Page 126 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

126 Gyermekvédelem a médiajogban rúak és az emberi méltóság védelmében meghozott intézkedéseket gondosan egyensúlyban kell tartani a véleménynyilvánítás szabadságával (60). A preambulum is kimondja, hogy az irányelv kiskorúak f zikai, szellemi és erkölcsi fejlődését és az emberi méltóság védelmét cél- zó rendelkezései nem igénylik szükségképpen, hogy a tagállam az e célok érdekében hozott intézkedéseket az audiovizuális médiaszolgáltatások közigazgatási szervek általi előzetes el- lenőrzése révén valósítsa meg (62). Az irányelv preambuluma olyan alternatív lehetőségekre is felhívja a f gyelmet, amelyek a kiskorúak magasabb védelmét garantálhatják. Így kitér a társszabályozás és az önszabályozás kérdésére, és ösztönzi azok igénybevételét (44). Szorgal- mazza a médiatudatosság előmozdítását is a média biztonságos és kritikus szemlélettel törté- nő használata érdekében (47). Az irányelv a kiskorúak védelmében a hagyományos és a lekérhető médiaszolgáltatásokra, valamint az audiovizuális kereskedelmi közleményekre is külön szabályokat fogalmaz meg. A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban az irányelv külön kiemeli, hogy a tagállamoknak „megfelelő intézkedéseket” kell hozniuk annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott olyan lekérhető audiovizuális mé- diaszolgáltatások, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak f zikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, csak oly módon legyenek elérhetők, amely biztosítja, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen lekérhető audiovizuális média- szolgáltatásokat (12. cikk). Az irányelv így enyhébb szabályokat fogalmaz meg a lekérhető médiaszolgáltatásokra, ahol a súlyosan ártalmas tartalmak is megjelenhetnek, de a tagálla- mok kötelesek olyan intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják, hogy azokhoz a kiskorúak rendes körülmények között nem férnek hozzá. Az irányelv nem határozza meg, hogy mi tartozik a súlyosan ártalmas kategóriába, hanem a tagállami hatóságok döntésére bízza, hogy mit tekintenek súlyosan káros tartalomnak. Nem határozza meg azt sem, hogy a kiskorúak távoltartását a súlyosan ártalmas tartalmaktól milyen eszközökkel valósítják meg. Az irányelv 27. cikke külön szabályokat határoz meg a televíziós műsorszolgáltatásokra nézve, amelyek lényegében megegyeznek a korábbi irányelv előírásaival. A tagállamoknak megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgál- tatók által nyújtott televíziós adások ne tartalmazzanak olyan programokat, amelyek súlyo- san károsíthatják a kiskorúak f zikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, különösen pornográf át vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műsorokat [27. cikk (1) bek.]. Az intézkedések olyan további műsorokra is kiterjednek, amelyek valószínűleg károsítják a kiskorúak f zikai, értel- mi vagy erkölcsi fejlődését, kivéve, ahol biztosítható az adásidő megválasztásával vagy más technikai intézkedéssel, hogy az adáskörzetben a kiskorúak szokásos körülmények között ne hallják vagy ne lássák az ilyen adásokat [27. cikk (2) bek.]. Továbbá, amikor ilyen műsorok sugárzására kódolatlan formában kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek előtt akusztikus f gyelmeztetés szerepeljen, vagy azonosításukat teljes időtartamuk alatt egy vizuális jelkép jelenléte biztosítsa [27. cikk (3) bek.]. Az irányelv tehát továbbra is fenntartja azt a korlátozást, hogy a kiskorúakra nézve sú- lyosan káros médiatartalmak egyáltalán nem sugározhatók, nem jelenhetnek meg a televí- ziós médiaszolgáltatásokban, míg a valószínűleg káros médiatartalmak esetében megfelelő védelmi eszközök alkalmazásával hatékonyan kell korlátozni a kiskorúak hozzáférését. Azt azonban továbbra sem határozza meg, hogy pontosan mi tekinthető a kiskorúak számára súlyosan káros és valószínűleg káros tartalomnak, mi számít indokolatlanul erőszakos és pornográf tartalomnak. Ezek meghatározása és értelmezése továbbra is a tagállamok kom-