Page 129 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

III. A kiskorúak védelme az Európai Unióban és egyes tagállamokban 129 nyomtatott gyermekeknek szóló folyóiratot kívánt reklámozni. A fogyasztóvédelmi ombuds- man kérte a versenybíróságtól, hogy tiltsa meg a folyóirat reklámozását, mivel a reklámok elsődleges célpontjai 12 év alattiak voltak, a svéd szabályok pedig tisztességtelen magatartás- nak minősítették a 12 éven aluli gyermekek számára sugárzott televíziós reklámokat. A svéd versenybíróság az Európai Bírósághoz fordulva előzetes döntéshozatalt kért abban kérdésben, hogy az EK 30. és az 59. cikke, valamint a Televíziózás határok nélkül irányelv tiltja-e va- lamely tagállamnak, hogy egy másik tagállamban bejegyzett televíziós szolgáltató által su- gárzott reklámokkal szemben intézkedéseket hozzon, illetve van-e akadálya a gyermekeknek szóló reklámok tilalmát kimondó svéd előírás alkalmazásának. A Bíróság rámutatott arra, hogy az irányelv 2a. cikk (2) bekezdése a kiskorúak védelmé- re vonatkozó előírások – 22. cikk (1)–(2) bekezdése – nyilvánvaló, súlyos és nyomatékos megsértését mondja ki. Annak meghatározása pedig, hogy mely műsorszám minősül erő- szakosnak vagy pornográfnak, illetve sérti a kiskorúak védelmére vonatkozó előírásokat, az általános joghatósággal rendelkező tagállam hatóságainak hatáskörébe tartozik. A Bíró- ság szerint az irányelv által lehetővé tett szigorúbb előírások kizárólag az azokat elfogadó tagállamban letelepedett szolgáltatóval szemben alkalmazhatók, a más tagállamban lete- lepedett szolgáltatóval szemben nem. E szabályok be nem tartása nem jelent jogszabály- megkerülést. Így az Egyesült Királyságból továbbított műsorszolgáltatások esetében nem megengedhető a svéd gyermekek védelmét szolgáló belföldi szabályok szerinti másodlagos svéd ellenőrzés. 510 A Bizottságnak az irányelv kiskorúak védelmével kapcsolatos előírásainak alkalmazásá- 511 ról szóló hatodik jelentéséből kiderül, hogy az Egyesült Királyság 2005-ben az „Extasi TV” nevű televíziós szolgáltatást kívánta betiltani azzal az indokkal, hogy a szolgáltatás nyilvánvalóan, súlyosan és nyomatékosan megsértette az irányelv 22. cikkét. A szolgáltatást Spanyolországban található műholdas létesítmények segítségével továbbították, ám az adás összeállítása és szerkesztése egy olaszországi székhellyel rendelkező vállalkozás feladata volt. Emiatt nem volt egyértelmű, hogy mely tagállam rendelkezik joghatósággal a műsorszol- gáltató felett. A Bizottság 2005. július 11-i határozata az intézkedéseket a közösségi joggal összeegyeztethetőnek találta. Egy másik ügyben az ANPBA spanyol állatvédő egyesület a bikaviadalok spanyol műsor- szolgáltatók általi közvetítését kívánta betiltani. A panaszos szerint a bikaviadalok közvetí- tése indokolatlan erőszakot tartalmaznak, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak f zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését. Kifogásolta azt is, hogy a 89/552/EGK irányelvet végrehajtó spanyol jogszabály, a 22/1999. számú rendelet nem rendelkezett az irányelv 22. cikkében megállapított kötelezettségről. A Bizottság azonban úgy vélte, hogy a spanyol jogszabály 17. cikke megfelelően ültette át az irányelv 22. cikkét annak ellenére, hogy nem tett említést 512 510 Rachael Craufurd Smith (ford. Bartóki-Gönczy Balázs): Az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonat- kozó szabályozói hatáskör meghatározása az Európai Unióban. In Medias Res, 2012/1. 23.; Koltay–Nyakas i. m. (19. lj.) 178–179. 511 A Bizottság hatodik jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a „határok nélküli televíziózásról” szóló 89/552/EGK irányelv alkalma- zásáról. COM(2007) 452, Brüsszel, 2007.10.24. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0452:FIN:HU:PDF 512 Act 25/1994, 12 July 1994, on the incorporation of the Directive on Television without Frontiers (modif ed by the Act 22/1999, 7 June 1999.