Page 68 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

68 Gyermekvédelem a médiajogban valamennyi olyan képet tiltott, amely 18 év alatti vagy látszólag 18 év alatti személyek va- lódi vagy színlelt szexuális tevékenységét ábrázolta. Ennek értelmében gyermekpornográf - ának minősült a 18 évnél idősebb, de kiskorúnak látszó személyekről készült képek, illetve a csak szimulált nemi aktust ábrázoló, erotikus, de nem szeméremsértő képek terjesztése, forgalmazása is. A törvényt emiatt a Legfelsőbb Bíróság az Ashcroft v. Free Speech Coalition 220 ügyben alkotmányellenesnek minősítette. Az indokolás szerint a vitatott rendelkezés nem írta elő, hogy az ábrázolásnak obszcénnak kell lennie, ezért az túlságosan széleskörűen és indokolatlanul korlátozta az Első Kiegészítés részét képező művészi alkotás szabadságát. A „kiskorúnak látszó személy” fogalma pedig túlságosan homályos, szubjektív benyomáson alapszik, és ezzel a bűncselekmény sértettje valójában nem kiskorú, hanem felnőtt személy. A kormányzat nem tilthatja meg a pornográf alkotásokat azon az alapon, hogy azok egy meghatározatlan időpontban növelni fogják a törvénytelen cselekedetek elkövetésének való- színűségét. A Bíróság szerint ezért a nem obszcén jellegű, illetve a kiskorúnak látszó felnőt- teket ábrázoló képek, felvételek készítésének és forgalmazásának büntetendővé tétele az Első Kiegészítésbe ütközik. 221 A döntést követően a Kongresszus 2003-ban elfogadta a PROTECT Act of 2003-t (kisko- rúak „kizsákmányolás elleni” védelméről), amely olyan ábrázolások hirdetését vagy terjeszté- sét korlátozta, amelyek „azt a hitet keltik”, hogy illegális gyermekpornográf át tartalmaznak, illetve amelyek esetében a terjesztő szándéka arra irányult, hogy az ábrázolást gyermekporno- gráf ának véljék. 2006 áprilisában egy kerületi bíróság a rendelkezést túlzottan szélesnek, így alkotmányellenesnek nyilvánította. A Legfelsőbb Bíróság végül a United States v. Williams 222 223 ügyben megváltoztatta a bíróság döntését, és helybenhagyta a jogszabály vitatott részét. 224 2. Az illetlenség (indecency) korlátozása a kiskorúak védelmében 2.1. Az illetlenség (indecency) fogalma Az amerikai felfogás a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásakor különbséget tesz a pornográf a, az obszcenitás és a trágárság, az „illetlenség” (indecency) kategóriája között. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az olyan „szexuális tartalmú kifejezés, amely illetlen 225 (indecent), de nem obszcén, az Első Kiegészítés védelme alatt áll”. Az illetlenség kifejezett fogalmát a Federal Communications Commission (Szövetségi Kommunikációs Bizottság, 220 Ashcroft v. Free Speech Coalition, 535 U.S. 234 (2002). 221 Gáll Edit: Véleménynyilvánítási szabadság az Amerikai Egyesült Államok jogrendszerében. Jogtudományi Közlöny, 2007/9. 403. 222 United States v. Williams, 444 F. 3d 1286 (11th Cir. 2006). 223 United States v. Williams, 553 U.S. 285 (2008). 224 Lásd még: James Nicholas Kornegay: Protecting our Children and the Constitution: An Analysis of the „Virtual” Child Pornography Provisions of the Protect Act of 2003. William and Mary Law Review, Vol. 47., 2006. 2130–2167. http://scholarship.law.wm.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1263&context=wmlr 225 Carey v. Population Services International, 431 U.S. 678 (1977).