Page 227 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

IV. A kiskorúak védelme Magyarországon 227 területén. Emellett az elmúlt 10 évben elmaradtak a területtel kapcsolatos tankönyvfejleszté- sek, hiányoznak a mai médiakörnyezethez és a gyermekek médiahasználati szokásaihoz iga- 811 zodó tankönyvek és multimédiás tantárgyi segédletek. Az államnak ezért jobban oda kell f gyelnie és elköteleznie magát a médiatananyag folyamatos korszerűsítésére a médiaoktatók szakképzése mellett. 812 A Nemzeti Alaptanterv (NAT) részét képezi a Mozgóképkultúra és médiaismeret tan- tárgy, így a médiaismeret oktatásának, a médiatudatosságra nevelésnek a korábbiakhoz ké- pest hangsúlyosabb szerep jut. A médiaoktatás már az általános iskola alsó tagozat tantárgyai között is megjelenik a rajzórákba integrálva, míg felső tagozatban a vizuális nevelés része- ként jelenik meg. Önálló tárgyként ugyanakkor nem jelenik meg. A tanterv négy fejlesztési feladatból áll (olvasás és szövegértés, elemzés; ismeretszerzés; kommunikáció; kritikai gon- dolkodás), és rögzíti azokat az elvárt kompetenciákat az 1–4., az 5–8. és a 9–12. évfolyam tanulói számára, amelyeket meg kell szerezniük a médiaoktatáson keresztül. 813 8. Összefoglalás A kiskorúak védelme kérdése a magyar jogrendszerben is kiemelt fontossággal bír. A kiskorú- ak médiabeli védelmét szolgáló szabályokat a médiaalkotmány és a médiatörvény tartalmaz- za, de számos más jogszabály (pl. fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, reklám- törvény) további korlátozásokat is meghatároz. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása lehetővé tette az interneten elérhető, kiskorúakra veszé- lyes tartalmak jelzését, korhatári besorolását, amelynek érvényesülését az újonnan felállított Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal kíséri f gyelemmel. A kiskorúak internetes védelmét szolgálja, hogy az internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a szűrőszoftverek és a szülői felügyeleti eszközök használata terjedésének elősegítése érdekében kötelesek azok in- gyenes elérhetőségét biztosítani. Az internetes tartalmaknak az oktatási intézményekben és a könyvtárakban történő szűrése is elősegíti, hogy a kiskorúak által látogatott intézményekben ne férhessenek hozzá káros és jogellenes tartalmakhoz. A kiskorúak védelmét szolgálja az is, hogy a kiskorú meghatározott feltételekkel felhívhatja a szolgáltatót a személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Az új médiaszabályozás jelentősen megújította a kiskorúak védelmének rendszerét az elektronikus médiában. A médiaalkotmány általános szabályokat fogalmaz meg, amelyek valamennyi médiaszolgáltatóra és médiatartalomra, a nyomtatott és az internetes sajtóra is kiterjednek. A médiatörvény további részletszabályokat határoz meg a lineáris és a lekérhető médiaszolgáltatásokra. Az Mttv. újítása, hogy a „6 éven aluliak számára nem ajánlott” korha- tár-kategóriát is bevezette, amelynek révén diff erenciáltabbá vált a műsorszámok klasszif ká- ciója, továbbá egyértelművé tette a 12 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriát. Ugyan- 811 Nagy Krisztina: A médiaoktatás médiapolitikai szerepe. Mérték blog, 2013. december 10. http://mertek.hvg.hu/2013/12/10/a-mediaoktatas-mediapolitikai-szerepe/ 812 Hartai i. m. (795. lj.) 61.; Bakos i. m. (3. lj.) 250. 813 Nagy Krisztina: Új szerepben a médiaoktatás? Mérték blog, 2012. február 24. http://mertek.hvg.hu/2012/02/24/uj-szerepben-a-mediaoktatas/; Bakos i. m. (3. lj.) 249–250.