Page 9 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

Bevezetés A tanulmány a kiskorúak védelmének szabályozását mutatja be elsősorban az elektronikus média területére koncentrálva. A kiskorúak védelmét az teszi indokolttá, hogy bizonyos in- formációk és tartalmak káros hatást gyakorolhatnak a kiskorúak megfelelő testi, szellemi és lelki fejlődésére. A médiaszabályozás egyik legfontosabb területe a kiskorúak ártalmas tartal- makkal szembeni védelme, amelynek célja, hogy csökkentse a média gyermekekre gyakorolt káros hatását, illetve biztosítsa zavartalan fejlődésüket. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a kiskorúak elektronikus médiával szembeni védelmének milyen jogi és jogon túli eszközei lehetségesek. Az első fejezet a védelem általá- nos kérdéseit tárgyalja, főbb okairól és lehetséges eszközeiről szól. Kitér a kiskorúak védel- mének és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyára, az elektronikus média, a televízió gyermekekre gyakorolt hatására, valamint a jogellenes és káros tartalmak közötti különbségekre. A fejezet az elektronikus médiában alkalmazott hagyományos korlá- tozási eszközök (vízválasztó, klasszif káció, jelzésrendszerek) kérdéskörén túl azokra a tech- nikai, műszaki változásokkal (tartalmak mennyiségi növekedése, konvergencia, digitalizáció) is foglalkozik, amelyek jelentősen megváltoztatták a kiskorúak médiafogyasztását, illetve az internetre, amelyre már a televíziónál is nagyobb jelentőséggel bír. A hagyományos, tartalmi korlátozáson alapuló szabályozás önmagában már nem elégséges a kiskorúak védelmének biztosítására, ezért egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a jogon túli megoldások: a tartal- mak blokkolásának műszaki megoldásai, szűrési technológiák, címkézési rendszerek. Külön hangsúlyt kell helyezni az ön- és társszabályozásra, valamint a médiaműveltség fejlesztésére. A tudatos médiafogyasztás kialakítása jelentős mértékben előmozdíthatja a kiskorúak médi- ával szembeni védelmét. A fejezet kitér az erőszakos tartalmú videojátékok kérdésére is. A második fejezet az Egyesült Államok kiskorúak védelmével kapcsolatos alkotmányos felfogásának vizsgálatát végzi el a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatának bemutatásán keresztül. A kiskorúak védelme különös jelentőséggel bír az illetlen tartalmak különböző médiumok- ban történő korlátozásában, ami jó példa arra, hogy az USA mennyire más szemszögből közelíti meg a kiskorúak védelmének kérdését. A fejezet részletesen elemzi az illetlenséggel, elsősorban a rádióban és a televízióban, a földi sugárzású médiumokban használt trágár vagy durva kifejezésekkel, valamint a televízióban látható szexuális tartalmak korlátozásával kap- csolatos gyakorlatot, amely az amerikai szabályozás egyik legnagyobb vitát kiváltó területé- nek számít. A fejezet külön foglalkozik az erőszakos tartalmakkal – amit jóval enyhébben ítélnek meg –, az interneten alkalmazható korlátozásokkal (nyilvános könyvtárak, iskolák), valamint a káros tartalmú videojátékok kérdésével. A harmadik fejezet a Európai Unió kiskorúak védelmére vonatkozó szabályozását mu- tatja be az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13 EU irányelv rendelkezésein keresztül, amely a kiskorúak lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokkal szembeni védel- mét szolgáló minimum-szabályokat fekteti le. Említést érdemelnek a kiskorúak védelmé- vel kapcsolatos dokumentumok és ajánlások is. A kötet három európai ország (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) szabályozását veszi részletesebben górcső alá el- sősorban az elektronikus médiára vonatkozó előírásokon és a f lmek korhatár-besorolási rendszerein keresztül.