A megbeszélésen sor került a feladatellátás során nyert tapasztalatok megosztására és egymás jó gyakorlatainak megismerésére. A Biztos a tevékenységével nem csupán egyfajta „közvetítést” végez az előfizetők és a hírközlési szolgáltatók között, hanem nagy hangsúlyt fektet az előfizetői jogokkal és lehetőséggel összefüggő tájékoztatásra is.

A Budapesti Békéltető Testület feladata ezzel egybecseng: a fogyasztó és vállalkozás közötti vitákban egyezség létrehozatala, de ennek hiányában is az ügy ingyenes, gyors eldöntése. Emellett is 2015-ben számos, a békéltetés kereteit meghaladó tájékoztatási kampányt indított el, így sor került a „Nyitott Testület” című programok megvalósítására és több mint négyszáz tanuló és tanáraik számára fogyasztóvédelmi előadások megtartására a fővárosban.

A Biztos beszámolt a hivatalának a hűségszerződésekkel kapcsolatos legutóbbi tapasztalatairól is, amelyek indokolják a jövőben a piaci szereplők számára egy ajánlás kibocsátását a témában. Egyúttal elmondta, hogy a hírközlési szolgáltatókkal való párbeszédet is fontosnak tartja, hiszen működését illetően is igaz: „hatékony fogyasztóvédelem a szolgáltatók közreműködése nélkül nem létezik.” Így a cégeknek érdeke, hogy megtartsák az előfizetőiket fogyasztóbarát üzletpolitikájukkal.

A Testület ugyancsak beszámolt a hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos, gyakori vitás ügyekről, amelyek rendszerint a szolgáltató-váltással, hűségszerződésekkel vagy éppen azon szolgáltatói követelésekkel függenek össze, amelyekkel a cégek az irányadó egyéves elévülési időn túl lépnek fel az előfizetőkkel szemben. Épp ezért bocsátotta ki a Testület a 4/2014. számú ajánlását az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor tanúsítandó előfizetői és szolgáltatói magatartásról, valamint 2/2015. számú ajánlását a szolgáltató-váltáskor tanúsítandó fogyasztói magatartásról. Ezt követően pedig az online vitarendezés első hónapjának tapasztalatairól esett szó.

Egyetértés volt abban, hogy fontos az előfizetők és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a rendelkezésre álló jogorvoslati, illetve érdekérvényesítési lehetőségekről és arról, hogy melyik szervezet eljárásától milyenfajta megoldást remélhetnek.

Ezek alapján körvonalazódtak az együttműködés lehetséges irányai, amely többek között szakágazati kérdésekben a kommunikációs tevékenység összehangolásában, egymás szakmai rendezvényein való részvételben, valamint további, közös programok szervezésében fog megmutatkozni.