Page 15 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 15 vízió, rádió, internet, mozi, videojáték – megjelenve különböző mértékű és típusú korlátozás alá eshetnek, miután azok a kiskorúakra nézve is eltérő hatást gyakorolnak. A hagyományos szabályozás a tartalmakat (mozif lmek, televíziós tartalmak, VHS, DVD, videojátékok) en- nek megfelelően szektorspecif kusan kezelte, és különböző szabályozás vonatkozott rájuk, mi- 22 után eltérő módon lehetett elérni és igénybe venni azokat (mozi, otthon, videotéka, üzlet). Azonban az utóbbi években bekövetkezett technikai fejlődés révén, a digitális televízió és az internet elterjedésével, illetve a konvergenciának köszönhetően a tartalmak terjesztési mód- jai egyre inkább közelítenek egymáshoz. Az új audiovizuális szolgáltatások és technológi- ák lehetővé teszik a tartalmak még szélesebb körű terjesztését, amelyekhez egyre könnyebb hozzáférni. Ma már bármilyen hálózaton vagy hordozón bármilyen tartalom (zene, mozi- f lm, videojáték stb.) terjeszthető. Ezen fejlemények a gyermekek és média kapcsolatában is változásokat idéztek elő. Az új médiakörnyezetben a kiskorúak médiahasználata jelentősen megváltozott. Az egyre növekvő számú médiatartalom egyre több platformon keresztül, egy- re szélesebb körben jut el a kiskorúakhoz, és az új terjesztési módok is egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be: a gyermekek ma már mobil eszközökön keresztül is hozzá tudnak férni a médiatartalmakhoz, és egyre változatosabb eszközökön csatlakoznak az internetre is. 24 23 Mindezek következtében egyre kevésbé alkalmasak azok a hagyományos eszközök, ame- lyekkel korábban a károsnak vélt tartalmakat távol lehetett tartani a gyermekektől. Nemcsak mennyiségi – egyre több káros tartalom –, hanem minőségi – új platformok, új audiovizu- ális szolgáltatások – téren is új kihívásokkal kell szembenézni. A platformok sokszínűsége a megnövekedett mennyiségű (káros) médiatartalommal együtt egyre nagyobb aggodalomra 25 adnak okot a jogalkotók, a médiaipar és a szülők számára. Az Audiovizuális médiaszol- gáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv is elismeri, hogy a jogalkotók, a médiaipar és a szülők számára aggodalmat jelent az audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő ká- ros tartalom elérhetősége, és az új platformokkal és termékekkel is új kihívások jelennek 26 meg. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának „A gyermek jogainak megvalósulása a kora gyermekkorban” című kommentárja pedig kiemelte: „A modern technológiák – köztük az internetalapú kommunikáció – választékának és hozzáférhetőségének gyors növekedése kü- lönös aggodalom forrása. A kisgyermekek különösen veszélyeztetettek, ha nem megfelelő, vagy erőszakos termékekkel találkoznak. Sürgetjük a részes államokat, hogy oly módon szabályozzák a médiában megjelenő termékek előállítását és terjesztését, hogy megvédje a kisgyermekeket, és támogassa a szülőket/gondozókat gyermeknevelési feladataik ezirányú teljesítésében. (18. cikk).” 27 Ezért az új szolgáltatások és technológiák esetében is meg kell találni és ki kell fejleszte- ni azokat a jogi és nem jogi eszközöket, módszereket, alternatív szabályozási lehetőségeket, amelyek képesek átfogóan és hatékonyan biztosítani a kiskorúak védelmét, és amelyek segít- 22 Carmen Palzer: Horizontal Rating of Audiovisual Content in Europe. An Alternative to Multi-level Classif cation? IRIS Plus, 2003/10. 1–8. http://www.obs.coe.int/documents/205595/264575/IRIS+plus+2003en5LA.pdf/452524cf-2031-48b9-ad9b- 127e415fb4f8 23 A gyermekek védelme a digitális világban. COM(2011) 556, Brüsszel, 2011.9.13., 2. 24 A Tanács következtetései (2012. november 26.) a gyermekbarát internet európai stratégiájáról. (2012/C 393/04), 2. 25 Bakos i. m. (3. lj.) 90. 26 Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (59) preambulum-bekezdés. 27 Gyermekjogi Bizottság, 7. számú átfogó kommentár. 2005. (35) bekezdés, idézi: Herczog i. m. (4. lj.) 164.