Korszakváltozás előtt a hírközlés területe – szakmai konferenciát tartott az NMHH
Az Európai Bizottság az év elején tette közzé hírközlési Fehér Könyvét, melyben javaslatokat fogalmaz meg arról, hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek, illetve milyen választ lehet adni a hírközlés területére nehezedő nyomásra és az egyre jelentősebb szolgáltatási igényekre. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) június 12-i budapesti szakmai konferenciáján a terület szakértői tárgyalták ki a Fehér Könyvben megfogalmazottakat, valamint előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében válaszokat kerestek a hírközlés területe előtt álló kihívásokra.
„Fehér Könyv – színes álmok? Válaszúton az európai hírközlés-szabályozás” címmel rendezett szakmai konferenciát az NMHH június 12-én Budapesten, a hatóság esztergomi úti komplexumában. A rendezvényen az NMHH hírközlési elnökhelyettese hangsúlyozta: korszakváltozás előtt áll a hírközlés területe, amelyre szabályozási szinten is reagálni kell. Lapsánszky András emlékeztetett: harminc év alatt a hírközlési iparágban globális verseny indult, a hírközlés pedig a globális versenyképesség alapja lett, a gazdaság húzóágazatává és motorjává vált, áthatja a társadalmi és gazdasági viszonyokat egyaránt.
A Bizottság Fehér Könyve is hangsúlyozza, hogy nem szabad lemaradni a versenyben, mert az visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezne. Az elnökhelyettes hozzátette: ha a hírközlés előtt álló kihívásokra rossz válaszok születnének, az mérhető károkat okozna. A hálózatok, szolgáltatások érzékenyek a piaci versenyre, a beruházások megtérülésére, a szabályozói beavatkozásokra.
Lapsánszky András rámutatott, hogy a hírközlés előtt álló kihívásoknak külső és belső okai vannak. A belső okok között nevezte meg, hogy a műszaki fejlődés felgyorsult, nehéz kiválasztani a piacképes és valóban értékes, életképes technológiákat, ami miatt nem könnyű eligazodni az újítások, a találmányok és a műszaki fejlődés terén. Ide sorolta továbbá a hírközlésre nehezedő hatalmas nyomást is az óriási adatigényre. A fogyasztók elvárják, hogy a megszokott adatok mindig rendelkezésre álljanak, ráadásul az adatigényük folyamatosan nő – emlékeztetett az elnökhelyettes. Külső okként a járványokat, a jelenlegi világhelyzetet, a háborúkat és a kiberbiztonság kérdését nevezte meg.
Lapsánszky András arra számít, hogy a hálózati együttműködés és a hálózati fejlesztés a jövőben szintet lép. Elmondta: nemcsak az lesz az óriási kihívás, hogy mennyibe kerül a fejlesztés, hanem az is, hogy milyen ösztönzőket lehet alkalmazni a piaci versenyben. Úgy vélte, a hírközlés az elmúlt harminc évben olyan fejlődést ért el a piaci versenyben, amelyet egyetlen más, az állami monopóliumból kikerült ágazat sem tudott teljesíteni. „Az ágazat fejlődése és jelenlegi fejlettségi szintje a Fehér Könyvben megfogalmazott kritikák ellenére elismerést érdemel hazánkban és uniós szinten is” – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a problémák ellenére ez az ágazat a hálózatokkal, a piaci szereplőkkel, a fogyasztói szolgáltatások választékával óriási eredményeket ért el az elmúlt harminc évben, ténylegesen a nemzetgazdaság motorja lett, és eljutott arra a szintre, hogy az ágazatról sikertörténetként lehet beszélni.
A konferencián – mások mellett – előadást tartott Somos Gábor, az Európai Bizottság képviselője, Kottra Gergő, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének szakdiplomatája, Kövesi Gabriella, a Magyar Telekom nagykereskedelmi és szabályozási igazgatója, Csömör Magdolna, a 4iG csoport szabályozási igazgatóhelyettese, Kőrösi Gábor, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója, Beke Nándor, az NMHH szabályozási igazgatója, Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főigazgató-helyettese és Vári Péter, az NMHH infokommunikációs főigazgató-helyettese is. A kerekasztal-beszélgetéseken pedig részt vett többek mellett Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács tagja is. A konferenciát Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója zárta.
