Page 14 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

14 Gyermekvédelem a médiajogban 17 Írország , Franciaország, Lengyelország) illetve más, arra feljogosított szervezet ön- vagy társsza- bályozás keretében (pl. Hollandia, Spanyolország, Olaszország) alkotja meg. 18 2. A kiskorúak védelmének indokai A kiskorúak védelmének alapvető indoka, hogy életkori sajátosságukból, hiányos élettapaszta- latukból kifolyólag könnyebben sebezhetők és befolyásolhatók, védtelenek a külső hatásokkal 19 szemben, mert még nem képesek megfelelően kezelni, értelmezni az őket körülvevő valóságot, továbbá érdekeiket és jogaikat nem tudják a felnőttekhez hasonló erővel képviselni és érvényesí- 20 teni. A kiskorúakra gyakorolt hatások alapvetően három csoportba oszthatók: a család részéről, az iskolai környezetből és a tömegkommunikáció egyes eszközein keresztül érkező hatásokra. 21 A kiskorúak védelme elsősorban az elektronikus média és az internet területén bír fokozott jelentőséggel, ahol a kiskorúak a többi médiumhoz képest (pl. mozi, DVD-k, videojátékok) nagyobb és közvetlenebb veszélynek vannak kitéve. Általánosan elfogadott, hogy bizonyos információk, tartalmak – elsősorban az erőszakos és szexuális tartalmak – veszélyt jelenthet- nek, illetve károsak lehetnek a kiskorúak megfelelő testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődésére. A véleménynyilvánítás szabadsága ugyan magában foglalja az ilyen tartalmak közzétételének szabadságát is – az erőszak megjelenítése nem büntetendő önmagában, ahogyan a pornográ- f a is csak szélsőséges esetekben (pl. gyermekpornográf a) –, a kiskorúak védelme indokolttá teszi a számukra káros hatással bíró tartalmak korlátozását. Az állam ezért – meghatározott módon és mértékben – jogosan avatkozik be a véleménynyilvánítás szabadságába, és alkal- maz bizonyos, a védelemhez szükséges szabályokat, amelyek alapját elsősorban a kiskorúak fejlődésére káros tartalmakhoz való hozzáférés kizárását vagy korlátozását jelentik. Annak megítélésében viszont, hogy mely tartalmak lehetnek a kiskorúakra ártalmasak, illetve a kiskorúakat milyen szintű védelemben kell részesíteni, már jelentős különbségek mu- tatkoznak az egyes államok között. A védelem mértéke ugyanis az egyes államok értékrend- jétől, erkölcsi és kulturális felfogásától, történelmi fejlődésétől függ. Ami az egyik államban a kiskorúakra nézve elfogadható lehet, az egy másik államban éppen ellenkezőleg, elfogad- hatatlannak minősülhet. Az államok közötti kulturális különbségek főleg a határokat átlépő (média)tartalmak esetében jelenthetnek problémát. Nem szabad f gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hozzáférés, az egyes tartalmak megjelentetésének korlátozása vagy tiltása egyben – a gyermekek és a médiaszolgáltatók esetében egyaránt – a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását is jelenti, amire a kiskorúak védelmének biztosítása során is tekintettel kell lenni. A közlés korlátozásának mértéke és módja az egyes médiumok jellemzőitől, társadalomfor- máló erejétől is függ: ugyanazon tartalmú közlések a különböző típusú médiumokban – tele- 17 Broadcasting Act 2009 42. cikk (1)–(2) bek. f) pont. http://www.oireachtas.ie/documents/bills28/acts/2009/a1809. pdf; BCI Code of Programme Standards. http://www.bai.ie/wordpress/wp-content/uploads/bci_cops_Mar07.pdf 18 Nyakas Levente: A kiskorúak védelmének összehasonlító elemzése az egyes európai államokban. In Koltay András – Nyakas Levente (szerk.): Összehasonlító médiajogi tanulmányok. A „közös európai minimum” azo- nosítása felé. Budapest, NMHH, Médiatudományi Intézet, 2014. 141–142. 19 Koltay András – Nyakas Levente: Magyar és európai médiajog. Budapest, Complex, 2012. 269. 20 Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. Budapest, Osiris, 2008. 343. 21 László Miklós: Példa-kép: A tizenéves korosztály értékválasztásai és a média. Jel-Kép, 1999/3. 33. http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/laszlo/laszlo.htm