Page 228 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

228 Gyermekvédelem a médiajogban akkor enyhített a műsorszámok minősítésének közlésére és jelzésére vonatkozó szabályain, ha a műsorszám a kategóriájánál szigorúbb módon, későbbi időpontban kerül közzétételre. A médiaszolgáltató az engedélyezett idősávon kívül is közzéteheti a műsorszámot, ha olyan hatékony műszaki megoldást alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a korhatáros tartalmat csak 18 év feletti nézők vagy hallgatók érhessék el. Említést érdemel a Médiatanács klasszif kációs ajánlása, amely a hatóság korábbi, vala- mint a bíróságok joggyakorlatát is beépítve segíti elő a médiaszolgáltatókat az előírások be- tartásában. A Médiatanács a hatékony műszaki megoldásokról is ajánlást fogadott el, amely műszaki platformonként fogalmaz meg követelményeket a médiaszolgáltatókra nézve (pl. néző korhatár-jogosultságának ellenőrzése, veszélyekre történő f gyelemfelhívás, korhatár- megjelölés, interneten elérhető médiatartalmak technikai korlátozásának eszközei). A Köz- szolgálati Kódex pedig a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elvei között említi a gyermekkorúak védelmét és támogatását. A médiaszabályozás a kiskorúak igényeinek megfelelő műsorszámok közlését is előmozdít- ja. A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai között szerepel a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, illetve a gyermekvéde- lem céljait szolgáló műsorszámok közzététele is. Korábban a közszolgálati csatornák kevés f gyelmet fordítottak a gyermek- és ifj úsági műsoroknak. Az új médiaszabályozásban, illetve a Közszolgálati Kódexben azonban már hangsúlyozottan szerepel a kiskorúak fejlődését, ér- deklődését szolgáló műsorszámok készítése és számukra megfelelő időpontban történő közzé- tétele. Pozitív fejlemény, hogy a közmédia egyik csatornájából, az M2-ből gyermek-, ifj úsági és családi csatorna lett, amely rövid időn belül nemzetközi díjat is nyert. A kiskorúak védelmében az Mttv. is lehetővé teszi a Magyarország területére irányuló, illetve Magyarország területén terjesztett vagy közzétett, de más tagállam joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatás és sajtótermék elleni fellépést. Ez különös jelentőséggel bír annak fényében, hogy több médiaszolgáltató helyezte át székhelyét egy másik tagállamba, illetve több olyan médiaszolgáltató áll külföldi joghatóság alatt, amelyek a magyar közönséget cé- lozzák. Az ilyen csatornákon is gyakran előfordulnak jogsértések, amelyek szükségessé teszik az egyes tagállamok médiahatóságainak szorosabb együttműködését. Erre jó példa a Közép- európai Szabályozó Hatóságok Fóruma, amelynek segítségével a hatóságok gyorsabban és hatékonyabban léphetnek fel a jogsértő tartalmakat sugárzó médiaszolgáltatókkal szemben. A műsorszámok korhatár-besorolásával kapcsolatban mind a médiahatóságnak, mind a bíróságoknak egy viszonylag egységes gyakorlata alakult ki. Bár az ORTT idején még gya- koribbak voltak a jogsértések, és az ORTT gyakorlatát néha az esetlegesség jellemezte, az utóbbi évek következetes hatósági jogalkalmazásának és bírói gyakorlatnak köszönhetően a törvénysértések száma jelentősen csökkent. A bírói gyakorlat szerint: „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, mű- sorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét f gyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” A besorolás során az egyes műsorszámok megítélése elsősorban azzal függ össze, hogy tartal- maznak-e a kiskorúak fejlődése szempontjából ártalmas hatásokat, és azok milyen súllyal és módon kerülnek bemutatásra, ábrázolásra. A műsorszolgáltatónak a korhatár besorolásánál