Page 17 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 17 részt venniük a kiskorúak védelmében. A különböző korlátozási lehetőségek csak akkor le- hetnek igazán hatékonyak, és védhetik meg a kiskorúakat, ha a szülők érvényt is szereznek nekik, azaz f gyelemmel kísérik gyermekeik médiafogyasztását, hogy milyen tartalmakhoz 35 férnek hozzá, illetve műsorokat tekintenek meg. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell fek- tetni a szülői kontroll lehetséges eszközeire. Ugyanakkor a szülőkre sem lehet túlzott terhet róni, a szülők felelőssége sem fokozható egy bizonyos mértéken túl, nem hárítható át minden felelősség az államról és az iparágról a szülőkre. A szülői felügyeleti rendszereknek a meglévő eszközöket kell kiegészíteniük, de nem helyettesíthetik azokat, és e rendszerek bevezetése is csak önkéntes alapon történhet. A szülők által használható eszközök nélkülözhetetlenek ugyan, de önmagukban nem elegendőek. Továbbra is szükség van az állami beavatkozásra, 36 szabályozásra. Az államnak a megfelelő jogszabályi környezet és a gyermekek jogait és érde- keit védő intézményrendszer létrehozásával továbbra is kiemelkedő szerepet kell játszania a kiskorúak védelmének területén. Az állam feladata, hogy az audiovizuális média számára 37 speciális, a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket írjon elő, betartásukat ellenőrizze, és szükség esetén ki is kényszerítse azokat, illetve érvényesítse a kötelezettségek megszegéséért fennálló felelősséget. 38 3. A kiskorúak védelme az elektronikus médiában A médiaszabályozás egyik legfontosabb kérdése a kiskorúak védelme, a gyermekeknek az elektronikus média ártalmas hatásaitól, a számukra nemkívánatos tartalmaktól való megóvá- sa. A legtöbb ország a kiskorúak védelmében az elektronikus médiára, illetve az audiovizuális tartalmak közzétételére nézve speciális rendelkezéseket alkalmaz, amelyek célja, hogy csök- kentsék a média gyermekekre gyakorolt hatását. Ennek érdekében a médium jellemzőihez igazodva korlátozzák vagy zárják ki a kiskorúak hozzáférését a számukra nem megfelelő, ká- ros audiovizuális tartalmakhoz. A korlátozás egyik legfőbb indoka, hogy a gyermekek az élet- kori sajátosságuk miatt különösen érzékenyek és védtelenek a médiatartalmakkal szemben, könnyebben befolyásolhatók, mert még nem rendelkeznek elég tapasztalattal azok megérté- séhez, illetve helyes értékeléséhez. Hiányzik belőlük a kritikai képesség, a valóság és a f kció közötti különbségtételhez szükséges tapasztalat, így a médiatartalmakat, illetve a média által közvetített üzeneteket nem képesek megfelelően kezelni, értelmezni. Másrészt ,,a gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió”. Bár egyre nagyobb hangsúlyt kap az internet és a mobileszközök 39 használata, de még mindig a televízió a legtöbb gyermek által legkönnyebben elérhető „társ” a mindennapokban, a televíziót tartják a gyermekeket leginkább befolyásoló médiumnak. 40 35 Nyakas i. m. (29. lj.) 303–305. 36 Protection of Minors and Human Dignity in Audiovisual and Information Services. Consultations on the Green Paper, Commission Working Document. SEC(97) 1203, Brussels, 13.06.1997., 2.1.3. Th e protection of minors, 5. http://ec.europa.eu/avpolicy/docs/reg/minors/gpconen.pdf 37 Nyakas i. m. (29. lj.) 320–321. 38 Rózsás Eszter: Gyermekjogok. Budapest, Dialóg Campus, 2011. 11. 39 Kiss Judit: A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre. Új Pedagógia Szemle, 2004/09. 35–59. 40 Bakos i. m. (3. lj.) 58–59.