továbbítja a személyazonosság ellenőrzése céljából. Az ügyfél által az elektronikus űrlap beadása során a központi rendszernek megadott ügyfélkapu azonosítót és jelszót a hatóság nem ismeri meg, csak a személyazonosság-ellenőrzés eredményét kapja.

A hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére.

A hatóság az eljárás során a birtokába került védett adatot, hivatásbeli titkot, továbbá személyes adatot – az ugyanazon ügyben folyó, e törvényben szabályozott eljárások kivételével – csak akkor továbbíthat más szervhez, ha ezt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult.

11. Hatályos jogszabályok
  • 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól