Page 213 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

IV. A kiskorúak védelme Magyarországon 213 756 tosan válogatott trágárságokat mondanak egymásnak, és a nyílt színen összeverekednek.” Ennek megfelelően, ha a műsorszám akár egyetlen olyan jelenetet is tartalmaz, amiben trágár nyelvhasználat fordul elő, úgy az kihathat az egész műsorszám minősítésére, és azt magasabb kategóriába kell besorolni. Másrészt az ilyen beszéd mélyebb és sokkal negatívabb hatást gyakorolhat egy gyermek- re, mint egy felnőttre. A gyermekek nem képesek megvédeni magukat az olyan beszédtől, amely a legtöbb felnőtt számára legfeljebb megdöbbentő, illetve még nem képesek megala- pozott döntést hozni, amikor ilyen beszéddel szembesülnek. „A gyermekeknek még nem alakultak ki a saját preferenciáik, nem szereztek alapvető erkölcsi értékeket, nem rendelkez- nek az ítéletalkotáshoz szükséges információkkal, és ki vannak téve mások manipulációi- 757 nak.” „A nyelvi erőszak megfelelő kezeléséhez megfelelő élettapasztalat szükséges, amely- lyel kétséges, hogy rendelkezik a 12–16 év közötti korosztály.” A tartalom társadalmi 758 értékessége sem változtatja meg feltétlenül bizonyos szavak vagy kifejezések gyermekekre gyakorolt hatását. A gyermekek sérelme szempontjából mindegy, hogy az alkotás jelen- tős társadalmi, politikai, irodalmi vagy művészeti értékkel rendelkezik-e, illetve a sértő nyelvezet a művészi önkifejezés eszközének számít-e, az éppúgy károsan befolyásolhatja a kiskorúak személyiségfejlődését. 759 A médiahatóság gyakorlata szerint a „közepesen erős” kifejezéseket tartalmazó műsorszá- mokat a III. kategóriába kell besorolni. A 12-es korhatár-kategóriában még elfogadhatóak az enyhe (pl. bunkó, barom, francba stb.), illetve a „közepesen erős” kifejezések (pl. hülye, szar, fos stb.) csoportjába tartozó káromkodások, ám az ezeket meghaladó „erősen” trágár kifejezések és a vulgáris nyelvhasználat már nem, azokat ki kell sípolni vagy érthetetlenné kell tenni. A hatóság több határozatában is kimondta, hogy a „közepes mértéket is meghala- dó” trágár nyelvezet már alkalmas arra, hogy a 16 éven aluliak személyiségfejlődésére káros hatást gyakoroljon. Az indokolás szerint a durva, közönséges nyelvhasználat azt közvetítheti a 16 éven aluli korosztály számára, hogy az elfogadható, hétköznapi és követhető az egész társadalom számára, ezért az a „nyelvi igénytelenség” felé terelheti a kiskorúakat, valamint az arra „fogékony kamaszokat megerősít[het]i a rossz beidegződéseikben”. Ennek megfelelően a durva, trágár kifejezéseket tartalmazó műsorszámokat legalább a 16-os korhatár-kategó- riába kell besorolni, amelyeket csak 21.00 és 05.00 óra között lehet közzétenni, sugározni. A trágár beszéd szempontjából tehát lényegében a 21 óra tekinthető „vízválasztó” időpont- nak, és a 21 és 5 óra közötti időszak a trágár beszéd „biztonságos menedéke”, amikor már kisebb a veszélye annak, hogy az ilyen szóhasználattal gyermekek is szembesülnek. Így a késő esti időszakban közzétett, és a megfelelő korhatár-kategóriába besorolt műsorszámban elhangzó trágár, obszcén kifejezéseket már nem szükséges kisípolni, érthetetlenné tenni. A gyakorlat tehát – hasonlóan a f lmek korhatár-besorolásának szempontjait tartalmazó angol BBFC-kódex, a Classif cation Guidelines-ban foglaltakhoz – különbséget tesz az „enyhe” nyelvhasználat, a „közepesen erős”, mérsékelt nyelvezet és a „közepes mértéket is meghaladó”, „erősen” trágár kifejezések között. Az viszont már nem egészen világos, hogy pontosan mely 756 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.259/2004/3. 757 Collins i. m. (316. lj) 1260. 758 Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.011/2005/4. 759 Kóczián Sándor: A trágár nyelvhasználat korlátozása a magyar médiaszabályozásban. Budapest, Médiaku- tató, 2013. ősz. 56.