Közszolgálati televíziók

A Közszolgálati Kódex szerint a közszolgálati médiumoknak nem a profitszerzés és nem is egyedül a kisebbségek műsorigényeinek kielégítése a célja: „a közszolgálati média a kisebbség és a többség igényeit egyszerre szolgálja úgy, hogy a teljes társadalom számára fontos feladatot lát el, és így meghatározó értékközvetítő szerepet tölt be”.

A demokrácia biztosításának egyik alapköve a közszolgálati médiaszolgáltatás megléte, ezért a világ legtöbb országában működnek közszolgálati médiumok (pl. Japánban az NHK, Németországban a ZDF, Ausztriában az ORF, Angliában pedig a BBC). Magyarországon a közszolgálati médiaszolgáltatásokat üzemeltető Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. televíziós kínálata az M1, az M2/Petőfi TV, a Duna TV, az M4 Sport, a Duna World és a kábelszolgáltatóknál elérhető M3 retrócsatorna műsorfolyamaiból áll. (A közszolgálati rádiós kínálat része a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó Rádió, valamint a Nemzetiségi Rádió, a Parlament Rádió és a Duna World Rádió.) A közszolgálati médiaszolgáltatások számáról és az általuk használt médiaszolgáltatási lehetőségekről (frekvenciákról) a Médiatanács a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) történő konzultáció után dönt.

A hatóság gondoskodik arról is, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató feletti társadalmi felügyeletet ellátó Közszolgálati Testület zökkenőmentesen működjön. A 14 tagból álló Közszolgálati Testület folyamatosan figyelemmel kíséri a közszolgálatiság érvényesülését, és a médiatörvény és a Közszolgálati Kódex alapján ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatót. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap támogatáspolitikáját, üzleti tervét, egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásait szintén a Médiatanács fogadja el.