Page 210 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

210 Gyermekvédelem a médiajogban A médiatörvény nem határozza meg a pornográf a fogalmát. Az ajánlás szerint az ábrázolás a pornográf a körébe tartozik, ha: – a szexualitás ábrázolása minden hihető érzelmi kapcsolati összefüggést nélkülöz; – a szexuális élvezetet abszolutizálja, vagyis „a szexualitás úgy ábrázolódik, mint kizáróla- gos megnyilvánulása az életről alkotott felfogásnak”; – az emberi ábrázolásmód egy bármikor kicserélhető szexuális tárgy szintjére redukáló- dik, amely csupán a szexuális vágy kielégítésére szolgál. Ennek megfelelően pornográfnak mondhatók azok az alkotások, amelyekben a különböző szexjelenetek összefüggés nélkül követik egymást, vagy a minimális történeti szál csupán arra szolgál, hogy alkalmat teremtsen a szereplők részére a nemi aktus lefolytatásához. Az ilyen művek túlnyomó részét szexjelenetek képezik, továbbá az egyes szexuális cselekményeket rész- letezően ábrázolják. Ide tartoznak a valóságshow-kban bemutatott szexuális aktusok is, ame- lyek vonzzák a f atal korosztály f gyelmét, ellenben torzított valóságképet közvetítenek, ezért a bemutatható nyílt szexuális tartalom tekintetében szigorúbb feltételek betartása várható el. Nem pornográfok azok az alkotások, ahol a meztelenség, a szexuális tevékenységek natura- lisztikus ábrázolása valamilyen művészi élmény felkeltése érdekében történik, vagy az emberi test szépségét mutatja be, esetleg tudományos, oktató vagy felvilágosító céllal bír. Ez esetben az ábrázolás még akkor sem pornográf, ha egyébként megjeleníti a nemi szerveket és szexuális cselekményt is ábrázol, de elsődlegesen nem a szexuális izgalom kiváltása a cselekmény célja. 751 Az ORTT több határozatában is foglalkozott szexuális tartalmak megjelenítésével. Az egyik leghírhedtebb eset a TV2 2002. szeptember 1-jén indult „Big Brother” című valóságs- how-jához kötődött, amelyben a szexualitás a kezdetektől fogva kiemelt hangsúlyt kapott. A Big Brother 2002. november 4-én 23.45 körül sugárzott adásában két szereplő, Évi és Renátó újabb szexuális aktusát mutatták be, amely a hálószobában, a többiek jelenlétében történt éjszaka. „A nézők egy közösülés általános mozdulatait, takaró alatti orális szexre utaló jeleket és két pozíciót láthattak. Érzelmi töltöttségnek nem volt központi szerepe a látott cse- lekménysorban.” Az ORTT megállapítása szerint a műsorszámban a szexualitás ábrázolása „minden érzelmi összefüggést nélkülözött, így ez hozzájárult ahhoz, hogy az embert, mint szexuális fogyasztási cikket mutassa be”. A Testület szerint a műsorszolgáltató által bemuta- tott nemi aktus döntő célja a néző szexuális izgalomba hozása volt. Az ORTT az eset kapcsán kísérletet tett a pornográf a fogalmának meghatározására is, amelynek két fogalmi elemét különítette el: a szexuális cselekmények nyílt ábrázolása, illet- ve a szexuális ingerkeltés. Emellett különbséget tett az ún. hard porn (kemény pornó), soft porn (könnyű pornó) fogalma között. A két kategória közötti legfontosabb különbség, hogy a kemény pornó esetében az „aktusra alkalmas állapotban lévő férf nemi szervnek, illetve a női genitáliáknak, tehát közösülésre alkalmas elsődleges nemi szerveknek, valamint a közö- sülésnek a részletes, közeli képen történő bemutatására kerül sor”. Ezzel szemben a könnyű pornóban „az elsődleges nemi szervek nem hangsúlyosan, hanem maximum néhány pilla- natra jelennek csak meg”. A Testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pornográf a fogalmá- ba mindkettő ugyanúgy beletartozik, mivel mindkét ábrázolási mód „a szexuális aktusnak pusztán a közösülés f zikai tényére, magának a közösülésnek a végbemenetelére, a szexualitás- nak, mint az ösztöni kielégülésnek a bemutatására” törekszik, illetve „a szexusnak az emberi érzésektől megfosztott, közösüléscentrikus megjelenítése a legfőbb jellemző”. Ezzel szemben 751 Uo., 18–19.