Page 11 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 1. A kiskorúak védelme a nemzetközi dokumentumokban és az alkotmányokban A véleménynyilvánítás szabadsága a kiskorúak, a gyermekek és a f atalkorúak védelme érde- kében is korlátozható. A véleménynyilvánítás szabadságának kiskorúak védelmében történő korlátozásának szükségességéről a nemzetközi dokumentumokban, az egyes országok jogfel- fogásában és a jogirodalomban egyaránt konszenzus alakult ki. A kiskorúak védelmének kér- dése több nemzetközi egyezményben is megjelenik. Az Emberi Jogok Amerikaközi Egyezmé- nyének véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 13. cikke szerint „a szórakoztató üzemeket előzetes cenzúra alá lehet vetni kizárólag abból a célból, hogy a gyermekek és serdülőkorúak erkölcsi védelme érdekében szabályozzák azok megtekintését”. 1 A gyermekek alapvető jogaival és védelmével foglalkozó nemzetközi dokumentumok közül kiemelendő a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt 2 Egyezmény (Convention on the Rights of the Child, CRC). Az ENSZ keretében elfogadott Egyezmény gyermeknek a 18 éven aluli személyeket tekinti, kivéve, ha reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban elérte (1. cikk). Az Egyezmény 17. cikke a tömegtájékoztatási eszközök feladatának fontosságáról, a médiának a gyermekek fejlődésében betöltött szerepével és feladatával foglalkozik, és nemcsak a gyermekek káros tartalmakkal szembeni védelmét, hanem a számukra hasznos anyagokhoz és tartalmakhoz való hozzáférés biztosítását is elvárja. A részes államoknak elő kell mozdítaniuk, hogy a gyermekek a médiumokból olyan tartalmakhoz jussanak, amelyek a szociális, szellemi és erkölcsi jólétük előmozdítását, valamint f zikai és szellemi egészségüket szolgálják. E cél- ból a részes államoknak gondoskodniuk kell a gyermekek számára hasznos tájékoztatás és anyagok terjesztéséről, biztosítaniuk kell a nemzetközi együttműködést az ilyen, különböző hazai és nemzetközi, kulturális forrásokból származó tájékoztatás és anyagok előállítása, ter- jesztése és cseréje érdekében [17. cikk a)-b) pont]. A részes államoknak a tömegtájékoztatással kapcsolatos feladataik teljesítése során f gyelemmel kell lenniük az Egyezmény 29. cikkére is, amely a gyermekek oktatásának céljait, az oktatásukkal szemben támasztott elvárásokat sorolja fel. Ebből az következik, hogy a gyermekek oktatásának céljait a tömegtájékoztatás, a média sem akadályozhatja. A médiának éppúgy a gyermekek oktatásának eszközének kell 1 „13. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat és kifejezés szabadságára. Ez a jog magában foglalja a min- denfajta tájékoztatás keresését, megszerzését és közlését, határokra tekintet nélkül, akár szóban, vagy írásban, nyomtatásban, a művészet formájában vagy az egyén választása szerinti bármilyen más eszköz útján. […] (4) A (2) bekezdés rendelkezései ellenére a szórakoztató üzemeket előzetes cenzúra alá lehet vetni kizárólag abból a célból, hogy a gyermekek és serdülőkorúak erkölcsi védelme érdekében szabályozzák azok megtekintését.” 2 Magyarországon kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény. Az Egyezmény szövege: http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/pdf/informacioforrasok/jogi-dokumentumok/nemzetkozi- menekultjog/a-gyermek-jogairol-szolo-new-yorkban-1989-november-20-an-kelt-egyezmeny.html