Elektroszmog
A távközlési eszközök és más elektromos eszközök elektromágneses sugárzásáról és annak egészségügyi hatásairól rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezért feladatának tekinti, hogy a naprakész tudományos eredményeken és akkreditált mérések sokaságán alapuló, közérthető információkkal szolgáljon a következő kérdésekben:
- Mit nevezünk elektroszmognak?
- Milyen egészségügyi hatása van a távközlési hálózatokból érkező elektromágneses sugárzásnak?
- Milyen intézkedések védik hazánkban a lakosságot?
- Megtudhatom a környezetemet érő sugárzás szintjét?
- Hogyan csökkenthetem környezetemben a sugárzás szintjét?
- Hol találok további hasznos információkat?
Mit nevezünk elektroszmognak?
A mesterséges forrásokból származó elektromágneses sugárzást, például az elektromos hálózat, az elektromos ipari és háztartási eszközök vagy a távközlési berendezések sugárzását.
A közkeletű elnevezés némileg pontatlan, a távközlési berendezések rádióhullámai ugyanis nem kéretlen melléktermékek, mint a légköri szmog összetevői: az életünket számos területen támogató vezeték nélküli távközlési szolgáltatások sem léteznének rádióhullámok nélkül. Ugyanakkor ahhoz, hogy közvetlen környezetünk sugárzási szintjét csökkentsük, több egyszerű lépést mi is meg tudunk tenni.
További információ: Hogyan csökkenthetem környezetemben a sugárzás szintjét?
Milyen egészségügyi hatása van a távközlési hálózatokból érkező elektromágneses sugárzásnak?
A távközlési hálózatokból származó sugárzás alacsony energiájú, ún. nem-ionizáló. Élettani hatása nem vethető össze a nukleáris energiához vagy a röntgensugárzáshoz kapcsolódó ún. ionizáló sugárzáséval.
A nem-ionizáló sugárzások egészségügyi hatásait számtalan kutatás vizsgálja évtizedek óta. A kutatási eredmények alapján készítik el a nemzetközi tudományos szervezetek a sugár-egészségügyi határérték-ajánlásaikat. Az ezekben szereplő sugárzási szinteket betartva nem kell számolni ártalmas egészségügyi hatással.
Sugáregészségügyi határérték-ajánlást több szervezet tesz közzé. A legszélesebb körű nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkezik közülük az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection, azaz a Nem-Ionizáló Sugárzásvédelem Nemzetközi Bizottsága) és az IEEE ICES (Institute of Electrical and Electronics Engineers International Committee on Electromagnetic Safety, azaz az Elektromérnökök Intézetének Nemzetközi Bizottsága az Elektromágneses Biztonságért), amelyek határérték-ajánlásait több ország jogrendje átvette. Így a hazai előírás az ICNIRP – Európai Unió által átvett – ajánlásán alapul. Az elővigyázatosság elve alapján az ICNIRP-ajánlás ötvenszeres védő tényezőt alkalmaz: Ez óriási tartalék, hiszen a lakossági egészségügyi határérték meghatározásához először megállapították az egészségre már ártalmas sugárzás szintjét (frekvenciafüggően), majd ezt az értéke(ke)t csökkentették ötvenedére a tudományos bizonytalanság kompenzálására, az elővigyázatosági elvét alkalmazva.
Lásd még: Intézmények
További részletek: Elektroszmog > Az emberi besugárzásra vonatkozó előírások
A közösségi médiában gyakran találkozhatunk ún. alternatív határérték-ajánlásokkal is, amelyek a hatósági határértékeknél akár százszor kisebbek is lehetnek, ezek azonban megbízhatatlanok, mert nincs tudományos alapjuk.
Milyen intézkedések védik hazánkban a lakosságot?
Magyarországon már 25 éve vizsgálják a távközlési hálózatok sugárzását rendszeres hatósági ellenőrző mérések segítségével.
Ezek a vizsgálatok nem regisztráltak határérték-túllépést lakossági területeken egyetlen egy esetben sem, beleértve az újonnan üzembe helyezett 5G adótornyok környezetét is. Az NMHH ugyanakkor továbbra is folyamatosan ellenőrzi a sugárzást: évente átlagosan négyszáz mérést végez, majd értékeli a friss adatokat.
Az NMHH mérőprogramja mellett a területileg illetékes kormányhivatalok hatósági sugár-egészségügyi ellenőrzései további biztosítékai a határértékek betartásának.
(A Kormányhivatalok területi illetékeségét a 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet tartalmazza.)
Megtudhatom a környezetemet érő sugárzás szintjét?
Mérőprogramunk ingyenesen nyújt hiteles tájékoztatást a lakókörnyezetünket érő sugárzás szintjéről.
A program keretében kézi műszeres vizsgálatot végzünk a helyszínen. Igény szerint ez kiegészíthető pár napos telepített műszeres vizsgálattal. A telepített mérőműszer teljesen önállóan működik, áramellátást nem igényel. Elhelyezhető kültéren is, például erkélyen vagy kertben.
További tájékoztatás: Az NMHH elektroszmogmérő-programja
Figyelem! A kereskedelmi forgalomban kapható, pár ezer forintos, megbízhatatlan műszerek a valós értéknél akár nagyságrenddel nagyobb eredményt mutathatnak!
Az NMHH műszereivel ellentétben ezek általában nem kalibráltak. Sokszor nem egyértelműen beazonosítható mérési skálát alkalmaznak és riasztási értékük sem a hivatalos egészségügyi határérték szerinti.
Megbízható mérési eredményt csak akkreditált mérőlaboratóriumtól várhatunk.
Hogy akkreditált-e egy labor, azt a Nemzeti Akkreditáló Hatóság nyilvántartásában ellenőrizhetjük: Akkreditált szervezetek és természetes személyek adatbázisa
Az akkreditált mérőlaboratóriumok képzett személyzettel és kalibrált mérőműszerrel dolgoznak, szakértői segítséget nyújtva a mérési eredmények kiértékelésében is. Sajnos a visszajelzések alapján ezek a feltételek sok „elektroszmogmérést” kínáló cégnél hiányoznak.
Hogyan csökkenthetem környezetemben a sugárzás szintjét?
A távolság, valamint az épületfal nagymértékben mérsékeli a rádióhullámok „erejét”.
Néhány jótanács, amelyek segítségével magunk is csökkenteni tudjuk a környezetünkben tapasztalható sugárzást:
- Mivel általában a saját mobiltelefonunkból ér minket a legtöbb sugárzás, ezért a hosszabb idejű hívásoknál használjunk kihangosítót vagy headsetet.
- A vezeték nélküli berendezéseket (például a wifiroutert) helyezzük el úgy a lakásban, hogy minél távolabb essen huzamosabb tartózkodási helyeinktől, például fekvőhelyünktől.
- Amikor nem használjuk, kapcsoljuk ki vagy áramtalanítsuk a berendezéseket.
- A mikrohullámú sütő működése közben ne maradjunk a készülék közvetlen közelében, ha pedig nem zár megfelelően az ajtaja vagy sérült, ne használjuk.
Elektroszmog elleni eszköz beszerzésénél legyünk körültekintők, mert számos ilyen céllal hirdetett termék leírása már a fizikai törvényeknek is ellentmond! A védőeszköz tulajdonságairól csak akkreditált laboratórium által kiállított tanúsítvány szolgáltat megbízható adatot.
Hol találok további hasznos információt?
Ahogy a koronavírus terjedését az 5G bázisállomásokkal összekötő álhírekből is látható, számos helyen megtévesztő, igazolt tudományos alapokat nélkülöző üzenetek kapnak széles körű nyilvánosságot. Fontos ezért, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk.
Az álhírek felismeréséhez, a hírekben szereplő adatok ellenőrzéséhez hasznos segédanyagot találunk a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ oldalán: Mik azok az álhírek?
Részletes sugár-egészségügyi ismertetők
- Bővebben az 5G egészségügyi kérdéseiről: 5G-koalíció: Egészség és környezet
- Összefoglaló előadás a lakosságot érő, rádióállomásokból eredő sugárzás és ebből kiemelten az 5G egészségügyi kérdéseiről (a videón 12:42-től): Thuróczy György – 5G egészségügyi hatásai
- Összefoglaló az 5G-t érintő álhírekről (angol nyelvű): 5G Mobile Technology Fact Check
- Gyakori kérdések az 5G hálózatok sugárzásáról: 5G and Health
Jogszabályok
- 63/2004 (VII.26) ESzCsM Rendelet a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről
- 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatainak ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről
- 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről