Page 186 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

186 Gyermekvédelem a médiajogban azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. Az ilyen műsorszámot a megfelelő jelzés feltüntetése mellett csak 22.00 és 05.00 óra között lehetett közzétenni; – V. kategória: a műsorszám alkalmas a kiskorúak f zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődé- sének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográf át vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz. Az ilyen kategóriába sorolt műsor- számot nem lehetett közzétenni. A műsorszolgáltatónak a II–IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételének kezdetekor közölnie kellett annak minősítését, valamint a kategóriájának megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is fel kellett tüntetni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámoknál nem kel- lett jelzést feltüntetni, valamint a rádiós műsorszolgáltatóknál sem kellett jelzést alkalmazni [Rttv. 5/D. § (2)–(3) bek.]. Ezen túlmenően a III–IV. kategóriára időbeli korlát is vonatko- zott. A III. kategóriába sorolt műsorszámot 21.00 és 05.00 óra között, míg a IV. kategóriába sorolt műsorszámot csak 22.00 és 05.00 óra között lehetett sugározni. Az V. kategóriába sorolt műsorszámokat pedig egyáltalán nem lehetett közzétenni, aminek következményeként a pornográf műsorszámok nemcsak a kiskorúak, de a felnőttek számára is hozzáférhetetlenné váltak. Van aki szerint a II. kategóriához is idősávot (20.00 órától 5.00 óráig) kellett volna rendelni, f gyelembe véve, hogy a műsorszolgáltatók milyen tartalmú műsorokat sugároztak a II. kategória alatt, gyakran eleve rossz besorolással. 668 Az Rttv. ugyanakkor nem részletezte, hogy pontosan mi minősül a kiskorúak f zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen, illetve súlyosan kedvezőtlen befolyásolá- sára alkalmas műsorszámnak, ahogyan azt sem, hogy mit ért pornográf a és indokolatlan erőszak alatt. Az egyes kategóriákba sorolás részletes szempontjait, valamint a piktogramok megjelenítésének feltételeit az 5/F. § felhatalmazása alapján az ORTT dolgozta ki, amit az 1494/2002. (X. 17.) sz. ORTT határozatban tett közzé. Az ORTT határozata részletesen kifejtette, hogy a műsorszámok minősítésénél milyen szempontokat kell f gyelembe venni, megszabta az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, vala- mint a minősítés közlésének módját is. A határozat külön szólt a televíziós műsorszolgáltatók- ról és a rádiós műsorszolgáltatókról, valamint a klasszif kációs jelzéseket, a piktogramokat és kritériumait is meghatározta (sárga és piros karikák, bennük az ajánlott korhatárral). Bár az ORTT célja klasszif kációs állásfoglalásával egy gyakorlati útmutatás adása volt a műsorkészítők és szerkesztők számára, határozatban rögzített szabályok csak kevés ponton nyújtottak világos és egyértelmű útbaigazítást. Sokan a műsorszámok klasszif kációs rend- szerét és annak módját is támadták. Ennek egyik oka a piktogramok megjelenítésének zava- ró hatása volt. Többen kifogásolták, hogy a törvény az irányelvhez képest szigorúbb előírást szabott meg azzal, hogy az akusztikus f gyelmeztetést és a piktogramok használatát egyszerre alkalmazta. Emiatt szükségtelennek tartották a műsorszám tartama alatt végig megjeleníteni a piktogramokat, ami elég lett volna a műsor elején is. Van, aki az egész besorolást értelmet- lennek tartotta, mondván, ezzel csak direkt felkeltik a gyermekek érdeklődését, és csak azért is megnézik a nem nekik szánt műsorszámot. Néhányan az ORTT határozatának visszásságát 669 úgy próbálták felhívni a f gyelmet, hogy olyan műsorok ellen nyújtottak be panaszt, mint 668 Gellén i. m. (93. lj.). 669 Uo.; Bakos i. m. (3. lj.) 125–126.