Page 184 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

184 Gyermekvédelem a médiajogban Az internetes tartalmak elérhetősége korlátozásának módjával kapcsolatban kimondja, hogy a különféle tartalmak szűrését honlap-alapon, pozitív (hozzáférés) és negatív (korlátozás) meg- közelítési móddal („whitelist”, „blacklist”), valamint tartalomkategóriák (hírek, hirdetés, online játékok, erőszak, szerencsejáték, pornó, drog, fegyver, alkohol, szex, warez, hack stb.) szerint kulcsszavak, illetve egyéb azonosítók (pl. metatagek) alapján célszerű végezni. A tartalomkategó- riák szerinti szűrésnek többnyelvű szótárak segítségével kell történnie. A szűrőszoftvernek lehető- vé kell tennie felhasználói szinten speciális webes szolgáltatások (pl. webes proxyk, fájlmegosztó oldalak webes keresőfelületei, chates kommunikáció stb.) tiltását, illetve a közösségi oldalakon tapasztalható visszaélések elkerülése érdekében a személyes adatok megadásának korlátozását. Az ajánlás szerint annak érdekében, hogy a szülők, gondviselők időben értesülhessenek a kiskorúakra leselkedő veszélyekről, lehetőséget kell biztosítani a naplózásra, azaz hogy a szü- lők rendszeresen ellenőrizhessék a kiskorúak interneten végzett tevékenységeit. Ha a kiskorú megsérti a szűrésre vonatkozó beállításokat, a szoftver automatikusan értesítheti a szülőt egy előre megadott e-mail címen. A káros internetes tartalmak esetén alkalmazandó f gyelemfel- hívásokra vonatkozóan az ajánlás javasolja, hogy a tartalomszolgáltató a veszélyes tartalom megjelenítése előtt ellenőrizze a felhasználó életkorát, és jól látható módon és szöveggel utal- jon arra, hogy a szóban forgó tartalom káros a kiskorúakra. 664 2. A kiskorúak védelme a régi médiatörvényben (1996. évi I. törvény) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) kiskorúak védelméről szóló rendelkezései is kiemelten védték a kiskorúak f zikai, szellemi és erkölcsi fejlődését az elekt- ronikus médiával szemben. Ez elsősorban a fejlődésükre káros műsorszámok sugárzásának időbeli korlátozásával valósult meg. A meghatározott kategóriákba sorolt műsorszámokat csak meghatározott időpontokban, megfelelő jelzéssel ellátva lehetett közzétenni. 2002. ok- tóber 15-e előtt a médiatörvény eredetileg még csak a kiskorúak személyiségfejlődésére ártal- mas, illetve a súlyosan ártalmas műsorszámokat nevezte meg. Az ártalmas műsorszámot csak 23.00 és 5.00 között lehetett sugározni azzal a kikötéssel, hogy erre a műsor kezdete előtt fel kellett hívni a közönség f gyelmét. A kiskorúak fejlődésére súlyosan ártalmas műsort nem lehetett közzétenni. Külön tiltotta a kiskorúaknak szánt műsorokban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képek vagy hangok közzétételét [Rttv. 5. § (3)–(5) bek.]. Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban az erőszak öncélú alkal- mazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámokat nem lehetett közzétenni [Rttv. 24. § (6) bek.]. 1999. március 15-től az országos kereskedelmi csatornák új, önkorlátozó intézkedéseket vezettek be a kiskorúak védelmében. Eszerint a műsorszolgáltatók este 8 óra előtt nem su- gároztak életkori korlátozást igénylő f lmeket, este 8 után pedig a 14 éven aluliaknak nem ajánlott műsorszámokat kék háromszög jelzéssel, a csak 18 éven felülieknek ajánlott műsor- számokat pedig piros kör jelzéssel látták el. A műsorszámok minősítését maguk a műsorszol- gáltatók látták el a két kategóriának megfelelően. A jelzést az adott műsorszám elején, vala- mint a műsort megszakító reklámblokkok és műsorelőzetesek után is meg kellett jeleníteni. 664 Milyen a jó szűrőszoftver? NMHH, 2014. április 29. http://nmhh.hu/cikk/162987/Milyen_a_jo_szuroszoftver