Page 229 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)
P. 229
IV. A kiskorúak védelme Magyarországon 229 a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell f gyelembe vennie, és mindig megszo- rítóan, nem pedig megengedően kell eljárnia. A besorolás mindig a teljes műsorszámra vo- natkozik, az egyes jelenetek, elemek más kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére. A műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő besorolására abban az esetben is szükség van, ha csak fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak számára káros hatást gyakorolnak. Nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell tehát vizsgálni, hanem hogy a jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A műsorszám kategorizálása során nincs lehetőség a külföldi klasszif káció automatikus átvételére, azok csak tájékoztató jellegűek. A kategorizálás során a következő főbb tartalmi jellemzők emelhetők ki részletesebben: erőszak, szexualitás és meztelenség, félelemkeltés. A tartalmi jellemzők megítélésével kapcso- latos szempontok a Médiatanács klasszif kációs ajánlásában is megjelennek. Így például, bár az Mttv. a korhatár-kategóriák meghatározása során nem említi külön tartalmi jellemzőként a trágár, durva beszédet, a klasszif kációs ajánlás bővebben kitér a trágár nyelvhasználat kér- désére, és a bíróságoknak is egy viszonylag egységes gyakorlata alakult ki a műsorszámokban előforduló, beleértve a rádióban elhangzó – durva beszéd megítélésében. A kiskorúak védel- me a zeneszámok esetén – amelynek dalszövege, annak tartalma éppúgy káros hatást gyako- rolhat – is szükségessé teszi a megfelelő korhatár-besorolást. A kiskorúak védelme szempont- jából érdemes külön kitérni a talkshow-k és valóságshow-k műfajára, amelyekben gyakran fordultak, illetve fordulnak elő problematikus tartalmak. Az új szabályozásban egységes korhatár-kategória rendszer vonatkozik a televízió mellett a mozira és a f lmterjesztésre is. Az egységessé vált jelölési rendszer a közönség jobb eligazodá- sát szolgálja, ugyanakkor a két médiumra továbbra is elkülönített besorolás vonatkozik, ami lehetővé teszi a közöttük meglévő különbségek f gyelembevételét. A médiahatóság kiemelt f gyelmet fordít a kiskorúak médiaműveltségének fejlesztésére is, és számos kezdeményezés támogatásával igyekszik előmozdítani a kiskorúak tudatos média- használatát és médiaértését. Külön említést érdemel a médiahatóság H95 projektje, amit a legnagyobb média- és hírközlési szolgáltatókkal összefogva indított, és amely egy interaktív médiaértés-oktató központ létrehozását célozta (Bűvösvölgy). A gyermekek oktatásának a médiaoktatást is részévé kell tenni annak elősegítése érdekében, hogy meg tudják magukat védeni a káros médiahatásoktól.