Page 16 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

16 Gyermekvédelem a médiajogban ségével a szülők felügyeleti tevékenysége is megkönnyíthető. Olyan szabályokra van szükség, amelyek valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásban védik a kiskorúak f zikai, szellemi 28 és erkölcsi fejlődését. A kiskorúakra káros tartalmak korlátozását egységesen kell kezelni, függetlenül a tartalom terjesztésének módjától (televízió, internet, DVD, internet stb.). Ehhez szükséges, hogy az egyes médiumoknál – mozi, televízió, videojáték, internet – alkalmazott eszközök közelítsenek egymáshoz, és a minősítési rendszereket is egységesíteni kell annak érdekében, hogy a káros tartalmaktól való védelem szintje mindenhol egyforma legyen. Több európai államban a kiskorúak védelmét szolgáló előírásokat általános szabályként határozzák meg: Hollandiában például a kiskorúak számára ártalmas tartalmakat a terjesztés, a megje- lenítés módjától függetlenül korlátozzák, ahol egységes, ún. horizontális minősítési rendszer működik. 29 A kiskorúak védelme ugyanakkor nemcsak az állam kizárólagos feladata, hanem a tár- sadalomé is. Az állami beavatkozás és jogalkotás ugyanis önmagában már nem elégséges, a súlya egyre inkább csökken, mivel az állam a digitális környezetben – demokratikus viszo- nyok között – már nem képes úgy befolyásolni az elektronikus médiát, mint korábban. Az új audiovizuális szolgáltatások tekintetében csökken az állami beavatkozás lehetősége, azok 30 decentralizáltsága és személyre szabottsága miatt. Ezért a kiskorúak sikeres védelméhez a médiaszolgáltatók, és a kiskorúak felett felügyeletet gyakorló személyek, a szülők aktív köz- reműködésére is szükség van. A védelem hatékonysága e három, egymásra épülő szint együtt- 31 működésén múlik. „A védelem három pillére – az állam, a médiaipar, valamint a szülői, 32 nevelői aktivitás – egyaránt nagy kihívások elé kerül a technológiai fejlődés okán.” A mé- diaszolgáltatóknak – a televíziós társaságoknak és a műsorkészítőknek – egyrészt tartózkod- niuk kell a kiskorúak fejlődését veszélyeztető tevékenység folytatásától, másrészt segíteniük kell, hogy a szülők a médiatartalmakkal kapcsolatban felelősségteljes, megalapozott döntést tudjanak hozni. A kiskorúak megfelelő fejlődését biztosító médiakörnyezet kialakítása tehát nem az állam kizárólagos feladata: abban a médiarendszer minden szereplőjének szerepet kell vállalnia, végső soron annak érdekében, hogy az adott tartalomra vonatkozóan a szülők képesek legyenek megalapozott döntést hozni. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is ajánlást 33 fogalmazott meg arról, hogy együttműködés jöjjön létre a médiavállalatokkal a gyermekek káros hatásokkal szembeni védelme érdekében, és sor kerüljön átfogó tervek kidolgozására annak érdekében, hogy a szülők ismerjék a médiapiacot, különösen a pornográf a, az erősza- kos és fajgyűlölő tartalmak miatt. 34 Elengedhetetlen a szülői felelősségvállalás is, amelyre az új audiovizuális szolgáltatások és tartalmak elterjedésével egyre nagyobb hangsúly helyeződik. A szülőknek is óvniuk kell gyermekeiket a számukra ártalmas tartalmaktól és káros hatásoktól, illetve aktívabban kell 28 Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (59) preambulum-bekezdés. 29 Nyakas Levente: A kiskorúak védelme az analóg és a digitális világ határán. In Stachó László – Molnár Bálint (szerk.): A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták. Budapest, Századvég, 2009. 314. 30 Green Paper on the Protection of Minors and Human Dignity in Audiovisual and Information Services. COM(96) 483 f nal, Brussels, 16.10.1996.; l.: III./1. fejezet. 31 Nyakas i. m. (29. lj.) 303. 32 Bokor Tamás: Nem mese ez, gyermek! Stachó László és Molnár Bálint (szerk.) „A médiaerőszak. Tények, mí- toszok, viták” című könyvéről. Budapest, Médiakutató, 2010. ősz. 33 Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. Budapest, KJK-Kerszöv, 2005. 153. 34 Herczog i. m. (4. lj.) 164.; Bakos i. m. (3.lj.) 21.