A hagyományos médiatartalom (nyomtatott sajtó, rádiós, illetve televíziós tartalom) előállításával, közzétételével kapcsolatos magatartások körében a jogalkotó a valótlan tény állítását, adott tény hamis színben történő feltüntetését, a személyhez fűződő jogok, a közerkölcs, illetve a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok (kiskorúak védelme, reklámok) sérelmét rendelte szankcionálni. A hatóság jogsértés esetében az érintett médiatartalom- szolgáltatót figyelmeztetésben részesítheti, közlemény közzétételére kötelezheti, jogosultságának gyakorlását felfüggesztheti, törölheti a médiaszolgáltatók nyilvántartásából, illetve felmondhatja a vele kötött hatósági szerződést.

A média- és hírközlési biztos a méltányos fogyasztói érdekeket sértő, veszélyeztető szolgáltatói magatartás esetén, panasz alapján jár el, amennyiben az adott érdeksérelem jelentős számú fogyasztót érint vagy érinthet, illetve ha amiatt az érintett szolgáltatóval szemben több, vagy több szolgáltatóval szemben érkezik panasz. Az eljárásban a Biztos a médiatartalom-szolgáltatók szakmai szervezeteivel egyeztetve a sérelmes helyzet megoldására, felszámolásának módjára javaslatot tehet.

A biztosi hivatalba évente érkező, a hagyományos médián túl az internetes tartalomra is kiterjedő 20-30 beadvány az alábbi jelenségeket kifogásolja:

• valóságot torzító, áltudományos, megtévesztésre alkalmas tartalom, álhír;
• szexuális tartalom, negatív megkülönböztetés, nők méltóságát sértő tartalom;
• vulgáris tartalom, jó ízlést sértő trágár beszéd, nyelvhelyességi szabály sérelme;
• sok és hangos reklám, sok műsorismétlés.

A panaszosok az érdeksérelem orvoslására sok esetben határozott intézkedést várnak, egy adott műsor beszüntetését, a médiatartalom-szolgáltató helyreigazításra kötelezését, vele szemben pénzbüntetés kiszabását, oknyomozó riport közzétételét igénylik.

Egyeztetési eljárásra ritkán kerül sor. A panaszok döntően jogszabálysértésre vonatkoznak, viszont a Biztos jogsértés esetében nem járhat el, az egyedi ügyekben vizsgálatot nem folytathat le és nem hozhat érdemi döntést, így a szolgáltatót nem szankcionálhatja, mindössze az esetlegesen nyitva álló jogorvoslati lehetőségekről tájékoztathatja a panaszost.

A Biztos az érdeksérelmek megelőzése érdekében honlapján rendszeresen jelentet meg tájékoztatókat és figyelembe veszi a panaszbeadványnak nem minősülő jelzéseket.

Rendszeresen konzultál a hírközlési – és médiatartalom szolgáltatókkal és azok önszabályozó szervezeteivel, az alternatív vitarendező testületekkel a tapasztalatcserén túl a nemkívánatos jelenségekkel, a rossz gyakorlatokkal szemben történő hatékony fellépés érdekében.

A digitális média korában a tartalmak jó részét interneten (honlapokon, fórumokon, közösségi hálókon) terjesztik. Ezek az azonnal hozzáférhető tartalmak nem mennek át szerkesztői szűrésen, így gyakran pontatlanok, tévesek, szándékoltan megtévesztő jellegűek lehetnek, akár jogszabályba is ütközhetnek, ráadásul a felhasználókat a legtöbb esetben a tartalmak megosztására, tehát tömeges terjesztésére ösztönözhetik.

A médiaszabályozás az online médiumokra is vonatkozik, de azok speciális jellegüknél fogva speciális szabályozást is igényelnek. A szabályozói cél egy erős, általános keretrendszer kialakítása, ami biztosítja az online térben is az alapvető fogyasztói jogok és a kiskorúak fokozott védelmét, az online platformok átláthatóságát, elszámoltathatóságát.

A digitális szolgáltatásokról szóló ún. DSA rendelet (Digital Services Act) a nagyobb internetes platformokat augusztustól, a kisebb platformokat jövő év február 17-étől kötelezi a speciális magatartási szabályok betartására.

A szabályozás lehetőséget teremt a jogsértő tartalmakkal szembeni fellépésre, az ilyen tartalom eltávolítására, a tartalomfogyasztóknak pedig arra, hogy elutasítsák a profilalkotással személyre szabott tartalomajánlást, kifogásolják a tartalommoderálási döntéseket.

A tagállamoknak az online médiával kapcsolatos panaszok kezelésére alkalmas alternatív vitarendezési és jogorvoslati rendszert kell kialakítaniuk.

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának elterjedése további kihívásokkal, új kockázatokkal szembesíti a szabályozót, a szolgáltatót és a fogyasztót egyaránt.

Alapvető követelmény, hogy az MI, mint eszköz stabilan, biztonságosan, korlátok között, emberi felügyelet mellett működjön, a működéséhez szükséges adatok gyűjtése, elemzése és felhasználása biztonságos legyen és védett a kiberbiztonsági kockázatokkal szemben.

A látens érdeksérelmek, vélemények megismerése céljából 2023 nyarán sor került egy ún. big data kutatásra, amely a magyar nyelvű világhálón megjelenő irányítatlan megjelenések, közlések körében a médiatartalommal kapcsolatos érdeksérelmek feltérképezésére irányult.

A biztosi hivatal által felkért Neticle Media Intelligence Kft. online és közösségi média kutatása a 2022 júliusa és 2023 júliusa közötti adatokra épült. Az elemzésbe a magyar nyelvű híroldalak, valamint a blogbejegyzések, fórumbejegyzések, a publikus közösségi oldalak posztjai és az azok alatt megjelenő kommentek és hozzászólások, értékelések kerültek be.

A kigyűjtött tartalmak összesítése és csoportosítása alapján került sor az érdeksérelmek különböző típusainak azonosítására, kategorizálására.

A kutatási eredmények alapján a fogyasztók részben általánosságban, részben meghatározott médium, illetve tartalom vonatkozásában az agresszív, erkölcsromboló, trágár, gúnyolódó, kegyeletsértő, megtévesztő tartalmakat, valamint a valótlan tartalmak és álhírek közzétételét sérelmezik, és sokan kifogásolják a kattintás- és kommentvadász bulvár újságírást is.

Hogyan előzhetők meg a jövőben az érdeksérelmek, a rossz gyakorlatok?

Az átfogó szabályozás mellett fontos az együttműködés a szabályozó, a hatóság, az önszabályozó és érdekképviseleti szervezetek között az érdeksérelmek megelőzése, a rossz gyakorlatokkal szembeni hatékony fellépés érdekében.

A médiatartalom-fogyasztónak egyértelműen jeleznie kell, ha számára, illetve nyilvánvalóan sokak számára sértő tartalommal találkozik.

A szabályozónak ösztönöznie kell a szolgáltatókat a mesterséges intelligencia jogszerű, etikus alkalmazására, a fogyasztókat pedig annak tudatos használatára, hiszen tőlük is elvárható a felelősségteljes hozzáállás.