Page 189 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

IV. A kiskorúak védelme Magyarországon 189 közlésének módjára vonatkozó fő elvi szempontjait ajánlásban tegye közzé [Mttv. 9. § (8) 673 bek.]. Ez az ún. klasszif kációs ajánlás, amit a Médiatanács az 1037/2011. (VII. 19.) számú határozatában fogadott el és tett közzé, amely nem bír kötelező erővel, de alkalmazása előse- gítheti a médiaszolgáltatókat a törvényi előírások betartásában. Az ajánlás részben az ORTT 2002-es határozatára is támaszkodik, de számos helyen jóval részletesebb, és a hatóság ko- rábbi, valamint a bíróságok joggyakorlatát is beépíti. Az ajánlás bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a műsorszámok besorolásának célja, hogy a gyermek és az ifj úság védelmet élvezzen olyan műsorokkal szemben, amelyek „az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkal- mas személyiség kialakulását” veszélyeztethetik. E körbe sorolhatók „mindazon programok, amelyek olyan magatartásmintákat, világnézeteket vagy értékrendet támogatnak, amelyek a társadalmilag elfogadott normákkal, így különösen az alkotmányos alapértékekkel szemben állnak”. A besorolás során az egyes műsorszámok megítélése elsősorban azzal függ össze, hogy tartalmaznak-e a kiskorúak f zikai, lelki vagy erkölcsi fejlődésének szempontjából ár- talmas hatásokat. Ilyenkor az ún. „témakifejtés tesztjét” kell alkalmazni: azt kell vizsgálni, hogy a műsorszámban megjelenik-e valamilyen ártalom, és az milyen súllyal és módon kerül bemutatásra, illetve ábrázolásra. Így például a megítélés attól is függhet, hogy a műsor vonzó vagy elítélendő példaként mutatja-e be a kritikus tartalmat. A kiskorúak védelme ugyanak- kor nem jelenti bizonyos témák tabusítását, hanem arra kell törekedni, hogy a médiatartalom témája és bemutatási módja igazodjon az életkor fejlettségéhez. A műsorszámok kategorizálá- sa, minősítése összességében a gyermekek és a f atalkorúak védelmére okot adó jelenetek szá- mától, terjedelmétől, minőségétől, szövegezésétől, képi megjelenítésétől, zenei aláfestésétől, tartalmi mondanivalójától, magyarázattal vagy magyarázat nélkül történő megértésüktől, vagyis a kiskorúakra gyakorolt összhatásától függ. 674 Az ajánlás hozzáteszi, hogy a Nemzeti Filmiroda klasszif kációja vagy más nemzetközi besorolás orientálhatja ugyan a médiaszolgáltatókat, de nem mentesítheti az Mttv. szerinti esetleges jogsérelem megállapítása alól, mivel a televíziós műfaj egészen más jellegű mind a hatás, mind a nézettség szempontjából. Egy produkció „művészi” értéke ugyancsak nem változtathat annak esetleges kiskorúakat „veszélyeztető” jellegén, mert alkalmanként éppen ez az, ami értelmezhetetlenné teszi a kiskorúak számára a látottakat. Az ajánlás szerint a kis- korúak fokozott védelme érdekében a korhatár-besorolásnál a tartalomszolgáltatóknak min- 675 dig megszorítóan és nem megengedően kell eljárniuk, a káros hatások megítélésénél pedig mindig a gyermekek érdekei az elsődlegesek. A besorolás a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért amennyiben a közreadott mű egyetlen olyan elemet, jelenetet is tartalmaz, amely maga- sabb kategóriába tartozik, úgy az kihat az egész műsorszám minősítésére, és magasabb kate- 676 góriába kell besorolni azt. Az elkülönült részekből álló műsorszám egy részének súlyosabb minősítése szintén maga után vonhatja az egész műsorszám szigorúbb minősítését. A soroza- tok egyes epizódjait minden esetben külön-külön kell minősíteni, mivel a már kategorizált 673 A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjai. http://mediatorveny.hu/dokumentum/16/klasszifikacios_ajanlas.pdf 674 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.164/2005/5., Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. 675 Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. 676 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.154/2004/6., Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6.