A televíziókészülék megjelenése óta uralkodó darabja otthonunknak, a tévéműsorok pedig megkerülhetetlen, olykor kéretlen programként családi életünk részévé váltak. A televízió mindennapjainkban betöltött szerepére utal az a tény is, hogy 2022 novemberében már 26. alkalommal ünnepelték meg világszerte a Televíziózás Világnapját. A Magyar Televízió egyébként 1958-ban kezdte sugározni rendszeres adásait.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a médiafogyasztási szokásokat felmérő, a közelmúltban készült kutatása is megerősíti azt, hogy a hagyományos tévénézés pozíciója töretlen: az 50-75 évesek körében a mai napig ez a médiafogyasztás leggyakoribb módja. A tévékészülék a háztartások kötelező tartozéka, tízből kilenc háztartásban televízión keresztül (is) követik az éppen közvetített műsorokat, ezen kívül a lekérhető tartalmaknak is több, mint 80%-át tévén nézik – miközben persze a korszerű informatikai eszközök – okostelefon, laptop, tablet – is jelen vannak a felhasználóknál.

A fogyasztók egyharmada használja a fizetős streaming-szolgáltatásokat is, ugyanennyien viszont teljesen elzárkóznak a lekérhető tartalmaktól.

A Média- és Hírközlési Biztos hivatalához 2022. II. félévévében több panasz is érkezett a médiabox, illetve a TV applikációk nem megfelelő működése miatt. Ezek a panaszok nem egyes médiatartalmakra, hanem azok elérhetőségére vonatkoztak: sérelmezték, hogy a felvétel funkció nem működik megfelelően; a műsorfelvételi- és visszanézési lehetőség korlátozott, azaz nem lehet bármilyen műsort rögzíteni, a felvételt megállítani, visszatekerni, a rögzített tartalmakat korlátlan ideig, bármikor visszanézni, illetve a műsorokat a reklámok kihagyásával rögzíteni vagy megnézni.

A panaszokból és más fogyasztói jelzésekből is kitűnik, hogy a fogyasztók a televíziószolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételekről nem rendelkeznek elegendő információval. Nem is könnyű átlátni a sokféle műsorfogyasztási módot (illetve ezek technikai és jogi hátterét), hiszen míg a televíziós tartalmak korábban csak meghatározott helyen, előre meghirdetett műsorrend szerint voltak elérhetőek, ma már az előfizetői ponttól távol, akár egy okoseszközön is nézhetünk tévét, az általunk kiválasztott műsorszámokat pedig akár a műsorújságban feltüntetett időpontnál később, és akár többször is megnézhetjük. Napjainkban a technológiák határai összemosódnak, és a szolgáltatáscsomagok több különböző platform (tévé, internet, telefon, okoseszközök) egyidejű használatát is lehetővé teszik.

Ez a tájékoztató éppen ezért a televíziós médiatartalmak igénybevételének feltételeivel kapcsolatos részletes tudnivalókat tartalmazza.

A médiaszolgáltatások típusai

Mindenekelőtt azt érdemes rögzíteni, hogy a médiatartalmat a tartalomszolgáltatók állítják elő, azokat a velük kötött szerződés alapján a hírközlési szolgáltatók juttatják el a fogyasztókhoz az átviteli rendszer, illetve technológia típusa szerint földfelszíni műsorszórással, műholdon, kábelen, illetve interneten keresztül. Ma már döntően optikai kábelen érkezik az otthonunkba az adás, és a televízió-előfizetéshez a legtöbbször internet-előfizetés is kapcsolódik – ez biztosítja az úgynevezett okostévék teljes mértékű kihasználhatóságát.

Az adott helyhez kötődő TV szolgáltatások igénybevételéhez szükség van egyrészt a szolgáltató által biztosított jelátalakító eszközre (set-top-box), másrészt egy előfizetői végberendezésre – hagyományosan tévére. A berendezések műszaki paramétereitől, valamint az alkalmazott átviteli rendszerektől és a szolgáltató kínálatából választott díjcsomagokra vonatkozó feltételektől függ az igénybe vehető szolgáltatások köre.

A szolgáltatók minden esetben kikötik, hogy a set-top-boxot csak rendeltetésszerűen szabad használni, annak bármilyen manipulálása tilos, az eszközön rögzített adatok biztonságáért a szolgáltató nem felel. A TV szolgáltatás körében hozzáférhetővé tett tartalmak felhasználása csak magáncélú lehet.

A műsort egyes telefonos alkalmazások, applikációk révén – ilyen például a Vodafone TV vagy a Telekom TV GO alkalmazás – az előfizetők nemcsak otthon, hanem a telefonjukon vagy a tabletjükön is nézhetik Magyarország, illetve az EU területén bárhol, ahol a szélessávú internetkapcsolat biztosított. Ez alapvetően azt jelenti, hogy az otthonunkban levő set-top-box-on közvetített, esetleg azon tárolt tartalomhoz hozzáférhetünk az okostelefonunkon keresztül, azaz mind a lineáris adásokat, mind a korábban rögzített tartalmat megnézhetjük távolról is. Az előfizető tulajdonképpen messziről irányíthatja a set-top-boxot, de azon, illetve a mobileszközén a műsort így nem tudja rögzíteni. A TV alkalmazásra vonatkozó felhasználási feltételek fontos információkat tartalmaznak arra nézve, hogy egyszerre hány csatlakoztatott eszközön lehet médiatartalmat nézni-hallgatni, illetve, hogy az alkalmazás esetleges hibáját illetően van-e a hírközlési szolgáltatónak hibaelhárítási kötelezettsége.

A jelentősebb piaci részesedéssel rendelkező és televíziós médiatartalmakhoz való hozzáférést kínáló elektronikus hírközlési szolgáltatók közül a Telekom, a Vodafone és a Digi helyhez kötött és mobil TV szolgáltatást nyújt, míg a Yettel csak mobil TV szolgáltatást kínál.

A tartalomszolgáltatás feltételei

A műsorszolgáltatás jogi kereteinek alapját a tartalomszolgáltatók és a hírközlési szolgáltatók megállapodása képezi. Ezeknek a szerződéseknek számos szerzői jogi és reklámjogi vonatkozása is van, és e megállapodásokra az előfizetőnek nincs ráhatása. Az egyes csatornacsomagok összeállításáról a médiaszolgáltató állapodik meg a hírközlési szolgáltatóval (az úgynevezett „must carry” szabály figyelembevételével, amelyik előírja, hogy bizonyos csatornáknak szerepelniük kell az alapkínálatban). Tudni kell, hogy a csatornacsomag összetétele, az abban szereplő csatornák nem válogathatók össze szabadon, kizárólag a hírközlési szolgáltató által összeállított csatornacsomagokból lehet választani – ezt is többen sérelmezték a biztosi hivatalnál.

Ha egy csatorna kikerül a kínálatból, a felvételek törlésre kerülnek a szolgáltató saját tárhelyéről és az előfizető számára biztosított tárhelyről is. Ugyanakkor az előfizető érdekét védő rendelkezés, hogy még a hűségidős előfizetői szerződések is kötbérmentesen felmondhatók meghatározott rövid időn belül, ha egy csatorna az előfizetői szerződésben meghatározott időtartam alatt kikerül a kínálatból.

A hírközlési szolgáltatók a szolgáltatásaikra vonatkozó feltételeket részint az Általános Szerződési Feltételeikben és Díjszabásukban rögzítik, valamint az előfizetői Tájékoztatóikban ismertetik, rendszerint alap- és kiegészítő szolgáltatásokra bontva az általuk nyújtott szolgáltatásokat. E dokumentumok csatornakiosztás- melléklete ad információt a műsorok rögzíthetőségével és a reklámok mellőzésével, áttekerésük lehetőségével kapcsolatban.

Hagyományos tévézés és a streaming mint virtuális videotéka

A tévéadásokat nézhetjük valós időben – tehát akkor, amikor a műsorszolgáltató azt közvetíti (ezt lineáris médiaszolgáltatásnak nevezzük) –, vagy pedig később, nekünk jobban megfelelő időpontban (ez a lekérhető médiaszolgáltatás).

A legtöbb műsorszolgáltató az interneten lekérhető formában is elérhetővé teszi a lineáris műsorait, legtöbbször meghatározott, korlátozott időre, néhány napra vagy hétre. Ilyen megoldás a TV2 Play, az RTL +, illetve az MTVA esetében a Médiaklikk. Az érintett időszak alatt a tartalomszolgáltató kínálatából igény szerint válogathatunk. Erre lehetőség van akár televízió-előfizetés nélkül is, mindössze regisztrálni kell a műsorszolgáltató internetes felületén. Hasonlóan működik a lineáris szolgáltatástól független streaming szolgáltatás, így a Netflix, az HBO Max vagy a magyar Filmio is. A streaming szolgáltatónak fizetett havi díj ellenében az előfizetés tartama alatt megnézhető az adott tartalom: ezt tulajdonképpen virtuális videotékának is tekinthetjük. Számos hírközlési szolgáltató biztosít lehetőséget arra, hogy a meglévő televízió és/vagy internetszolgáltatásra szóló előfizetésünk mellé egy vagy több streaming szolgáltatásra is előfizessünk, ez esetben a hírközlési szolgáltató számláján kerül feltüntetésre a streaming szolgáltatás havi előfizetési díja is.

A hírközlési szolgáltatók az előfizetésekhez kapcsolódóan nyújtanak olyan szolgáltatásokat is, amelyek nem tekinthetők sem média-, sem hírközlési szolgáltatásnak – például kedvencek beállítása; gyermekzár; műsorújság; videotéka; archív TV; felvétel opció; megállítható, visszatekerhető élő adás; indítóképernyő; kép a képben; személyes ajánló; nyelvválasztás; feliratozás; nagyothalló feliratozás; interaktív alkalmazások –, ezeket kiegészítő szolgáltatásoknak nevezzük.

A kiegészítő szolgáltatások körét a hírközlési szolgáltatók maguk határozzák meg. E szolgáltatásokkal kapcsolatos hibát a hírközlési szolgáltatók nem kötelesek az elektronikus hírközlési szolgáltatással összefüggő hibák elhárítására vonatkozó feltételek szerint kezelni, azaz a hibát 72 órán belül elhárítani.

A műsorrögzítő- és a műsorvisszanéző szolgáltatások is a műsorterjesztéssel összefüggő, egyéb kiegészítő járulékos szolgáltatások körébe tartoznak.

A műsorrögzítés lehetősége és feltételei – reklámokkal vagy azok nélkül

A műsorok felvételének igénye értelemszerűen a lineáris médiaszolgáltatások esetében merülhet fel. A műsorrögzítés technikája a digitális televíziózás megjelenésével megváltozott. Míg korábban VHS kazettára tudtuk felvenni a számunkra érdekes műsorokat, ma már számos lehetőség közül választhatunk. A műsorrögzítésnek részben technikai, részben pedig jogi feltételei vannak.

A műsorrögzítés technikai feltétele elsődlegesen az erre alkalmas eszköz: ilyen lehet a set-top-box vagy a televízió belső- illetve külső tárhelye, esetleg a szolgáltató saját szerverén vagy felhőjében az előfizető számára biztosított tárhely. A belső tárhellyel rendelkező, illetve külső tárhellyel bővíthető régebbi típusú set-top-boxok, valamint az IPTV-k a régi videomagnókhoz hasonlóan tették lehetővé a lineáris adás felvételét, az újabb eszközök viszont többnyire a felhő alapú rögzítés lehetőségét biztosítják. Tudni kell azonban, hogy még a felvételre alkalmas médiabox vagy okostévé sem teszi lehetővé önmagában minden csatorna összes műsorának a felvételét.

Arról, hogy melyik műsor vehető fel és melyik nem, a tartalomszolgáltató dönt, szerzői jogi szempontokra is tekintettel.

Sok néző reklám nélkül szeretné nézni, rögzíteni és visszajátszani a műsorokat. Annak, hogy médiatartalmak a legtöbb esetben csak reklámmal együtt értékesíthetők, azaz a műsorok csak reklámok környezetében tekinthetők meg ingyenesen, az az elsődleges oka, hogy a kereskedelmi szolgáltatók számára alapvető fontosságú a reklámbevétel. A lekérhető médiaszolgáltatásokon lényegesen kevesebb a reklám, mint a lineáris médiaszolgáltatásokon, és a reklámokat itt át is lehet ugrani – ezt a lehetőséget általában egy felugró ablak jelzi.

Összességében elmondható, hogy mind a térben, mind az időben eltérő tartalomfogyasztás lehetősége olyan kiegészítő szolgáltatása a hagyományos televízió szolgáltatásnak, amelyre a hírközlési szolgáltatók az ÁSZF-jeikben, illetve a felhasználási feltételeikben eltérő szabályokat alkalmazhatnak. Azt azonban fontos kiemelni, hogy a hírközlési szolgáltatónak is érdeke, hogy az előfizető elégedett legyen az által nyújtott alap - és kiegészítő szolgáltatással, így ha a működésben hibát tapasztalunk, azt mindenképpen érdemes bejelenteni a hírközlési szolgáltatónak.