Page 212 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

212 Gyermekvédelem a médiajogban tájékoztatást, azaz nem hatásvadász módon, a nemiséget túlhangsúlyozva foglalkozik a ké- nyesebb témákkal. A meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja – a nemi szervek látványa nélkül is – meghaladhatja azt a mértéket, ami a 12-es korhatár-kategóriába sorolt műso- 754 rok esetében elfogadható. Ugyanakkor egy műsorszám kategorizálásakor nem elsődleges szempont a képi megvalósítás, mert a szexualitás közvetett ábrázolása és annak kiskorúakat veszélyeztető jellege nemcsak képileg, hanem érzékletes, ám csupán verbális ábrázolással, körülírással is megvalósulhat. 755 5.4. Durva beszéd, trágár nyelvhasználat A trágár nyelvhasználat kifejezett tilalma sem az Rttv.-ben, sem az új médiatörvényben nem szerepel. Az Mttv. a korhatár-kategóriák meghatározása során sem említi külön tartalmi jel- lemzőként a trágár, durva beszédet. Az ORTT egyes kategóriákba való besorolás részletes szempontjait tartalmazó ajánlása, az 1494/2002. (X. 17.) számú határozata a trágár, durva beszéd használatáról csak a rádiós műsorszolgáltatók kapcsán szólt. A Médiatanács klasszi- f kációs ajánlása viszont bővebben kitér a trágár, durva beszéd használatára. A Médiatanács ajánlása szerint a II. kategóriában már elfogadható a csodálkozást, megdöbbenést kifejező indulatszavak, az enyhe, tréfás szitkok, a nem obszcén gesztusok, kézmozdulatok használata, ám „az agresszív nyelvi mintákat” kerülni kell. A III. kategóriába való besorolás során pedig f gyelemmel kell lenni arra, hogy a közönséges durva nyelvezet körében nem megengedett a sértő kifejezések hatványozott előfordulása, a nemi szervek említése, a szexuális töltetű káromkodások. Az ajánlás szerint még a IV. kategóriába műsorszámokban sem elfogadott a nemi szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak „különösen agresszív módon történő használata”. A médiahatóság és a bíróságok is rendszeresen foglalkoznak az obszcén, trágár beszéd használatának kérdésével a határozataikban, amivel kapcsolatban egy viszonylag egységes gyakorlat alakult ki, szigorúan megítélve a műsorszámokban előforduló durva beszédet. A gyakorlat a trágár kifejezések korlátozásának szükségességét azzal támasztja alá, hogy a kis- korúak fejlődésének hátrányos befolyásolására, a kialakulóban lévő értékrendjük megzava- rására a műsorszámban előforduló obszcén, trágár kifejezések, a közönséges nyelvhasználat is alkalmas lehet. Az elektronikus média a kiskorúak számára mintegy „modellt” nyújt a magatartás és a beszéd terén. A televízióban látottak elfogadhatóvá teszik a nem megfelelőnek vélt viselkedést, a műsorszámokban elhangzó közönséges nyelvezet pedig helytelen magatar- tásmintát közvetítve azt „sugallhatja” a kiskorúak számára, illetve azt a benyomást keltheti, hogy a trágár beszéd használata általánosan elfogadható és követendő példa. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy a kiskorúak nem tanulják meg, milyen beszéd és viselkedés megfelelő bizonyos társadalmi környezetben, szituációkban. Ezt a Fővárosi Ítélőtábla több esetben is kifejtette: „Súlyosan káros hatással van a kiskorúak erkölcsi fejlődésére, a kulturált viselkedés elsajátítását kifejezetten gátolja az, hogy egy televízióműsorban felnőttek folyama- 754 Fővárosi Bíróság 8.K.30830/2003/10. 755 Fővárosi Bíróság 24.K.31780/2006/4.