Page 12 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

12 Gyermekvédelem a médiajogban lennie, mint az iskolai oktatásnak, és hozzá kell járulnia, hogy növelje a gyermekek ismere- tét a lehető legtöbb kérdéssel, témával összefüggésben. 3 A 17. cikk e) pontja arra is kötelezi a részes államokat, hogy segítsék elő a gyermekek jólété- re ártalmas információk és anyagok elleni védelmét megfelelően szolgáló irányelvek kidolgo- zását. Az ártalmas tartalmakkal szembeni védelemnek csak a gyermek 13. cikkben biztosított véleménynyilvánítás szabadságához való joga szab határt. Az ártalmas információk elleni védelmet a szülőknek a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért való felelősségének tükrében kell biztosítani (18. cikk 1. pont). A részes államoknak tehát f gyelemmel kell len- niük a gyermekek véleménynyilvánítási szabadságára, valamint a szülők elsődleges felelőssé- gére a gyermekeik neveléséért és fejlődéséért, szem előtt tartva a gyermekek legfőbb érdekét, 4 valamint az állam megfelelő támogatás biztosítására irányuló kötelezettségét. Az Egyezmény azt is kimondja, hogy a részes államok minden arra alkalmas intézkedést megtesznek, hogy a gyermekeket az erőszak, „a f zikai és lelki durvaság” bármilyen formájától megvédjék (19. cikk 1. pont). Emellett tiltja a gyermekek pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljára történő (szexuális) kizsákmányolását is [34. cikk c) pont]. A 17. cikk azon jogok csoportjába tartozik, amelyek „a gyermekek mindenek felett álló érdekét biztosítják”. Ezt az érdeket a törvényhozó szervek, a bíróságok, a közigazgatási ha- tóságok, a szociális intézmények, valamint a szülők és gyermekekért törvényesen felelős más személyek kötelesek szem előtt tartani a gyermeket érintő döntéseikben. 5 Az Egyezmény 13. cikke a gyermek alapvető jogai között sorolja fel a véleménynyilvánítás szabadságát is. A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga – amely magában foglalja a tájé- kozódás, az információhoz való jutás szabadságát is – biztosítja, hogy a gyermek mindenfajta tájékoztatáshoz és eszméhez hozzáférhessen szóban, írásban, nyomtatott vagy bármely más formában, valamint hogy szabadon terjeszthesse azokat. E jog csak törvényben korlátozható a cikkben felsorolt indokok – mások jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása, illetve az ál- lam biztonsága, a közrend, a közegészségügy, vagy a közerkölcs védelme – alapján. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szerint a gyermekek vonatkozásában nem elég, ha az alapjogot az alkotmányban „mindenkire” vonatkozólag kihirdetik, hanem a jogszabályoknak kimondot- tan rögzíteniük kell a gyermek véleménynyilvánítási szabadságát, továbbá az arra vonatkozó bármilyen korlátozást törvénybe kell foglalni. 6 A kiskorúak védelmére való hivatkozást a legtöbb ország jogrendszere is magától érte- tődőnek fogadja el, és több állam alkotmányában a véleménynyilvánítás szabadságának korlátjaként külön is megjelenik. A spanyol alkotmány például a véleményszabadság kife- 7 jezett korlátjaként nevezi meg a gyermekek és f atalkorúak védelmét [20. cikk (4) bek.]. 3 Bakos Eszter: A kiskorúak védelme a lineáris és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatással szemben az Euró- pai Unió és hazánk szabályozása tükrében. PhD értekezés. Szeged, SZTE-ÁJTK Doktori Iskola, 2013. 19–20. http://www.ajtkdi.hu/pdfs/Bakos_Eszter_Ertekezes_mhv.pdf 4 Herczog Mária: Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához. Budapest, Család, Gyermek, Ifj úság Egyesület, 2009. 164. http://www.szmm.gov.hu/doc/upload/201004/kezikonyv_a_gy_jogi_egyezmeny_alkalmazasahoz.pdf 5 Rózsás Eszter: A gyermeki jogok rendszere. Jura, 2005/2. 173. 6 Bakos i. m. (3. lj.) 29–30. 7 „20. cikk (4) Ezeknek a szabadságjogoknak korlátot szab az e részben biztosított jogok tiszteletben tartása, a végrehajtásukat célzó törvényi előírások tartalma, különösen a becsület, a jó hírnév és a magánélet tiszteletben tartása, a képmáshoz való jog biztosítása, a gyermek és f atalkorúak védelme.” http://www.senado.es/constitu_i/indices/consti_ing.pdf