1. Folytatódik a kékszámok kivezetése: a még meglévő kékszámok zöldre színeződnek át

Július 1-jétől az eddigi kék számok a jövő év végéig még ingyenesen hívható zöld számként használhatók. Új kékszámot január közepétől már nem lehetett igényelni, a díjváltozás után pedig a meglévőekre kiadott engedélyeket a hatóság 2017. december 31-ével végleg vissza fogja vonni. Idén június 30. után szintén csak zöldszámként – díjmentesen – hívhatóak a rövid számok közül a 14cd(e) felépítésűek, azaz a 14-gyel kezdődő négy- vagy ötjegyű számok – ezek eddig még kékszám- és zöldszámdíjazásúak is lehettek. Az átmeneti időszak elegendő lesz a kékszámok jelenlegi használóinak – jellemzően a telefonos ügyfélszolgálatokat működtető cégeknek –, hogy gondoskodjanak más elérhetőségről, és így a hívóknak is lesz idejük hozzászokni a változásokhoz.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a kékszámok hívásdíjával kapcsolatos sokasodó fogyasztói panaszok miatt rendelte el az ún. SHS=40 számtartomány – a kékszám-szolgáltatás – hazai megszüntetését az 1/2016. (I. 15.) NMHH rendelet kiadásával és kétlépcsős életbe léptetésével. A kékszámokat 1997-ben azért vezették be, hogy az akkori, zömmel vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák. A helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette. Ám a mobiltelefonálás elterjedésével a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kékszámok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak, és gyakran a kékszámok hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás. Ezzel viszont a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjazást vesztette el, így az NMHH a megszüntetés mellett döntött.

2. Változások az e-aláírások piacán: a weboldal-tanúsítványokat is szabályozzák

Másfél évtized után teljesen új alapokra helyeződik az elektronikus aláírások és az azokra épülő e-szolgáltatások piacának szabályozása: uniós rendelet és új hazai törvény is hatályba lép július elsejétől. A terület fő szabályozójává a minden tagországban kötelezően és közvetlenül alkalmazandóvá 910/2014. uniós rendelet válik, a 2001-es elektronikus aláírásról szóló hazai törvényt pedig az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. törvény váltja fel, amely további fél év átmenetet biztosít a már bejelentett elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára. Azok, akik 2016. június 30-án az NMHH nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és nem jelentenek be új bizalmi szolgáltatást, az év végéig még jogosultak szolgáltatásnyújtásra.

Az uniós rendelet bevezeti az ún. bizalmi szolgáltatások fogalmát. Ezek közé tartoznak az eddigi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokon túl az elektronikus kézbesítési szolgáltatások, a weboldal-tanúsítványokkal kapcsolatos szolgáltatások az és az elektronikus bélyegző is. Az uniós szabályozás a bizalmi szolgáltatások újragondolásával megteremti a szolgáltatások egységes piacát, az egységes jogalkalmazást és felügyeleti szabályokat is. Az új hazai törvény rendezi azt is, hogy az uniós rendeletben előírt, a bizalmi szolgáltatásokról az uniónak megküldendő tagállami, ún. bizalmi listát az NMHH vezeti majd, a szolgáltatások felügyeletét a hatóság látja el. Ezek összesítése alapján lehet megállapítani a bizalmi szolgáltatások aktuális státuszát és a szolgáltatások minősített, illetve nem minősített voltát egész Európában. A törvény meghatározza a biztonság megsértésével és az ezek bejelentésével kapcsolatos szolgáltatói feladatokat is. A szabályozás frissítése azért is időszerű volt, mert az e-szolgáltatások – köztük például az új személyi igazolványokra az idén januártól kérhető elektronikus aláírás – használata egyre inkább terjed hazánkban is; az új törvény által erősödhet a szolgáltatások biztonsága, jobban érvényesülhetnek a felhasználók jogai.

Az elektronikus aláírás és annak szabályozása elégíti ki azt a növekvő igényt, hogy joghatást kiváltó nyilatkozatokat elektronikus formában is biztonságosan meg lehessen tenni – pl. szerződéses ajánlatot, annak elfogadását, teljesítés igazolását – úgy, hogy az így kapcsolatba kerülő felek hitelesen megállapíthassák, kitől származik az üzenet, és annak tartalma nem változott-e a feladás óta. Magyarországon jelenleg öt szervezet nyújt különféle e-szolgáltatásokat. A jelenlegi szolgáltatások az elektronikus aláírások hitelesítésén túl az időbélyegzésen keresztül, az elektronikus archiválásig terjednek. Tavaly közel hatezer aláírás-létrehozó eszközt értékesítettek, az elektronikus aláírás hitelesítésére szerződött ügyfelek száma pedig megközelítette a 25 ezret, emellett 62-féle elektronikus aláírási termék rendelkezik a két hazai tanúsító szervezet valamelyike által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal. A tanúsított elektronikus aláírási termékeket a hatóság tartja nyilván.

3. Garantált, rendszeres hírközléspiaci adatok – új ösztönző elem a széles sávú fejlesztéshez

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben július 1-jétől az eddigi önkéntes és esetleges adatszolgáltatás helyett jogszabályi alapon, a szolgáltatókat védő törvényi garanciák alapján biztosítottá válik, hogy a hatóság – az uniós tagországok zöméhez hasonlóan – a törvényben szereplő, ún. nem hatósági hatáskörébe tartozó feladatainak ellátásához is hírközléspiaci adatokat kérjen be a szolgáltatóktól. Így az NMHH ismét rendszeresen közreadhatja hírközlési piaci gyorsjelentéseit a mobilhang- és a mobilinternet-piacról (ezek a törvénymódosítás előtt adathiány miatt egy ideje szüneteltek), a vezetékeshang- és vezetékesinternet-piacról, valamint a műsorterjesztési piacról. A korábban havi közzététel helyett negyed- vagy féléves megjelenéseket tervez az NMHH, ugyanakkor az eddigi rövid elemzés helyett bővebb piaci helyzetkép olvasható majd. Az új gyorsjelentéseket fokozatosan vezeti be az NMHH, elsőként a mobilpiacokról – ez legkorábban az idei negyedik negyedévre várható a szolgáltatói adatkérések időigényétől függően.

A törvényt egy uniós irányelv átültetéséhez (2014/61/EU irányelv) is módosították, ami a széles sávú szolgáltatások telepítését könnyíti meg közműves infrastruktúrára. Július 1-jétől így valamennyi közműszolgáltató köteles átengedni a széles sávú hálózat létesítésére alkalmas passzív infrastruktúráját széles sávú hálózatok létrehozására. A szabályozás lehetővé teszi, hogy felgyorsuljanak, olcsóbbá váljanak a széles sávú hálózatok telepítései, és olyan területeken is megjelenjen ilyen szolgáltatás, ahol eddig az nem térült meg vagy kivitelezhetetlen volt. A lehetőség valós kiaknázása azonban a hírközlési és közműszolgáltatók aktivitásán, alkalmazási hajlandóságán is múlik. A terület felügyeleti szerve az NMHH: ha tehát a két fél között vita alakul ki, szükség esetén a hatóság jogvitás eljárásban dönt közöttük.

+ 1. Roamingoljunk észszerűen

Szintén a nyári időszakra vonatkozó – bár nem július 1-jei – változás a kedvezőbb roamingdíjazás április 30-ától. Ez annál inkább jó hír, mert a KSH adatai szerint 31 százalékkal nőtt a nemzetközi hívások ideje az idei első negyedévben, és a trend várhatóan folytatódik. A roamingdíjak tudnivalóiról az NMHH animációs kisfilmben is tájékoztatja a fogyasztókat, amelynek nézőszáma mára meghaladta a 36 ezret is. Az új szabályozás szerint a saját belföldi, hálózaton kívüli egységáron felüli felár egy perc hívásindítás és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb nettó öt eurócent, hívásfogadás esetén nettó 1,14 eurócent percenként, SMS-enként pedig nettó két eurócent lehet. A belföldi, hálózaton kívüli egységár és a roamingfelár új, teljes összege nem haladhatja meg a régi díjakat: hívásindításkor ez bruttó 72,86 Ft/perc, hívásfogadásnál bruttó 19,17 Ft/perc (ez hazánkban ingyenes), SMS-küldésnél bruttó 23,01 Ft/SMS, adatküldéskor pedig bruttó 76,69 Ft/MB. Bővebb információ az NMHH korábbi közleményében olvasható (lásd a kapcsolódó tartalmak között elérhető, Átvezették a szolgáltatók a roamingdíjcsökkentési előírásokat című írásunkat).