Page 65 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

II. A kiskorúak védelme az Egyesült Államokban 1. Az Első Kiegészítés és a kiskorúak védelme Az amerikai jogrend is kialakította a „gyermekekre veszélyes beszéd” kritériumát. A gyer- mekek védelme érdekében olyan közlés is korlátozás alá vonható, amely egyébként az Első Alkotmánykiegészítés (továbbiakban: Első Kiegészítés) védelmét élvezné. 205 „Ezen a területen, amióta világ a világ, az a szabály, hogy ha gyerekekről van szó, a kérdés nem igazán az, hogy a szabályozás túlságosan korlátozza-e a szólásszabadságot, hanem az, hogy a sza- bályozás nagyobb mértékben korlátoz-e, mint az szükséges volna […] Az egyetlen lényeges kérdés, vajon van-e kevésbé korlátozó módja ugyanazon – cenzúrát jelentő – cél elérésének. Ha nincs, a törvényt helybenhagyják.” 206 Ugyanakkor, bár „kényszerítő érdek fűződik a gyermekek testi és lelki épségének védelméhez”, a kiskorúak védelmét szolgáló korlátozásoknak is kellően szűkre szabottaknak kell lenniük. 207 Így például a kormányzat megtilthatja olyan anyagok kiskorúak számára történő árusítását, amelyek károsak rájuk nézve, viszont a korlátozás csak akkor alkotmányos, ha ezen anyagok a felnőttek részére továbbra is korlátozás nélkül árusíthatók. Ennek megfelelően alkotmányel- lenes az is, ha egy iskolai könyvtár azért távolítja el az „Amerika-ellenes”, „keresztényellenes”, „antiszemita”, vagy egyszerűen csak „erkölcstelen” könyveket, hogy a diákok ne férhessenek 208 hozzá azokhoz. Csak az megengedett, hogy az ilyen könyveket elkülönítsék a többi könyvtől. Másrészt egy olyan közlés, amely kiskorúak vonatkozásában nem obszcén, és más tiltásnak sem tárgya, nem tiltható pusztán a célból, hogy megvédjék az ifj úságot olyan gondolatoktól vagy képektől, amelyekről egy törvényhozó testület úgy véli, hogy nem nekik valók. 209 A Butler v. Michigan ügyben Michigan állam törvényben tiltotta olyan nyomtatott 210 anyagok publikálását, árusítását és terjesztését, amely „erőszakos, romlott vagy erkölcstelen cselekedetekre uszíthatja a kiskorúakat, nyilvánvalóan rombolhatja az ifj úság erkölcseit”. A Legfelsőbb Bíróság a tilalmat alkotmányellenesnek találta. Frankfurter bíró indokolásában kifejtette, hogy a törvény alapján Michigan felnőtt lakossága is csak azt olvashatná, ami gyer- mekeknek való, márpedig 205 „A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából.” 206 Lawrence Lessig: Hogyan szabályozzuk a szólást az interneten? Fundamentum, 1999/1. 6. 207 Sable Communications of California, Inc. v. FCC, 492 U.S. 115 (1989); Denver Area Ed. Telecommunications Consortium, Inc. v. FCC, 518 U.S. 727 (1996). 208 Board of Education v. Pico, 457 U.S. 853 (1982). 209 Erznoznik v. Jacksonville, 422 U.S. 205 (1975). 210 Butler v. Michigan, 352 U.S. 380 (1957).