A média- és hírközlési biztos intézménye – szabályozási háttér

Közzétéve: 2015. október 1.

A Média- és Hírközlési Biztos jogintézményét 2011. január 1-jén, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Médiatörvény) hozta létre, a fogyasztói, felhasználói érdekeket védő közvetítő fórumként mind a média, mind a hírközlés területén. A Médiatörvény hatályba lépését megelőzően a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője látott el fogyasztóvédelmi feladatokat a hírközlés területén.

A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre.

A Biztos a Médiatörvényben meghatározott feladatait egyrészt a hivatalához benyújtott állampolgári panaszok kezelésével, panaszeljárások lefolytatásával, másrészt a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése érdekében felvilágosító, tájékoztató tevékenységgel valósítja meg.

A Biztos közreműködő szerepe révén törekszik a hozzá benyújtott panaszbeadványokban foglalt körülmények feltárására, a panaszosok és szolgáltatók álláspontjának közvetítésére, ezzel elősegítve az előfizetők méltánylást érdemlő érdekeinek az érvényesítését.

Azokban a panaszügyekben, melyekben eljárása során felmerül, hogy az adott kérdés a fogyasztók jelentős számát érinti vagy érintheti, a Biztos ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a szolgáltatók, illetve a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése, illetve a tudatos fogyasztói magatartás erősítése érdekében.

A Biztos eljárására vonatkozó részletes törvényi előírásokat a Médiatörvény 139-143. §-i tartalmazzák, melyek itt érhetőek el.