Page 178 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

178 Gyermekvédelem a médiajogban A 165/2011. (XII. 20.) AB határozat a médiaalkotmány kiskorúak védelmét szolgáló tartalmi előírásait is elbírálta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kiskorúakat védő szabályozás a többi tilalomhoz képest más természetű, mivel a jogalkotó a kiskorúak- ra káros tartalmakat önmagukban nem minősíti jogsértőnek, csupán közzétételük módját korlátozza annak érdekében, hogy a kiskorúak lehetőség szerint ne találkozzanak velük. A „korlát alapvetően a közerkölcs által megalapozott, annak speciális, de konkrétan nevesített formája”. Alkotmányos alapját az adja, hogy az Alkotmány, valamint számos nemzetközi dokumentum alapján az állam köteles részt vállalni a kiskorúak megfelelő testi, szellemi fejlődéséhez szükséges védelem és támogatás biztosításában. „A kiskorúak védelmének Al- kotmányon alapuló állami kötelezettsége »verseng« a sajtószabadság alapjogával. A kiskorú- ak védelme tartalmilag végső fokon a »közerkölcsön« alapul, amelynek fogalma és tartalma tértől és időtől függő.” Ám a közerkölcs változó tartalma ellenére a gyermekek védelmének megítélése egységesnek mondható: „a nemzetközi közösség kétséget kizáróan a gyermekek érdekét elsődlegesnek tekintve foglal állást – a sajtószabadság jogának korlátozása árán is”. A testület erre alapozva kimondta, hogy „ezen »erkölcsi parancs« tartalmát, megalapozott- ságát, célszerűségét […] nem vizsgálja felül, elfogadja annak a sajtószabadsággal szembeni korlátozó jellegét”. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kiskorúak fejlődésére súlyosan káros médiatartalmak közzétételének bizonyos korlátozása a nyomta- tott és az internetes sajtótermékek esetében nem minősül aránytalan beavatkozásnak, és a sajtószabadság alkotmányosan indokolható, szükséges és arányos korlátozásának ítélte a kiskorúak védelmét célzó rendelkezéseket. 1.2. Az Alaptörvény és egyes jogszabályi előírások A gyermekek alkotmányos joga az új Alaptörvény a „Szabadság és felelősség” című fejezet XVI. cikkében is megjelenik: „ XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges véde- lemhez és gondoskodáshoz.” Az államnak az Alaptörvényből eredő alkotmányos kötelezettsége azon feltételrendszer kialakítása, amely a biztonságos környezetet megteremtve lehetőséget ad a gyermekek ká- 657 ros hatásoktól mentes fejlődésére. Az állam feladata, hogy megalkossa a kiskorúak védel- mét célzó jogszabályokat, és a gyermekek érdekeit a médiaszabályozás során is f gyelembe vegye. Így a médiatartalmak kiskorúak védelmében történő korlátozása is a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való alkotmányos jogán alapul. A jogalkotó a médiával összefüggő, a kiskorúak védelmét szolgáló előírásokat elsősorban a médiaalkotmány és a médiatörvény alapelvei között he- lyezte el, de több más jogszabály is meghatároz alapelvi szintű rendelkezéseket. A gyer- mekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermeknek joga van ahhoz: – hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen, valamint az informá- ciós ártalommal szemben védelemben részesüljön; 657 Koltay–Nyakas i. m. (19. lj.) 268.